„1%
Reggeli gyors

A hidegháború utáni legfontosabb NATO-találkozó kezdődik

28/06/2022 08:28

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

A most kezdődő NATO-csúcson néhány bonyolult kérdésre is választ kell adni, és a a hidegháború utáni legfontosabb eszmecsere lesz. Joe Biden arról is dönthet, hogy a jelenlegi 70 ezerről 100 ezer főre növeljék az Európában állomásozó amerikai erők létszámát. A zuhanó forintárfolyam abba az irányba nyomja Orbán Viktort, hogy megállapodásra jusson az EU-val? Van, aki szerint ez történik. Jön a 420 forintos euró? Nemzetközi lapszemle.

2022. június 28. Lapszemle 20220628/Kárpáti János
05:55
00:00

A NATO ugyan pénzzel és fegyverekkel támogatja Ukrajnát Oroszországgal szemben, de a szövetség e héten tartandó madridi csúcstalálkozóján felmerül néhány bonyolult kérdés is, így például az, hogy hol helyezzenek el csapatokat – írja a New York Times.

A NATO főtitkára Budapesten
 
NATO
 
Budapest, 2015. november 19. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára (b) és Orbán Viktor miniszterelnök a közmédiának nyilatkozik a Parlament Munkácsy-termében. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Fotó: Bruzák Noémi
 

 

Steven Erlanger, a lap brüsszeli tudósítója emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió összeomlása után többen megkérdőjelezték a NATO további létjogosultságát, de az Ukrajna elleni orosz invázió után ismét Moszkva elrettentése a feladat. A mostani madridi csúcstalálkozó így a hidegháború utáni legfontosabb eszmecsere lesz.

Dönteni fognak arról, hogy

  • a lehető legközelebb az orosz és a belarusz határhoz nagy létszámban vezényelnek csapatokat a NATO keleti szárnyára.
  • Kötelezettséget vállalnak arra, hogy nehézfegyverzetet, harckocsikat és tüzérséget is elhelyeznek arra az esetre, ha a szövetségnek orosz agresszióra kell választ adnia.
  • Nyilatkozatokat fogadnak el az Ukrajnával kapcsolatos egységes álláspont jegyében.
  • Erlanger megjegyezte: ez annak ellenére várható, hogy a szövetségben belső viták folynak a NATO-t és az európai szövetségeseket érintő növekvő költségekről, arról, hogy meddig tarthat ez a háború, illetve, hogy miként fog végződni.
  • A csúcstalálkozón módosítják a NATO 12 évvel ezelőtt megfogalmazott úgynevezett általános küldetésnyilatkozatát, amelyben Oroszország mellett Kínát is megnevezik, várhatólag úgy, mint újonnan felmerült fenyegetések egyikét. (Ez a megfogalmazás az amerikai álláspontot tükrözi. Az előzetes egyeztetések során a németek és a franciák igyekeztek elérni azt, hogy ne fenyegetésként, hanem csak kihívásként említsék Kínát).
  • Az is feladata lesz a madridi csúcsnak, hogy meggyőzzék Recep Tayyip Erdogan török elnököt, adja fel ellenkezését a svéd és a finn NATO-csatlakozás tervével szemben.

Az ukrajnai háború kirobbanása után eddig összesen négy, zászlóalj méretű új nemzetközi harccsoportot vezényeltek Romániába, Bulgáriába, Magyarországra és Szlovákiába. A háború előtt, a Krím 2014-es orosz megszállása után is érkeztek NATO-katonák a balti államokba és Lengyelországba, és a baltiak most az országonkénti mintegy 1500, rotációs rend szerint cserélődó katonánál többet akarnak. Az észtek azt is követelik, hogy térjenek át az állandó jellegű ott-állomásoztatásra.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a minap arról beszélt, hogy a zászlóalj méretű harccsoportokat dandár méretűre – 3-5 ezer fősre – fejlesztenék. Új amerikai hadosztály helyszínre vezénylése azonban nem jön szóba.

Joe Biden várhatólag egy vagy két dandár pótlólagos Európába irányítását jelentheti be, amivel a jelenlegi 70 ezerről mintegy 100 ezer főre növelhetik az Európában állomásozó amerikai erők létszámát – írja a New York Times, NATO-tisztségviselők közlésére hivatkozva. A cikkből kiderül: azt a balti igényt, hogy nagyobb erőket ne Németországban, hanem náluk tartsanak az amerikaiak állandó jelleggel, Washingtonban érzékeny kérdésnek tekintik, amiatt is, hogy – Vilniusban egyébként tagadott - moszkvai állítás szerint Litvánia jelenleg blokkolja a vasúti összeköttetést a fegyverekkel telezsúfolt kalinyingrádi enklávé és Oroszország között.

Ami a NATO azon reagáló erőit illeti, amelyek saját országukban állomásoznak, de szükség esetén átirányíthatók a keleti szárnyra, jelenleg 40 ezer készültségben levő katonát jelentenek, de a létszámot 300 ezerre kívánják emelni.

A zuhanó forintárfolyam abba az irányba nyomja Orbán Viktort, hogy megállapodásra jusson az EU-val a befagyasztott uniós pénzek felszabadítása érdekében – vélekedik elemzésében a Reuters. A cikk szerint a magyar fizetőeszköz mélyrepülése sérülékennyé teszi az ország gazdaságát, és ha nem oldják fel az Európai Bizottság által a mintegy 15 és fél milliárd eurós helyreállítási alapra elrendelt zárlatot, akkor a forint tovább fog gyengülni, ami bonyolítja majd a kétszámjegyű infláció megfékezését célzó erőfeszítéseket. Magyarország sérülékenysége nagyobb lett idén – írja a Reuters. Ennek fő okaként az importált energia árának a növekedését jelöli meg, és megjegyzi: a kormány csak most vágott bele abba, hogy megfékezze a hatalmas költségvetési hiányt, amely a földcsuszamlásszerű választási győzelmet elősegítő a költekezésnek a nyomán keletkezett.

Az elmúlt hetekben vezető magyar kormányzati tisztségviselők ugyan azt lebegtették, hogy küszöbön áll a megállapodás Brüsszellel, de eddig ennek semmi jele – állapítja meg a hírügynökség. Emlékeztet Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának a kijelentéseire, miszerint Budapesten örülnének, ha az Európai Bizottság konkrétan megfogalmazná változtatási elvárásait, és hogy fel vannak készülve arra az esetre is, ha az uniós pénzek nélkül kellene boldogulniuk. Elemzők szerint azonban Magyarországnak ezt jobb lenne elkerülnie – jegyzi meg a Reuters, és idézi a Société Generale véleményét, amely az év végére 420 forintos euróárfolyamot jósol.

A Die Welt című, konzervatív hamburgi lap interjút közöl Györkös Péter berlini magyar nagykövettel – a brüsszeli magyar EU-képviselet volt vezetőjével, Orbán Viktor közeli bizalmasával, aki azt mondta, senki ne oktassa ki Magyarországot az Oroszországhoz fűződő viszonyt illetően.