„1%
Reggeli gyors

Az EU döntéshozatalában legyen elég a minősített többség

10/06/2022 07:12

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

"Ha nem nehezedne ránk még ma is az egyhangú szavazás szerencsétlen terhe, akkor a Putyinnal oly szorosan összefonódott Magyarország sokkal kevésbé tudna bennünket megbénítani” – Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

2022. június 10. Reggeli gyors - részlet 22.06.10. Kárpáti János lapszemléje
05:20
00:00
Először nézzük a Der Spiegel összeállítását arról, mik a friss ukrán vonatkozású fejlemények. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatása szerint a fronton nincs lényeges elmozdulás, a stratégiai fontosságú Szeverodonyeckben és a közeli Liscsanszkban az ukrán erők védekeznek, Harkiv környékén viszont fokozatosan teret nyernek. A kijevi védelmi minisztérium adatai szerint ukrán oldalon naponta mintegy száz halott és körülbelül ötszáz sebesült van. A TASZSZ orosz hírügynökség közben történelmi jelentőségűnek nevezte azt, hogy az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaságból, azon belül az oroszok által frissen elfoglalt területről vonattal útnak indítják Oroszországba az első gabonaszállítmányt, ami ötven vagonnal, több mint 3000 tonna gabonát jelent. A TASZSZ szóhasználata szerint felszabadított területeken 300 ezer tonna búzát és 200 ezer tonna napraforgómagot tárolnak. Ukrán részről egyszerűen lopásnak minősítik a készletek elszállítását.

Most pedig pillantsunk az időszerű uniós ügyekre. A Politico brüsszeli kiadása szerint az Európai Unió Moszkva elleni szankciós döntéseinek magyar akadályozása tette sürgetővé azt a vitát, amely arról szól, hogy szorítsák-e vissza az EU döntéshozatalában egyes kérdéskörökben a tagállamok vétójogát. Annak kapcsán ír erről az amerikai portál, hogy tegnap az Európai Parlament nagy többséggel – 355 vokssal, 154 ellenében – megszavazta azt a kezdeményezést, amely európai konvent – ha úgy tetszik, alkotmányozó gyűlés - összehívását célozza az EU alapszerződéseinek módosítása érdekében. Ahhoz a változtatáshoz ugyanis, hogy az egyhangúság megkövetelése helyett legyen elég a minősített többség, alapszerződés-módosításra lenne szükség. A szabályok megváltoztatását sürgető európai parlamenti képviselők szerint a szankciós döntések meghozatala lehetne az egyik olyan terület, amelyen indokolt egyetlen tagállam vétójogának az eltörlése.

Az uniós tagországok csúcsvezetői e hónap 23-án és 24-én tartják a nyári szünet előtti brüsszeli tanácskozásukat, és az EU soros elnökségét ellátó Franciaország igyekszik napirendre tűzni az alapszerződés-módosítás ügyét, azzal együtt is, hogy ez felettébb bonyolult kérdés – mondta Clément Beaune EU-ügyi miniszter. Ezzel alapvetően arra utalt, hogy az érvényes szabályok szerint az alapszerződések módosításával szemben érvényesül a tagállami vétójog, tehát a vétójogot bármilyen témakörben csak akkor lehet a minősített többség elvére lecserélni, ha azzal minden tagállam egyetért. Márpedig sok tagállam "szkeptikus a kérdésben”.

Az Európai Parlament egyébként nem csak a vétójog ügyében szorgalmazza konvent összehívását, hanem olyan alapszerződés-módosítást is el szeretne érni, hogy legyen joga magának a Parlamentnek is önállóan jogalkotást kezdeményezni. Ez a kezdeményezési jog jelenleg csak az EU központi végrehajtó intézményét, az Európai Bizottságot illeti meg, a Parlamentet nem – az csak olyan kezdeményezésekről jogosult dönteni – a tagállami kormányok akaratát megjelenítő Tanáccsal közösen -, amelyekkel a Bizottság előáll.

A Politico cikkéből az is kiderül, hogy számos uniós ország kormánya úgy látja: a mostani rendkívüli politikai helyzet a legkevésbé sem alkalmas arra, hogy az EU meddő alapszerződés-módosítási vitákba merüljön bele. A vétójog visszaszorítására irányuló törekvéseket azonban a jelek szerint ennek ellenére is napirenden kívánja tartani a Parlament.

Végül pedig egy véleménycikk, amely ukrán és egyben uniós témáról szól, és visszautal az imént említett alapszerződési reform kérdésére. Az olasz Corriere della Sera szerint az EU ismét útelágazáshoz érkezett, miként a 2000-es évek elején is, a bővítés témájában. Akkor az volt a kérdés, hogyan kell kezelni a "Szovjetunió árváit”, vagyis a volt kommunista országok csatlakozása jelentette a dilemmát, a lépéstől várható kedvező, illetve kedvezőtlen következmények mérlegelési kényszerét. Most Zelenszkij kér védelmet, és ez – írja az olasz lap – azt is mutatja, mennyire ésszerű volt a Moszkva igájából kiszabadult liberális demokráciák felvétele. Ha akkor Ukrajna is beléphetett volna az EU-ba, akkor most Putyin aligha merte volna megtámadni.

Másfelől viszont – folytatódik a Corriere eszmefuttatása – Orbán Viktor oroszpárti obstrukciójánál kevés dolog mutatja meg jobban azt, hogy mennyire idő előtti volt olyan országok befogadása, amelyekben még nem szilárdult meg a jogokra alapozott kultúra, hanem ehelyett az intézményesült korrupció a honos. "Ha nem nehezedne ránk még ma is az egyhangú szavazás szerencsétlen terhe, akkor a Putyinnal oly szorosan összefonódott Magyarország sokkal kevésbé tudna bennünket megbénítani” – fogalmaz az olasz kommentátor.

Putyin Budapesten - Közös sajtótájékoztató
Budapest, 2017. február 2. Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog a tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztató végén a Parlament Vadásztermében 2017. február 2-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2022.06.10., kedd 06:00
Riporter: Kárpáti János