Fenn akarják tartani a lengyel-magyar barátságot
18/05/2022 07:44
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Novák Katalin igyekezett a fagyos kapcsolatokat oldani Lengyelországban, ahol megértők a magyar gazdaság orosz kitettségével kapcsolatban, de ragaszkodnak a szankciókhoz, és a magyarokkal együtt várják az EU-s pénzeket. A leválást viszont nem szeretné az EU finanszírozni, hiszen a Mol egy magánvállalat. Ausztriában továbbra is semlegespárti a többség, de többet kellene a hadseregre költeni, mert utolsók az EU-ban a védelmi kiadásokat tekintve. Nemzetközi lapszemle.
Novák Katalin első külföldi útja államfőként Varsóba vezetett. A lengyel állami rádió erről szóló tudósítása azt emeli ki, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök a kétoldalú megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy reméli, a magyar hatóságokkal folytatott tárgyalások eredményeként sikerül majd működőképes, Moszkva elleni szankciós csomagot kidolgozni az Európai Unióban.
![Novák Katalin látogatása Varsóban](/data/D_NOE20220517038_fit_800x10000.jpg?key=6d680c46d39ab1a7e8f027bd01666ee9)
Magyarország mindeddig nem járult hozzá az orosz nyersolajra és olajtermékekre vonatkozó, tervezett uniós importtilalom elrendeléséhez. A lengyel államfő a nyersanyagbeszerzési források változatossá tételét célzó erőfeszítésekről szólva elismerte, hogy hazája e tekintetben sokkal egyszerűbb helyzetben van Magyarországnál. A magyar gazdaság nagyon szorosan kötődik Oroszországhoz, és ezen igen nehéz lenne gyorsan változtatni - vélekedett. Megjegyezte, hogy a lengyelek már jóval korábban elkezdték diverzifikálni energiaforrás-beszerzéseiket, főként a gázét, de az olajét és az elektromos áram vásárlását is.
Andrzej Duda azt is mondta, hogy Magyarországnak nagyon nehéz lesz a komoly beruházásokkal járó diverzifikációt megvalósítani, ha az újjáépítést szolgáló európai pénzforrásokat visszatartják, miként egyébként Lengyelország esetében is. Szóvá tette a lengyel államfő, hogy e két ország egyike sem kap európai támogatást az ukrajnai menekültek megsegítéséhez, ami szerinte aláássa az európai egységet.
Maciej Szymanowski, a Lengyel-Magyar együttműködési intézet igazgatója egyebek közt arról beszélt a lengyel rádiónak adott nyilatkozatában, hogy Magyarországon úgy vélik, meg kell oldani a kétoldalú viszonyban keletkezett „félreértéseket”.
Azt, hogy a magyar elnök, hivatali beiktatása után elsőként a lengyel fővárosba látogatott el, Andrzej Duda annak jeleként értékelte, hogy a két ország közötti barátság fenn fog maradni.
„Meggyőződéssel állíthatom, hogy mi ketten hasonló értékeket és ideálokat vallunk” - mondta a lengyel köztársasági elnök. Novák Katalin pedig azt hangsúlyozta, hogy mindkét ország keresztény alapokon áll, és fontosnak tartja a családok védelmét. A magyar államfő felidézte a múlt szombati beiktatási beszédében tett megállapításokat az Ukrajna elleni putyini agresszióról, köztük azt, hogy nemet mondunk a Szovjetunió helyreállítását célzó erőfeszítésekre. „Ez nem a mi háborúnk, de Magyarország ellen is folytatják” - idézi a lengyel rádió Novák Katalint.
A Reuters szerint a magyar köztársasági elnök is hangsúlyozta: országának szüksége van az energiadiverzifikációra és az EU-támogatásokra. A hírügynökség megjegyzi, hogy az EU hajlandó támogatni a Horvátországból érkező csővezeték-kapacitás bővítését, de habozik teljes mértékben hozzájárulni a magánkézben levő olajfinomítók átalakításához, ami az orosz olaj feldolgozásáról való leválás érdekében lenne szükséges. Az ilyen támogatás ugyanis egy név nélkül nyilatkozó EU-tisztségviselő szerint ellentmondhatna az uniós versenyelőírásoknak, az egyes cégeknek nyújtott állami támogatást korlátozó szabályoknak.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban most ismét teljesen fölösleges látszatvita keletkezett Ausztriában arról, hogy érvényes-e még az 1955-ös alkotmányban megfogalmazott örökös semlegesség tétele - írja Lendvai Pál a bécsi Der Standardban. Emlékeztet Wolfgang Schüssel egykori kancellár 2001-ben tett kijelentésére, hogy a 21. században már nem érvényesek az olyan régi sablonok, mint a lipicai, a Mozart-golyó és a semlegesség.
A helyzet azonban az, hogy Ausztriát Svájc mellett NATO-országok fogják körül, és harci cselekmények átterjedésének a veszélye csak két alkalommal állt fenn egy ideig: 1956 novemberében, amikor a szovjetek leverték a magyarországi felkelést, valamint 1991 júniusában a jugoszláv hadseregnek a függetlenségét kimondó Szlovénia elleni támadásakor. Lendvai egy friss felmérésre hivatkozik, amely szerint az osztrákok túlnyomó többsége az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán sem változtatott a semlegesség melletti álláspontján. Teendő azonban így is lenne a hadsereg körül - állapítja meg, és felhívja a figyelmet arra, hogy Ausztria a bruttó hazai termék mindössze 0,6 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, amivel sereghajtónak számít az európai uniós országok között.