„1%
Reggeli gyors

Fenn akarják tartani a lengyel-magyar barátságot

18/05/2022 07:44

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Novák Katalin igyekezett a fagyos kapcsolatokat oldani Lengyelországban, ahol megértők a magyar gazdaság orosz kitettségével kapcsolatban, de ragaszkodnak a szankciókhoz, és a magyarokkal együtt várják az EU-s pénzeket. A leválást viszont nem szeretné az EU finanszírozni, hiszen a Mol egy magánvállalat. Ausztriában továbbra is semlegespárti a többség, de többet kellene a hadseregre költeni, mert utolsók az EU-ban a védelmi kiadásokat tekintve. Nemzetközi lapszemle.

2022. május 18. Lapszemle 20220518/Kárpáti
05:03
00:00

Novák Katalin első külföldi útja államfőként Varsóba vezetett. A lengyel állami rádió erről szóló tudósítása azt emeli ki, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök a kétoldalú megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy reméli, a magyar hatóságokkal folytatott tárgyalások eredményeként sikerül majd működőképes, Moszkva elleni szankciós csomagot kidolgozni az Európai Unióban.

Novák Katalin látogatása Varsóban
 
Novák Katalin látogatása Varsóban
 
Varsó, 2022. május 17. Andrzej Duda lengyel államfő fogadja Novák Katalin köztársasági elnököt a varsói elnöki rezidencián, a Belvedere Palotában 2022. május 17-én. MTI/Bruzák Noémi
Fotó: Bruzák Noémi
 
 
 

 

Magyarország mindeddig nem járult hozzá az orosz nyersolajra és olajtermékekre vonatkozó, tervezett uniós importtilalom elrendeléséhez. A lengyel államfő a nyersanyagbeszerzési források változatossá tételét célzó erőfeszítésekről szólva elismerte, hogy hazája e tekintetben sokkal egyszerűbb helyzetben van Magyarországnál. A magyar gazdaság nagyon szorosan kötődik Oroszországhoz, és ezen igen nehéz lenne gyorsan változtatni - vélekedett. Megjegyezte, hogy a lengyelek már jóval korábban elkezdték diverzifikálni energiaforrás-beszerzéseiket, főként a gázét, de az olajét és az elektromos áram vásárlását is.

Andrzej Duda azt is mondta, hogy Magyarországnak nagyon nehéz lesz a komoly beruházásokkal járó diverzifikációt megvalósítani, ha az újjáépítést szolgáló európai pénzforrásokat visszatartják, miként egyébként Lengyelország esetében is. Szóvá tette a lengyel államfő, hogy e két ország egyike sem kap európai támogatást az ukrajnai menekültek megsegítéséhez, ami szerinte aláássa az európai egységet.

Maciej Szymanowski, a Lengyel-Magyar együttműködési intézet igazgatója egyebek közt arról beszélt a lengyel rádiónak adott nyilatkozatában, hogy Magyarországon úgy vélik, meg kell oldani a kétoldalú viszonyban keletkezett „félreértéseket”.

Azt, hogy a magyar elnök, hivatali beiktatása után elsőként a lengyel fővárosba látogatott el, Andrzej Duda annak jeleként értékelte, hogy a két ország közötti barátság fenn fog maradni.

„Meggyőződéssel állíthatom, hogy mi ketten hasonló értékeket és ideálokat vallunk” - mondta a lengyel köztársasági elnök. Novák Katalin pedig azt hangsúlyozta, hogy mindkét ország keresztény alapokon áll, és fontosnak tartja a családok védelmét. A magyar államfő felidézte a múlt szombati beiktatási beszédében tett megállapításokat az Ukrajna elleni putyini agresszióról, köztük azt, hogy nemet mondunk a Szovjetunió helyreállítását célzó erőfeszítésekre. „Ez nem a mi háborúnk, de Magyarország ellen is folytatják” - idézi a lengyel rádió Novák Katalint.

A Reuters szerint a magyar köztársasági elnök is hangsúlyozta: országának szüksége van az energiadiverzifikációra és az EU-támogatásokra. A hírügynökség megjegyzi, hogy az EU hajlandó támogatni a Horvátországból érkező csővezeték-kapacitás bővítését, de habozik teljes mértékben hozzájárulni a magánkézben levő olajfinomítók átalakításához, ami az orosz olaj feldolgozásáról való leválás érdekében lenne szükséges. Az ilyen támogatás ugyanis egy név nélkül nyilatkozó EU-tisztségviselő szerint ellentmondhatna az uniós versenyelőírásoknak, az egyes cégeknek nyújtott állami támogatást korlátozó szabályoknak.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban most ismét teljesen fölösleges látszatvita keletkezett Ausztriában arról, hogy érvényes-e még az 1955-ös alkotmányban megfogalmazott örökös semlegesség tétele - írja Lendvai Pál a bécsi Der Standardban. Emlékeztet Wolfgang Schüssel egykori kancellár 2001-ben tett kijelentésére, hogy a 21. században már nem érvényesek az olyan régi sablonok, mint a lipicai, a Mozart-golyó és a semlegesség.

A helyzet azonban az, hogy Ausztriát Svájc mellett NATO-országok fogják körül, és harci cselekmények átterjedésének a veszélye csak két alkalommal állt fenn egy ideig: 1956 novemberében, amikor a szovjetek leverték a magyarországi felkelést, valamint 1991 júniusában a jugoszláv hadseregnek a függetlenségét kimondó Szlovénia elleni támadásakor. Lendvai egy friss felmérésre hivatkozik, amely  szerint az osztrákok túlnyomó többsége az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán sem változtatott a semlegesség melletti álláspontján. Teendő azonban így is lenne a hadsereg körül - állapítja meg, és felhívja a figyelmet arra, hogy Ausztria a bruttó hazai termék mindössze 0,6 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, amivel sereghajtónak számít az európai uniós országok között.