Nem lehet félreállni - Hardy Mihály jegyzete
Nehezen érthető és még nehezebben fogadható el mindaz a maszatolás, amit a Tisza Párt európai parlamenti képviselői művelnek Ukrajna ügyében.
Üdv itthon Szájer Józsi – Selmeci János jegyzete
És nem baj, ha így volt, és nem attól lesz rosszabb hely az ország, sőt, ha létezik megbocsátás, és Szájer József közpénzért gondolkodik Európa jövőjén, attól viszont még lehet, ha a választási kampány jegyében születik egy újabb, valamilyen kisebbségi csoportot diszkrimináló törvény.
Ungarische Wunderwaffe - Hardy Mihály jegyzete
Csak egy apró, de cseppet sem mellékes körülmény: amikor Varga Mihály ismertette a jövő évi költségvetés számait, amit 397 forintos euro-árfolyammal kalkuláltak, már rég nem volt igaz.
Járjatok - Szénási Sándor jegyzete
A Tiszát támogatók jelentős része szerintem nem gondolja, hogy Magyar Péter feltétlenül jó ember, hogy nincs baj az indulataival, vagy némi pökhendiséggel. Azt sem hiszik feltétlenül, hogy ez a villámgyorsan felépült alternatíva nem omolhat be, vagy a hatalom nem verheti szét.
A sértett elit nem érti – Kárpáti Iván jegyzete
A minap Romániában egy fasiszta TikTok-celeb nyomta le a többieket az elnökválasztás első fordulójában. A nyugati világ progresszív elitje voksolásról voksolásra meglepődik, pedig ugyanazt a hibát követték el óceánon innen és túl.
Aki bele mer nyúlni a közösbe - Dési János jegyzete
"Mint közismert, a XII. kerület, amelynek egykori emberarcú polgármestere korábban azt mondta, hogy annak a fideszesnek, aki bele mer nyúlni a közösbe és onnan lopni, le kell vágni a kezét. Mondjuk, számoljuk csak meg Mészáros Lőrinc és haverjai kezeinek a számát, hát egy nyolckezű Siva semmi hozzá képest."
Lomi – Józsa Márta jegyzete
"... e sokszor fesztiválhangulatúvá kiteljesedő ideiglenes kerületi szemétdomb – amelyre a külföldiek lelkesen tudnak rácsodálkozni – arra is megtaníthatná a közönséget: valóban, mennyire sok felesleges tárggyal vesszük körül magunkat – és mennyi olyan van, amit inkább az utcára hajítunk ahelyett, hogy megkeresnénk, kinek segíthetnénk velük. Mondjuk egy kidobott ajtókerettel olyasvalakinek, aki megpróbál saját erőből felújítani egy kulipintyót, de nincs pénze nyílászáróra."
Szórakázzatok, majd beállítjuk optimálisra
A Fidesz finom üzenete: izmozhattok, küzdhettek, tehettek amit akartok – mi is azt tesszük, amit akarunk. Bármikor átírjuk, átszabjuk, átejtünk titeket.
Gábor György: Jézus, a fizikai állományban lévő szakmunkás
25/04/2023 15:29
| Szerző: Gábor György
Fogynak a tanárok, menekülnek a pályáról, fogynak a tehetséges, nyelveket beszélő fiatalok (már 16-17 évesen biztosak abban, hogy egyetlen lehetőségük maradt: el innen!), fogy a tudás megbecsülése, s a felkészültség presztízse, fogynak az alternatívák, a lehetőségek, s vészesen fogy a jövő.
Orbán Viktor egy szakképzéssel foglalkozó rendezvényen, miután önmagát is önfeledten szakmunkásnak nevezte (mondjuk Mészáros Lőrincet inkább nevezhette volna annak, ráadásul ezzel felvillantotta volna a diákok előtt azt a roppant életszerű, vonzó és mindenki előtt nyitva álló perspektívát, hogy Magyarország leggazdagabb embere akár egy gázszerelő szakmunkás is lehet), szóval Orbán igyekezvén megtalálni a közös hangot, bejelentette a hallgatóságának, hogy „Krisztus urunk is egy szakmunkás, ács volt, és ez aligha véletlen.”
Az rendben is van, hogy a Ferenc pápa érkezése előtti napokban az összes kormánytagból, pártelöljáróból és a holdudvar minden egyes kedvezményezettjéből hirtelenjében kitüremkedik a fene nagy transzcendens egója.
Csakhogy van itt némi probléma. Egyrészt Orbán elborzasztó felkészületlensége és velőtrázó cinizmusa. Ami a felkészületlenséget illeti, nem ártott volna, ha az Újszövetségben jártas környezete nem adott volna hülyeséget a miniszterelnök szájába. Manapság minden Jézusról szóló korszerű munka megemlíti, hogy legalábbis problematikus ez a „Jézus, az ács” meghatározás. Az Újszövetségben kizárólag Márknál olvasható egyetlen vers töredékében, amikor a hallgatóság gúnyosan rácsodálkozott Jézusra: „Nem az ács ez, Mária fia…?” (Mk 6,3a). Máténál már ugyanez a kérdés az apára vonatkozik: „Nem az ácsnak a fia?” (Mt 13,55), s Lukács egyenesen elhagyja a szakmai besorolást: „De hát nem József fia?” (Lk 4,22).
Másrészt ott van a szó maga, a tektón (τέκτων), amely a görögben jelenthet ácsot, asztalost (Aiszkhülosznál, Homérosznál, Platónnál stb.), jelenthet általánosságban kézművest (Homérosznál, Szophoklésznél stb.), jelölheti valamely művészeti ág mesterét (Pindarosz, Aiszkhülosz) és metaforikus értelemben jelenthet szerzőt, készítőt, előállítót (Euripidész, Aiszkhülosz). De a szó vonatkozhat arra a kézművesre is, aki olyan anyaggal dolgozik, amely a művelet során megőrzi keménységét, ahogy teszi ezt a fa, a kő vagy az elefántcsont.
Ugyanakkor a tektón leginkább az arámi naggar (נגר) szónak felel meg, ami mesterembert jelöl, ám a talmudi hagyományban metaforaként jelenik meg, a bölcs, az írástudó, a rendkívül tanult ember, Isten szavának képzett értelmezője jelentésében, vagyis amikor a Talmud (bAboda 50b, Zara, jKiddusin 66a, jYebamoth 9b) „az ács fiát” hozza szóba, akkor metaforikus értelemben egy roppant tanult embert kíván megemlíteni.
Persze nem itt van a helye a részleteknek – hatalmas ennek a szakirodalma – mindössze azt szerettem volna jelezni, hogy Orbán felkészületlenül, de nagyképű magabiztossággal állít valamit, ami legenyhébben fogalmazva is több mint problematikus, miközben Jézusról egészen bizonyosan állítható, hogy vándortanító volt, „mester”, azaz bölcs írástudó, valamint gyógyító szakértelemmel is rendelkezhetett.
Orbán azonban felkészületlensége mellett végtelenül cinikus is. Jézust szakmunkásnak nyilvánította, miközben a Várhegyen, a gyáván körbekordonozott irodája szomszédságában, marcona rendőrök sorfala között (akik közül egyiküknek-másikuknak látható zavar ült a tekintetén, elvégre ők is megalázó módon alulfizetettek – na persze, rossz szakmát választottak, lettek volna gázszerelők, ugyebár –, őket is tanították valakik, valahol, s az ő családjukban is előfordulhat középiskolás diák, nekik is lehet húguk vagy kisöccsük), szóval emitt diákok tüntettek, kiállva tanáraik emberi méltósága és szakmai elkötelezettsége mellett, s elutasítva azt, hogy Orbán és az őt végtelen engedelmességgel szolgáló Pintér a legaljasabb diktatórikus módszerekkel verje szét a maradék közoktatást, továbbá kiállva saját maguk és a nemzet jövője mellett, hogy ne kelljen előbb-utóbb véglegesen külföldre távozniuk, jóllehet az Orbán-rezsim a fennen hirdetett nemzeti elkötelezettségével teljes erővel ezen dolgozik.
Fogynak a tanárok, menekülnek a pályáról, fogynak a tehetséges, nyelveket beszélő fiatalok (már 16-17 évesen biztosak abban, hogy egyetlen lehetőségük maradt: el innen!), fogy a tudás megbecsülése, s a felkészültség presztízse, fogynak az alternatívák, a lehetőségek, s vészesen fogy a jövő.
Mindeközben a dzsentri-tudattól átitatódott, s az uram-bátyám világba belesüppedt Orbán ostoba, hazug és manipulatív módon a tudásalapú információs társadalomban Jézusból, a Mesterből szakmunkást próbál farigcsálni, mintha Jézus épp azt mondta volna: Ember, bizony mondom néktek, épp most jöttem a szakmunkásképzőből!
Amúgy vajon mi lehet annak az oka, hogy Orbánnak Jézussal kapcsolatosan mindössze egy képtelenség jutott az eszébe, ahelyett, hogy hivatkozott volna a Mester példázatára, amelyben a Tízparancsolat szövege nyomán a lopás tilalmát ismételte meg (Mk 10,19; Lk 18,20), vagy arra a szövegrészre, ahol Jézus arra hívja fel a figyelmet, hogy senki sem szolgálhat két urat, „nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is.” (Mt 6,24; Lk 16,13)
Orbán, Pintér és a többiek mindenesetre megnyugodhatnak: a szakmunkásképzőben a tanárok és a diákok legkevésbé Mammont fogják szolgálni.
