Csomagbontásra kényszerül Brüsszel?

Új ablakban

2022. május 13. Reggeli gyors - részlet 22.05.13. Kárpáti János lapszemléje

00:00

00:00

Magyarország volt washingtoni, illetve korábban NATO-nagykövete, aki most a washingtoni Atlanti Tanácsnál tevékenykedik, úgy ítéli meg: gazdasági és politikai okok egyaránt meghúzódnak amögött, hogy Magyarország - az egyhangúság követelményére visszavezethetően - akadályozza Oroszországnak az Ukrajna elleni invázió miatti uniós szankcionálását, az orosz olaj importjának a tilalmát. A magyar olajipar, az úgynevezett nemzeti olajvállalat, a Mol az orosz importtól függ - mondta az interjúban. Felhívta azonban a figyelmet a politikai vonatkozásokra is - egyfelől arra, hogy a populista magyar miniszterelnök vonzódik Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz és oligarcha rendszeréhez, valamint arra, hogy Orbánnak az ukrajnai válságtól függetlenül is megvannak a maga külön problémái a szankciós csomagot szorgalmazó Európai Bizottsággal, mégpedig a jogállamiság és a demokrácia magyarországi állapota miatt. Orbán - emlékeztet az NPR - Putyinhoz hasonlóan a sajtó elnyomására, a művészetek szabadsága, illetve az LMBT közösség ellen használja fel politikai hatalmát, ami a magyar törvényhozásban meglévő kétharmados többségén alapul.

MTI/Koszticsák Szilárd

 

Az Ukrajna elleni invázió miatti nyugati nyomás következtében már áprilisban is 9 százalékkal - napi 900 ezer hordóval - csökkent Oroszország nyersolajtermelése, és májusban ehhez várhatólag még további napi 600 ezer hordónyi csökkenés jön, ami együttesen már másfél százalékát teszi ki az egész világ olajtermelésének - írja a New York-i Wall Street Journal, a párizsi székhelyű Nemzetközi Energia Ügynökség friss adatait ismertetve. Az áttekintés szerint abban az esetben, ha megvalósul az orosz olaj legnagyobb felvevő piacának, az Európai Uniónak a tervezett embargója, akkor a veszteség napi hárommillió hordónyira nőhet, ami azt jelentené, hogy az orosz olajkitermelés csaknem két évtized távlatában a legalacsonyabb szintre süllyedne. Az adatokból mindenesetre kitűnik, hogy már most, az importtilalom kimondása nélkül is jelentős mértékben elfordultak a nyugati vásárlók az orosz kőolaj, illetve annak származékai, főként a dízelolaj vásárlásától. Jelentősebb vevőként most India és Törökország lép be, de ez nem ellensúlyozza a piaci veszteségeket.

Fotó: Pixabay

 

Az a tény ugyanakkor, hogy például Németország most kevesebbet vásárol Oroszországtól, mint korábban, jól megfér azzal a másik ténnyel, hogy mindezért többet fizet, mégpedig egyszerűen azért, mert az energiahordozók megdrágultak. A német statisztikai hivatalnak a Frankfurter Allgemeine Zeitung által ismertetett adatai szerint márciusban az Oroszországból származó német import összesen 4,4 milliárd euró volt, amiből az olaj és a gáz 2,4 milliárdot tett ki. Az energiahordozókért a vizsgált hónapbab 56,5 százalékkal többet fizettek a németek, holott az importált mennyiség valójában 27,8 százalékkal csökkent.

A statisztikai adatokból egyébként az is kitűnik, hogy az év első három hónapjában dinamikusan fejlődött a Kelet-Közép-Európába irányuló német export. Lengyelország esetében a 21 milliárdos összérték 13 százalékos, Csehország tekintetében pedig a 13,4 milliárdos összérték 18,6 százalékos növekményt jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva - de még Magyarországra is 7,5 milliárd euró értékben exportáltak a németek, ami 7,3 százalékkal több, mint a 2021 január-márciusi adat.

Visszatérve az olajembargó kérdéskörére, a Moszkva elleni hatodik, tervezett uniós szankciós csomag ügyében a rendszerint jól értesült Politico amerikai portál brüsszeli kiadása szerint a legfrissebb fejlemény az, hogy uniós diplomáciai körökben a csomag kényszerű felbontásának a gondolatával kezdenek foglalkozni. Mivel nem sikerült megszerezni Magyarország beleegyezését a teljes olajbehozatali tilalomhoz, az olaj ügyét leválasztanák a csomag többi eleméről, az előbbi kérdésben valamilyen kompromisszumra próbálnának jutni Orbán Viktorral, az utóbbiak tekintetében viszont gyorsan megállapodnának.

 

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Karmelita kolostorban, ahol munkavacsora keretében tárgyalnak 2022. május 9-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

 

 

Az olajembargón kívül olyan intézkedések vannak a csomagban, mint például az oroszpárti propaganda- és lobbitevékenység korlátozása, illetve a legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank szankciókkal sújtása. A csomag lényegi elemét azonban kétségkívül az olajembargó jelentené, és annak elmaradása, illetve felhigítása ártana az Európai Unió hitelességének - véli a Politico. Hangsúlyozza ugyanakkor a portál, hogy ez a leválasztás csak az egyik lehetséges opció, amit most mérlegelnek Brüsszelben, és diplomaták vélekedése szerint drámai lenne az ilyen döntés, mert arcul csapná Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, aki korábban az unió szempontjából létfontosságúnak nevezte a teljes, kompromisszumok nélküli olajembargó kimondását.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.