„1%
Reggeli gyors

Még kedvezne is az EU-s megállapodás Magyarországnak, de a kormány most is vétózna

17/06/2022 07:49

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Ismét el kell halasztani egy EU-s megállapodást a magyar kormány ellenkezése miatt. Ezúttal a társasági adó minimális szintjéről kellene megegyezni, ami Magyarországnak kedvezményeket kínálna. Ismét kisegíteni Szerbiát Magyarország az energiaellátással kapcsolatban. A németek most átállhatnának a történelemben a jó oldalra, de Scholz halogat, pedig új keleti politikára lenne Berlinnek szüksége. Nemzetközi lapszemle.

2022. június 17. Lapszemle 20210717/KárpátiJános
05:41
00:00

Lengyelország feladta az ellenkezését, Magyarország azonban utolsó akadályként ellenzi a vállalati nyereségadó közös minimális szintjének a megállapítását, így az uniós országok pénzügyminiszterei valószínűleg kénytelenek elhalasztani a mára tervezett szavazást – írja a Reuters. Az egyik forrás arról tájékoztatta a hírügynökséget, hogy a témát nem vették le a miniszteri ülés napirendjéről, de valószínűtlen a megállapodás.

 
Az Európai Unió zászlója
 

 

A Reuters szerint a közelmúltig mind Varsó, mind Budapest vitában állt az Európai Bizottsággal, mert az uniós testület jogállamisági és más, európai értékekkel kapcsolatos aggályok miatt visszatartja a világjárvány utáni helyreállítási alap pénzeit. A lengyelek azonban két héttel ezelőtt megállapodtak Brüsszellel, azzal a feltétellel, hogy korrigálják az igazságszolgáltatási reformot. Magyarországgal nem született alku, majd Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon úgy foglalt állást, nagyon veszélyes lenne, ha az Európában dúló háború és a gazdasági kihívások idején növelnék az európai termelők adóterheit, és hogy a magyar gazdaság sikerének az alapját az adócsökkentés lehetősége adja. Az adóemelés munkahelyeket veszélyeztetne – tette hozzá a miniszter.

A minimális adószint előírását a Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet (OECD) javasolta, és a világ több mint száz országa támogatja. Egy uniós diplomata szerint a magyar érvelés nem meggyőző, mert a globális adószintminimum Európa hasznára teremtene esélyegyenlőséget, Magyarország pedig különleges felmentést kapna, vagyis a szabály őrá nézve nem járna negatív következményekkel. „Probléma hiányában nehéz lesz megoldást találni” – jegyezte meg a diplomata.

Az Irish Times szerint a lengyel hozzájárulás előtt egész pontosan 136 ország biztosította támogatásáról a megállapodástervezetet, amely legalább 15 százalékos adókulcs érvényesítését írná elő a nagyvállalatok tekintetében. Az EU olyan irányelv elfogadásával kíván csatlakozni az egyezséghez, amelyet minden tagállamában kötelező lenne beépíteni a nemzeti jogrendszerbe, és így a kérdésben csak teljes konszenzus mellett lehet uniós döntést hozni.

A tervezetnek egyébként lenne egy másik pillére is, amely arra kötelezné a világ száz legnagyobb vállalatát, hogy abban az országban vallja be nyereségét és fizesse az adót, ahol tényleges üzleti tevékenységet fejt ki. Ebben az ügyben azonban a nemzetközi tárgyalások megrekedtek.

A Politico felvetette, hogy a magyarok által az utolsó pillanatban felvetett kifogás összefüggésben állhat a helyreállítási alapok kérdésével, hiszen a lengyelek is annak nyomán adták fel az ellenkezést a minimáladó ügyében, hogy megígérték nekik a helyreállítási pénzeket.

Szerbia érdeklődik az iránt, hogy Magyarország felől, a Barátság kőolajvezetéken át jusson orosz olajhoz, mert arra nem vonatkoznak az uniós szankciók – ismerteti Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentését az EurActiv brüsszeli hírportál, a Jutarnji List című horvát lap közlését átvéve. Ahhoz, hogy ezt az elképzelést megvalósítsák, úgynevezett interkonnektort kellene megépítenie Magyarországnak és Szerbiának.

Orbán Viktor Belgrádban
 
Orbán-Vucic
 
Belgrád, 2020. május 15. Aleksandar Vucic szerb elnök (j) hivatalában fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Belgrádban. MTI/Koszticsák Szilárd
Fotó: Koszticsák Szilárd
 

 

Szerbia jelenleg főképpen Horvátország felől kapja az olajat, a még a jugoszláv időkben megépített Janaf vezetéken keresztül, amely Omišalj horvát kikötőt köti össze Szerbiával és Magyarországgal. Omišaljba azonban nem „saját lábán”, hanem tengeri tartályhajókon jut el az olaj, ami a szankciók hatálya alá esik – fogalmazott a szerb elnök. Az EurActiv emlékeztet arra, hogy a Barátság kőolajvezetékhez kapcsolódó interkonnektor megvalósítása nem az első olyan eset lenne, amikor Magyarország kisegíti Szerbiát energiaellátás-biztonsági szempontból: Budapest a múlt hónapban bejelentette, hogy Szerbia 500 millió köbméter földgázt tárolhat magyarországi tározóban.

Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Mario Draghi olasz miniszterelnök és Klaus Iohannis román államfő kijevi látogatásáról azt írta a Frankfurter Rundschau, hogy még márciusban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította Németországot, hogy vállaljon vezető szerepet Ukrajna megsegítésében, amire Scholz válasza rendre a szövetségesek közös fellépésére való utalás szokott lenni. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy nemrégiban Timothy Snyder amerikai történész, elismert Ukrajna-szakértő is azt hangoztatta egy interjúban, hogy Németországnak most történelmi lehetősége nyílik arra, hogy „a jó oldalra álljon”. Snyder ezzel arra is célzott, hogy annak idején Hitler Németország mezőgazdasági hátországává szerette volna tenni Ukrajnát. A történész szerint ezért is ideje lenne, hogy Németország, „a volt gyarmattartó hatalom” valóban új keleti politikát valósítson meg, hiszen Berlinnek ebben az értelemben az átlagnál nagyobb a felelőssége.