„1%
Reggeli gyors

Orbán Balázs: Magyarország kész kompromisszumot kötni az Eu-val

24/06/2022 08:01

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta a Reutersnek: Budapest kész a kompromisszumra az EU-val annak érdekében, hogy megkapja a befagyasztott 7,2 milliárd eurós helyreállítási támogatást. Arról is beszélt, hogy az uniónak változtatnia kell az Oroszországgal szembeni taktikáján, mert az szerinte rosszul sül el Európa számára.

2022. június 24. Reggeli gyors - részlet 22.06.24. Kárpáti János lapszemléje
05:00
00:00

A Reuters a brüsszeli EU-csúcstalálkozó közben meginterjúvolta Orbán Balázst, a miniszterelnök közeli munkatársát, aki egyfelől arról beszélt, hogy magyar álláspont szerint az EU-nak változtatnia kell Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háborúja miatt követett eddigi taktikáján, mert ha így folytatódnak a dolgok, az rosszul sül majd el Európa számára. Minél több szankciót rendel el az unió, az annál hátrányosabb lesz saját magának, miközben Oroszország mindezt megússza – állította. Fel kell hagyni a további szankciókkal, és tárgyalásra, tűzszünetre, békére, diplomáciára van szükség – Orbán Balázs ebben fogalmazta meg a magyar javaslatok lényegét.

A Reuters kitér arra: egyes uniós vélekedések szerint az oligarchák már kivonhatták mozdítható javaikat Nyugatról, így a szankciók nem fájnak nekik annyira, Oroszország pedig el tudja adni az olajat például Kínának, illetve Indiának is. Mások viszont azt állítják, hogy a szankciók igenis működnek, de időre van szükség, amíg azoknak az orosz gazdaságra gyakorolt hatása teljes mértékben kibontakozik – írja a hírügynökség.

"Budapest kész a kompromisszumra az EU-val"

Orbán Balázs azt is mondta a Reutersnek: Budapest kész a kompromisszumra az EU-val annak érdekében, hogy megkapja a befagyasztott 7,2 milliárd eurós helyreállítási támogatást. Úgy fogalmazott, hogy üdvözölnék, ha az Európai Bizottság részletesen megfogalmazná ajánlásait, pontosan mit is kellene megváltoztatni ennek érdekében a magyar törvényekben. A miniszterelnök munkatársa szerint hátráltató tényező, hogy az uniós végrehajtó testület eddig csak homályos megfogalmazásokban beszél erről, meg kellene mondania, hogy mit változtassanak meg és hogyan. „Túl sok, túl általános az ajánlás” – állította, és tisztázandónak nevezte azt a kérdést, hogy az alkotmányos jogrenddel, vagy az igazságszolgáltatási rendszerrel van-e probléma. Felidézte a médiatörvénnyel kapcsolatos, egy évtizeddel ezelőtti vitát. Akkor a Bizottság rámutatott bizonyos paragrafusokra, és megmondta, miként kell azokat megváltoztatni, a magyar kormány pedig erre mindig kész volt – állította. Megemlítette, hogy most az uniós végrehajtó testület szóvá tette jelentésében: néhány uniós finanszírozású közbeszerzési pályázaton csak egy, rendszerint Fidesz-közeli jelentkező akad. Szerinte ez az uniós és a magyar módszertan különbözőségéből fakadó probléma. „Eltér az, ahogyan ők számítják, és ahogyan mi számítjuk, és ha ez a gond, akkor bizonyosan megállapodásra fogunk jutni” – mondta. Hozzátette ugyanakkor: arra is felkészültek, hogy ezen uniós források nélkül boldoguljanak.

Az Országgyűlés plenáris ülése
 
Orbán Balázs
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
 

Hollandia és Dánia is rábólintott Ukrajba tagjelöltségére

Magáról az EU-csúcsról szóló nemzetközi sajtóbeszámolók szuperlativuszokban szólnak arról, hogy Ukrajna megkapta a uniós tagjelölti jogállást. Ahogy a berlini taz – Tageszeitung – írja, Németország, Franciaország és Itália után az eddig a szkeptikusok közé tartozó Hollandia és Dánia is rábólintott a kezdeményezésre. „Még a notórius nemet mondó, magyar Orbán Viktor is megadta a zöld jelzést a csatlakozás ezen első, szimbolikus jelentőségű lépéséhez” – fogalmaz a taz. Ezután azonban kitér a tudósítás arra, hogy a Nyugat-Balkán uniós integrálása ügyében nagy csalódás volt a tegnapi brüsszeli találkozó.

Bulgária lépést tenne Észak-Macedónia felé

Eközben viszont a Politico amerikai lap és portál brüsszeli kiadása arról számol be: Bulgária kulcsfontosságú lépést kíván tenni abba az irányba, hogy feladja Észak-Macedónia uniós tagságával szembeni eddigi elutasító magatartását. Ma tervezik a szavazást a bolgár törvényhozásban arról, hogy támogassák-e a zsákutcából való kijutást célzó francia javaslatot. Szófia eddig – történelmi, nyelvi, kisebbségi jogi érveléssel - gyakorlatilag megvétózta, hogy Észak-Macedónia megkezdhesse az EU-csatlakozási tárgyalásokat. A Politico cikkéből azonban kiderül az is: bármennyire fontos a szófiai parlamenti szavazás, ez önmagában aligha oldja meg a vitát, mert Észak-Macedónia a maga részéről pillanatnyilag történeseten nem pártolja teljes egészében a soros francia EU-elnökség által kimunkált javaslatcsomagot. Hogy abból konkrétan mit kifogásolnak Szkopjéban, ezt a cikk nem fejti ki.

A Die Presse szerint az EU még nem akar új tagokat felvenni

A bécsi Die Presse Zsákutcában az EU-bővítés címmel számol be az uniós csúcstalálkozóról, és azt írja: a tagjelölti státus megadása Ukrajnának és Moldovának színtisztán jelképes értékű döntés, a két ország legfeljebb csak egy milliméterrel került közelebb az EU-tagsághoz, a nyugat-balkáni bővítés ügyében pedig nem sikerült előre lépni. Az osztrák lap szerint az Európai Unió részéről nincs meg az akarat új tagok felvételére, és belátható ideig még elmondható marad, hogy Horvátország 2013-as csatlakozása volt a legutolsó.

 
Európai Parlament
Pixabay
 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2022.06.24., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János