Globális minimumadó: Magyarország hamarosan beleegyezik
1/07/2022 08:09
Az uniós tagállamok Magyarország elzárkózása ellenére vajon elfogadják-e a nagy multinacionális vállalatok minimálisan 15 százalékos adókulcsáról szóló globális megállapodást? Mind a korábbi lengyel, mind a mostani magyar ellenkezés igazából más vonatkozású uniós vitatémákban lenne hivatott javítani az érintett tagország tárgyalási pozícióit Brüsszellel szemben. Magyarország is bele fog egyezni. Nemzetközi lapszemle.
Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter csütörtökön azt mondta, hogy tekintet nélkül Budapest álláspontjára, az EU-tagállamok az elkövetkező hónapokban igent fognak mondani az elképzelésre. A Reuters emlékeztet arra, hogy a magyarok nemrég az utolsó pillanatban megakadályozták a közös döntést, az erről szóló uniós jogszabály érvényesítését.
A hírügynökség, Varga Mihály pénzügyminiszter erről szóló bejelentését ismertetve megjegyezte, hogy Magdalena Rzeczkowska, a lengyel pénzügyi tárca irányítója hivatalosan elállt a kormánya által korábban képviselt elutasító állásponttól. A nagyvállalati adózás globális reformját tavaly októberben közel 140 ország fogadta el. A magyar, valamint a korábbi lengyel ellenkezést összefüggésbe hozták azzal, hogy Budapest és Varsó számos jogállamisággal, illetve az európai értékekkel kapcsolatos kérdésben szembekerült az Európai Bizottsággal.
Az amerikai pénzügyminisztérium, amely a 15 százalékos minimumadóról szóló megállapodás első számú szorgalmazója volt, júniusban derűlátóan nyilatkozott arról, hogy Magyarország hamarosan fel fogja adni ellenkezését. A washingtoni pénzügyi tárca szóvivője, Michael Kikukawa azt hangsúlyozta, hogy a mai nemzedék számára egyszer adatik meg ilyen lehetőség, amikor véget vethetnek annak a versenynek, ki tud alacsonyabb adókulcsot biztosítani a nagyvállalatoknak.
Mint a Le Figaro című párizsi lap beszámolójából kitűnik, Bruno Le Maire a most véget ért féléves soros francia EU-országelnökség mérlegét vonta meg sajtótájékoztatóján a saját tárcáját érintő, prioritásként kezelt kérdések vonatkozásában. Ezek közt említette a minimumadót, amit szerinte mindenképpen be fognak vezetni, „Magyarországgal együtt, vagy anélkül”.
A Le Figaro is úgy látja, hogy a magyarok ellenkezése mögött valójában annak a 7,2 milliárd eurós európai finanszírozási tételnek a sorsa áll a háttérben, amit az EU azért blokkol jelenleg, mert elégtelennek tartja a magyar hatóságok korrupció elleni fellépését.
Ahhoz, hogy az unió mint integrációs szervezet, egységesen fogadhassa el a 15 százalékos minimumadóról szóló tervezetet, minden egyes tagállam jóváhagyására szükség lenne. Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági kérdésekben illetékes olasz tagja azt mondta, hogy most alternatív megoldáson dolgoznak, miként lehetne bevezetni a rendelkezést a magyarok nélkül is. Mint a Le Figaro írja, az egyik elképzelhető opció az, hogy a szabályozással egyetértő uniós tagállamok úgynevezett megerősített együttműködésben állapodnak meg egymással. Ez az EU-alapszerződés értelmében olyan, legalább kilenc EU-tagország összefogását feltételező integrációs formula, amelyhez más, egyelőre távol maradó tagállamok későbbi csatlakozásának a lehetőségét is nyitva kell hagyni.
A Politico című amerikai portál európai kiadása kitér arra: a minimumadó 15 százalékos szintjének az előírása csak az egyik pillére a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD azon törekvéseinek jegyében, hogy globális szinten igazságosabbá tegyék a közteherviselést. Az adóparadicsomok ellehetetlenítése mellett a másik törekvés arra irányul, hogy a nagy multik abban az országban adózzanak, ahol a tényleges üzleti tevékenységüket kifejtik, és ne ott, ahol csak névleges jelenlétük van, a kedvezőbb adózási feltételek miatt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szintén foglalkozik a témával, és azt írja: a témakör ismerői egységesen úgy ítélik meg a helyzetet, hogy mind a korábbi lengyel, mind a mostani magyar ellenkezés igazából más vonatkozású uniós vitatémákban lenne hivatott javítani az érintett tagország tárgyalási pozícióit Brüsszellel szemben.
Végül röviden arról, hogy a bécsi Der Standard áttekinti, milyen kérdésekkel kell foglalkoznia elsősorban a franciákat váltó cseh EU-elnökségnek. Ez az elnökség válságüzemmódban fog működni az elkövetkező hat hónapban - írja a lap. A prágai elnökség prioritáslistáján a főszerep az Ukrajna elleni orosz agresszióé – derül ki a cikkből, amely hangot ad azoknak a kételyeknek is az ukrajnai menekültek ügyének kapcsán, hogy mennyire lehet erős a pozíciója egy olyan tagállamnak, amely a visegrádi országcsoport részeként mindeddig bojkottálta a közös európai menekültpolitika kimunkálását, és az eddigiekben nem mutatott túl sok szolidaritást Európa többi része iránt.