„1%
Reggeli gyors

A "macronizmus” számára megvalósult a katasztrófa-forgatóköny

21/06/2022 09:51

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Emmanuel Macron francia elnök pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója az élen végzett a francia törvényhozási választások második fordulójában, de elvesztette az abszolút többséget a nemzetgyűlésben - ezzel foglalkozik Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

2022. június 21. Reggeli gyors - részlet 22.06.21. Kárpáti János lapszemléje
05:21
00:00
A francia választók azt írták elő Emmanuel Macron elnöknek, hogy radikálisan változtasson a módszerein, ne akarjon csaknem teljesen egymaga kormányozni, vegye tudomásul a vitákat, szánjon időt mások meggyőzésére, vágjon bele a demokratikus élet "újraalapításába” – így értelmezi Jérôme Fenoglio, a liberális szellemiségű párizsi Le Monde igazgatója, saját lapjában közzétett vezércikkében, a nemzetgyűlési választások második fordulójának kimenetelét.

Nemzetgyűlési választások Franciaországban
Le Touquet, 2022. június 19. Emmanuel Macron francia elnök szavaz a nemzetgyűlési választások második fordulójában Le Touquet-ben 2022. június 19-én. A kétfordulós választáson mintegy 48 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre adhatják le a voksukat. MTI/EPA/Pool/AP/Michel Spingler
Fotó: Michel Spingler
 

Két hónappal azután, hogy az államfőt újraválasztották, az őt támogató pártszövetség elveszítette abszolút többségét a törvényhozás alsóházában. A második legerősebb frakció az egyesült baloldal lett, a harmadik helyet pedig Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése szerezte meg. Utóbbinak a sikeres szereplésével kapcsolatban a Le Monde-kommentár felhívja a figyelmet arra, hogy a formáció háromszor annyi mandátumot szerzett most, mint eddigi csúcsán, 1986-ban, akkor még Nemzeti Front néven, a mostani pártvezér apjának, Jean-Marie Le Pennek a vezetésével. A nemrég újraválasztott köztársasági elnök vállára így most hatalmas felelősség nehezedik – írja Fenoglio, és sorolja a kihívásokat. Eszerint a második szavazási forduló előtti napok hőséghulláma aláhúzta a gyors cselekvés szükségességét a klímaválság ügyében, mielőbb reformokat kell végrehajtani annak érdekében, hogy a túlfogyasztó társadalom alkalmazkodjék a megváltozott körülményekhez, eközben pedig a geopolitikai válság Európában háború formáját ölti, és gazdasági megrázkódtatásokkal, hiánnyal, inflációval fenyeget. A demokratikus válság azzal a veszéllyel jár, hogy ellehetetlenül az európai Egyesült Államok terve. Magában Franciaországban ezt jelzi a választástól távolmaradók minden korábbinál magasabb aránya, valamint a csaknem száz szélsőjobboldali képviselő bejutása a nemzetgyűlésbe.

Nem mindenki bánik ilyen kíméletesen Emmanuel Macronnal. Alexis Brézet, a jobboldali Le Figaro szemleírója "a halva született ötéves terv kísértetének” nevezi az államfőt, arra utalva, hogy áprilisban még a második ötéves ciklusra választották meg. A szerző élesen bírálja Elisabeth Borne eddigi miniszterelnököt, aki rendre a szélsőjobboldali veszélytől óvott, most viszont – írja Brézet – a szélsőbal itt van az ajtóban. Szerinte a "macronista” stratégák azt remélték, hogy a radikális baloldali Mélenchon elutasítottsága mindent üt, de ez nagy tévedésnek bizonyult. Ilyen értelemben a nemzetgyűlési választás második fordulója negatív tükörképe lett az elnökválasztás második fordulójának: akkor a többség felzárkózott a hivatalban levő elnök mögé, most azonban Macron elleni népszavazás lett a dologból. A Le Figaro kommentátora szerint a mérsékelt jobboldal a második fordulóban tulajdonképpen jobban tudta csökkenteni saját veszteségeit, mint azt előzőleg remélte.

Az erősen balos Libération úgy fogalmaz, hogy Macron arculcsapást szenvedett el az egyesült baloldaltól, amely most a vezető ellenzéki erővé vált Franciaországban – miközben a Nemzeti Tömörülés szintén történelmi jelentőségű eredményt ért el. A "macronizmus” számára megvalósult a katasztrófa-forgatóköny, az új összetételű Nemzetgyűlés totálisan szétforgácsolódott - írja a Libération.

Az Unió második legnagyobb gazdasága a jelek szerint kormányozhatatlanná vált, és ez rossz hír nem csupán Franciaországnak, hanem egész Európának – ezt már a Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja írja. Az elemző, Gregor Waschinski kérdésesnek tartja, hogy képes lesz-e Macron tartós koalíciót összekovácsolni a parlamentben. Ha blokkolni fogják az elképzeléseit, akkor legkevesebb egy év múlva feloszlathatja a Nemzetgyűlést, de ez azzal a kockázattal jár, hogy az előrehozott választáson a populista alternatívák még több teret nyerhetnek az államot fenntartó centrum rovására. A német lap úgy látja: a franciák többsége megvonta a támogatását Macron politikájától, annak ellenére, hogy az áprilisi elnökválasztáson Le Pen helyett – a kisebbnek gondolt rosszat választva - inkább a hivatalban levő államfő mögé álltak. A társadalmi elégedetlenség azonban már legkésőbb a sárgamellényesek tiltakozó akciói alatt nyilvánvalóvá vált.

Valamivel megengedőbb a helyzetmegítélést illetően Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport elnevezésű elemző intézet európai igazgatója, aki a balliberális londoni Guardianben fogalmazta meg véleményét. Az ő nézete inkább a Le Monde igazgatójának a szavaira rímel: nem beszél kormányozhatatlanságról, de szerinte is elhúzódó politikai instabilitásra kell számítani Franciaországban. Macron – írja – vonzza a politikai precedenseket: 2017-es győzelmével felforgatta hazájában a hagyományos bal-jobb megosztottságot. Idén áprilisban ő lett az első olyan francia elnök, akit újraválasztottak. Most viszont, hogy az ötödik köztársaság történetében felettébb szokatlan módon elveszítette parlamenti többségét, meg kell tanulnia tárgyalni és kompromisszumot kötni, ami nem lesz számára könnyű feladat.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2022.06.21., kedd 06:00
Riporter: Kárpáti János