Német miniszter: Orbán önös érdekből gyalázatos pókerjátszámát folytat
1/06/2022 08:32
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Robert Habeck szerint csorbát szenvedett az európai erő és elszántság, és a túl sok kompromisszum romboló hatású. Felvetette, hogy az EU-s döntéseknél a jövőben az egyöntetűség elvét - tehát, hogy egy ország vétója is elég a dötések elvetéséhez - fel kellene váltani a minősített többség elvével. Németország és Lengyelország nem él a csővezetékes olajimport folytatásának lehetőségével. Azok a politikusok a tűzzel játszanak, akik beleszerelmesednek a veszélyhelyzeti kormányzásba, mert a bizalmatlanságot növeli, ha a közvélemény a nehézségekkel szembesülve azt látja, hogy hiányzik a politika tisztességes ellenőrzése. Nemzetközi lapszemle.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök elítélően szólt arról, hogy a külföldiek drágábban tankolhatnak a magyarországi benzinkutaknál. „Magyarország nem diszkriminálhatja más EU-országok polgárait” – jelentette ki Plenkovic a brüsszeli EU-csúcson, és a német sajtóban olvasható beszámoló szerint jogsértőnek is tartja a magyar eljárást. A külföldi forgalmi engedéllyel rendelkező járművekbe a hivatalosan maximált árnál 40-60 százalékkal drágábban lehet csak üzemanyagot tankolni. A magyar miniszterelnök az úgynevezett benzinturizmus megszüntetésével indokolta a múlt pénteki rendelkezést. A tavaly novemberi szinten befagyasztott, most már csak magyaroknak járó üzemanyagár egyelőre július elsejéig hatályos.
A müncheni Süddeutsche Zeitung Robert Habeck nyilatkozatát ismerteti: a zöldpárti német gazdasági miniszter nem tartja szerencsésnek az olajembargó ügyében született kompromisszumot, amelynek értelmében a csővezetéken importált orosz olajra – szemben a tankhajón szállítottal - nem vonatkozik az embargó. Azzal vádolta Orbán Viktort, hogy önös érdekeinek szolgálatában gyalázatos pókerjátszámát folytatott az EU-csúcson.
Habeck szerint csorbát szenvedett az európai erő és elszántság, és a túl sok kompromisszum romboló hatású. Szerinte a magyar miniszterelnök az alkudozásával magasabb érdekeket hagyott figyelmen kívül, és az egyöntetűség elvét fel kellene váltani a minősített többség elvével az Európai Unióban, hogy növeljék Európa cselekvőképességét. Elismerte azonban azt a nehézséget, hogy a vétójog eltörlésének a legfőbb akadálya éppenséggel az érvényben levő vétójog.
A Süddeutsche arra is kitér, hogy a Habeck vezette szövetségi gazdasági minisztérium megerősítette: Németország és Lengyelország késznek nyilvánította magát arra, hogy ne éljen a csővezetékes olajimport folytatásának lehetőségével, így az év végéig beszünteti ezt a beszerzési módozatot is.
A Handelsblattban, a német üzleti világ napilapjában Konstantin Goldenzweig orosz emigráns újságíró kommentárja arra figyelmezteti az európai politikusokat, hogy bármennyire fásultak lettek az emberek az immár több mint három hónapja özönlő ukrajnai háborús hírek hallatán és olvastán, semmiképpen nem szabad visszatérni az Oroszországgal való korábbi, megszokott üzletmenethez. A szerző óvja a Nyugatot az úgynevezett reálpolitikai szemlélet térnyerésétől a Moszkvához való viszonyilást illetően. Goldenzweig 2010 és 2020 között különböző orosz tévéadók németországi tudósítója volt, legutóbb a Dozsgy független televízió alkalmazta, amelyet az orosz hatóságok külföldi ügynöknek minősítettek, majd idén márciusban elüldöztek az országból. Goldenzweig számos kollégájával együtt átköltözött Grúziába.
Az olajembargó ügyében csúcsvezetői szinten folytatott uniós vitáról egyébként a pozsonyi Pravda a TASR szlovák hírügynökség beszámolója alapján azt írta, hogy Eduard Heger szlovák miniszterelnök külön megbeszélésen győzködte Orbán Viktort, aki addig nem látott lehetőséget a kompromisszumra. Heger biztosította a magyar miniszterelnököt, hogy Pozsony ragaszkodni fog az uniós szolidaritáshoz abban az esetben, ha kiesés lenne akár a gáz-, akár az olajellátásban. A szlovák kormányfő úgy nyilatkozott: az volt a célja, hogy bevonja Orbánt is a megállapodásba, mert – idézem - tisztában vagyunk azzal, hogy ez a pénz, amit az orosz olajért és gázért fizetünk, Oroszország ukrajnai háborúját finanszírozza.
A Politico európai kiadása ismerteti a vészhelyzeti kormányzás magyar és cseh modelljét, és mindkét ország vonatkozásában azt állapítja meg: a viták félresöprése, a helyes eljárásmódok mellőzése nem lehet a hatékonyabb kormányzás eszköze, hanem éppenséggel ellenérzéseket vált ki. A politikusok iránti bizalmatlanságot csak növeli, ha a közvélemény a nehézségekkel szembesülve azt látja, hogy hiányzik a politika tisztességes ellenőrzése. Ebben az értelemben a közép-európai kormányok a tűzzel játszanak, ha túlságosan megkedvelik a vészhelyzeti kormányzást – írja a Politico.