Elárasztotta a külföldi sajtót az Orbán konokságáról szóló hír

Az Európai Bizottság névtelenül nyilatkozó forrása az Euractivnek elmondta, hogy diszkriminatívnak tartja a bizottság a magyar kormány múlt csütörtöki bejelentését arról, hogy benzint befagyasztott áron Magyarországon csak magyar rendszámú autók tankolhatnak. Ezért vizsgálatot indít, indokolt-e az Unió egységes piacán a fogyasztókat ily módon megkülönböztetni. Hiszen az Európai Unió egyik alapelve és vívmánya az áruk és szolgáltatások szabad mozgása. A megkülönböztetés csak abban az esetben elfogadott, ha az egységes elbírálás a közösség rendjét, a társadalmi rendet, a biztonságát vagy a közegészségügyet veszélyeztetnék. A tudósítás megemlíti Orbán Viktor magyar miniszterelnök győzelmi bejelentését, amit Brüsszelben az EU-csúcson az olajembargó ügyében elért. A cikk idézi Orbán közösségi hálón is megosztott posztját: Az apa férfi, az anya nő, a benzin marad 480. Az indiai Republic World szintén beszámolt a magyar és külföldi autók megkülönböztetéséről a magyar benzinkutakon, kiemelve azt, hogy Orbán erről a lépéséről nem tájékoztatta előre se az Európai Tanácsot, se a Bizottságot, utóbbi pedig elég gyorsan, a bejelentést követő harmadik napon máris vizsgálat tárgyává tette a magyar kormányzati döntést.

Magyarország megakadályozta az Oroszország elleni, olajembargót is tartalmazó hatodik uniós szankciós csomag véglegesítését azt követelve, hogy vegyék le a szankcionálandó személyek listájáról Kirill pátriárkát, az orosz ortodox egyházfőt – ezt három diplomata is megerősítette a Reutersnak, az újságírók pedig elárasztották a nemzetközi sajtót ezzel az újabb, hazánkról szóló hírrel. Így beszámolt róla a US News and World Report, az Euobserver, a Politico, az Alarabya News, s a sort hosszasan folytathatnánk. Pedig az uniós nagykövetek elvben megállapodtak a szankciós csomagról, sőt elégedetten nyugtázták, hogy a patthelyzetből, ami hetekre lebénította a szankció elfogadását, sikerült viszonylag jól kijönniük, majd jött a hidegzuhany, Orbánék újabb kifogása megakasztotta a folyamatot, és emiatt szerdán este nem sikerült véglegesíteni a szövegezést. Persze minden cikkben megjegyzik, hogy a pátriárka az Ukrajna elleni háborút elindító Vlagyimir Putyin orosz elnök időtlen idők óta erős szövetségese.

A Kyiv Post úgy fogalmaz, hogy Orbánék makacs ellenállása miatt nem sikerült tető alá hozni a május elejétől vita tárgyát képező újabb büntető szankciókat, mert a magyar kormány nem akarja, hogy Kirill pátriárka vagyonát esetleg elkobozzák, illetve beutazási tilalom alá vegyék. Le kell őt venni a feketelistáról – követelik Orbánék. A cikk megjegyzi, az AFP tudósítása alapján, hogy ezen a bizonyos feketelistán ott találjuk Putyin barátnőjének nevét is, Alina Kabajevát és a háborús bűncselekményt elkövetőkét is.

A jobboldali, konzervatív Washington Examiner  amelytől megszoktuk Orbán dicséretét, most más hangot ütött meg, az orosz olajimport tilalmának Magyarországot érintő engedményeit úgy értékelte, hogy Brüsszel megint gesztust gyakorolt az autokrácia irányába. Sőt, bírálta Orbánt azért, hogy valójában blöffölt, amikor 16-18 milliárd eurós kompenzációt kért a kompromisszum fejében. Követelésének nem volt gazdasági alapja, mert az kifejezetten politikai célokat szolgált. Végül 2 milliárd lett belőle, de egyelőre az sem lesz, ha nem változtatja meg a felzárkózási alap költségterv számait, merthogy annak keretében kaphatná meg a magyar kormány ezt az összeget. A szerző szerint Orbán nagyon is tisztában van azzal, hogy uniós – esetleg kínai vagy orosz - források nélkül aligha lesz képes az energiapolitikai céljait elérni. Az erőskezű kormányfő imázsából mégsem ad lejjebb, s közben Amerika geopolitikai riválisaival pózol látványosan. Bírálja az amerikai Orbán-rajongókat is az írás, mert elvakítja őket Orbán belpolitikai diadalútja, s nem veszik észre, hogy Amerika-ellenes autokráciákkal áll össze.

A három kontinensen átnyúló pénzmosási bűncselekményben öt magyart tartóztattak le, számol be az EuReporter az Europol és a Budapesti Rendőr-főkapitányság legfrissebb nyomozati eredményéről, amelynek során 24 házkutatást tartottak csak Budapesten, Szabolcs-Szatmár megyében 16 gyanúsítottak kihallgattak. 32 országot érint a nyomozás, egyelőre 5 millió eurót tudtak a bűncselekmény okozta kárként meghatározni, amelyek mögött tényleges gazdasági tevékenységet nem végző, fiktív cégek, strómanok állnak, akik a világ több bankjában nyitottak számlákat és utaltak át egymásnak nagy összegeket, de kriptovalutákkal is kereskedtek. Összességében 44 milliós károkozást gyanítanak, de ezek bizonyítása egyelőre várat magára. 44 személyt már beazonosítottak, és kiderült, hogy ebből 10 tartozik a szervezett bűnözői körbe, a strómanok viszont úgymond sérülékeny szociális hátterű emberek, akik effektíve bonyolították az üzleteket.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.