„1%
Reggeli gyors

Az EU-csúcson kiderül, Ukrajna tagjelölt lesz-e

15/06/2022 07:15

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Ha Európa szabad és egységes akar maradni, akkor Ukrajnának le kell győznie Oroszországot – írja a Politico. A lengyelek áthágták a jogállami előírásokat, és ez az Európai Unió alkotmányos berendezkedését is destabilizálta. Az EU-t nem az értékek vezérlik, inkább üzletel Törökországgal és Líbiával, hogy távol tartsa a menedékkérőket. Orbán évente 600 millió dollár nyereséggel számolhat az orosz nyersolaj áránál, ez akadályozza, hogy csatlakozzék az Oroszország elleni uniós olajembargóhoz. Nemzetközi lapszemle.

2022. június 15. Lapszemle 20220715/KárpátiJános
05:24
00:00

Az ukránok több mint száz napja harcolnak függetlenségükért és nemzeti túlélésükért, és ezzel egyúttal a szabad világ értékeit védelmezik – írja Lendvai Pál a bécsi Der Standardban. Mint fogalmaz, demokrácia küzd diktatúra ellen, egy nép az agresszor ellen, és ezen az alapvető tényen nem változtat sem az ukrán társadalomban tapasztalható korrupció, sem Volodimir Zelenszkij elnök néhány belpolitikai ballépése.

Az Európai Bizotság elnöke Ukrajnában
 
Az Európai Bizotság elnöke Ukrajnában
 
Kijev, 2022. június 11. Ursula von der Leyen, az Európai Bizotság elnöke (b) a kijevi Majdan téren 2022. június 11-én. Ukrajna márciusban benyújtotta tagfelvételi kérelmét az Európai Unióhoz, miután Oroszország február 24-én megtámadta az országot. MTI/AP/Natacha Pisarenko
Fotó: Natacha Pisarenko
 

 

Nem csupán a közvetlenül fenyegetett balti államokban és Lengyelországban, a Nyugat reálisan gondolkodó politikusai is arra figyelmeztetnek, hogy nem lesz béke, ha Putyin megkap bármit, amit csak akar. Ukrajna ezért a fegyverszállítások mellett uniós tagjelölti jogállást kér.

A publicista kiemeli: kérdés, hogy a holnap kezdődő EU-csúcson megnevezik-e tagjelöltként Ukrajnát, megtalálják-e a diplomaták azt a megfogalmazást, amely teljesíti az ukránok kívánságát, egyúttal azonban nem jelent arculcsapást az évek óta várakozó nyugat-balkáni országoknak sem, ugyanakkor megnyugtatja a kétkedőket. Lendvai Pál szerint számos megfigyelő úgy véli, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek az úgynevezett európai politikai közösség megalapítására vonatkozó javaslata – amely nyitott lenne minden olyan állam előtt, amely érdeklődik az uniós tagság iránt – valójában elterelő manőver, amely az Ukrajnával szemben ebben a történelmi pillanatban viselt felelősséget illetően az EU kudarcának az elfedését célozza.

Ha Európa szabad és egységes akar maradni, akkor Ukrajnának le kell győznie Oroszországot – írja a Politico című amerikai portál európai kiadásában megjelent közös véleménycikkében Stefan Auer, a Hongkongi Egyetem és Nicole Scicluna, a hongkongi Baptista Egyetem professzora.

Úgy vélik, hogy ha ezt sikerül is elérni, az ukrajnai háború, valamint a Lengyelország által az unió ellen intézett jogállamisági kihívás meg fogja változtatni az európai egység projektjét. Olyan EU jön létre, amely az eddiginél heterogénebb, és amely erősebben támaszkodik a politikai kompromisszumokra. Ezek a kompromisszumok akadályt képeznek a jogi előírások nyílt érvényesítésével szemben, ami problematikus engedménynek tekinthető.

A szerzőpáros szerint nem fogják tudni érvényesíteni az akaratukat azok, akik most egyfelől Ukrajna gyors EU-csatlakozását szorgalmazzák, másfelől Lengyelország megbüntetését követelik a jogállamiság sérelme miatt. A Brüsszel és Varsó közötti konfliktust egyik fél sem képes megnyerni az Ukrajna ellen viselt orosz hadjárat közepette, és a kimenetel csakis rossz kompromisszum lehet. Az ugyanis, ahogyan a lengyelek áthágták a jogállami előírásokat, nem csupán Lengyelországban rontotta a demokrácia minőségét, hanem az Európai Unió alkotmányos berendezkedését is destabilizálta.

A Politicóban megjelent véleménycikk szerzői úgy látják, hogy az uniós jogot nem lehet túlértékelni, és attól nem várható, hogy olyan politikai célokat képes legyen elérni, mint liberális demokrácia helyreállítása Lengyelországban vagy Magyarországon. Olyan uniós jogi szakértők véleményét hozzák fel nézetük alátámasztására, akik szerint az Európai Bizottság nem kapott megfelelő ellentételezést a lengyelektől, amikor felszabadította Varsó számára a helyreállítási alap pénzeit: Lengyelország megígérte ugyan a bírói függetlenség helyreállítását, de valódi garanciát nem adott.

Auer és Scicluna plátói elképzelésnek tartja az EU-t, amelyet az alapszerződés második cikkében megfogalmazott európai értékek vezérelnek. Szerintük ilyen EU nem létezik, csak olyan, amelyik Törökországgal és Líbiával üzletel, hogy távol tartsa a menedékkérőket, amelyik végtelen megszorításokkal sújtja Görögországot, amelyik nem szünteti meg a COVID elleni vakcina szabadalmi védelmét, amelyiknek része Lengyelország és Magyarország is.

A magyar állam évente 600 millió dollár nyereséghez juthat abból a 25 százalékos különadóból, amelyet az orosz nyersolaj ára és a világpiaci olajár közötti különbségből fakadó vállalati extraprofitra vetett ki – írja a londoni Guardian, a Eurointelligence elnevezésű elemző intézet közlésére hivatkozva. Eszerint nincs, ami Orbán Viktort arra ösztönözze, hogy csatlakozzék az Oroszország elleni uniós olajembargóhoz. Számára az a lehető legjobb állapot, hogy kormánya profitál is a magas olajárakból, és a csővezetéken tovább kapja az orosz olajat, a befolyó évi 600 millió dollárt pedig a növekvő költségvetési hiány fedezésére fordíthatja.

A Guardian szerint a deficit a választások előtti költekezésre vezethető vissza. Az EU – írja a brit lap – ugyan derűlátónak mutatkozott azt illetően, hogy hamarosan megállapodás születhet az embargó teljessé tételéről, de Orbán közölte, hogy ez nem fog hamar megtörténni. Nyilatkozatában az uniót és Soros Györgyöt hibáztatta az ukrajnai háború elhúzódásáért. Azt az állítását, hogy a Sorossal jellemezhető üzleti körök a háborúban érdekeltek, bizonyítékkal nem támasztotta alá – emeli ki a Guardian.