Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Klímamisszió – Selmeci János jegyzete
19/07/2024 18:03
| Szerző: Selmeci János
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Néhány hét múlva azonban eltűntek a címlapokról az elromlott klímákról szóló hírek. Az utasok újra használni tudták a vasutat, és el sem párolognak közben, a kórházakban újra műtöttek, és a meleg miatti halálozások száma is csökkent. A gazdasági minisztériumban egy lakossági klíma pályázaton dolgoztak, ügyelve arra, hogy a legszegényebbeket kizárják belőle, klímát pedig csak bizonyos cégektől vásárolhassanak a családok.
Csak Székesfehérvárig bírta zakóban, Füreden pedig egy kisebb medencét meg lehetett volna tölteni azzal a vízzel, amit a fehér ingjéből ki tudott volna facsarni. Mégis igyekezett jó képet vágni az állomáson várakozó, gondosan kiválogatott újságírókhoz, a vonaton kedélyesen elbeszélgetett a kalauzzal, akitől alighanem a megemelt fizetésekről szóló félmondat, nem pedig a munkaterhekről és a soha nem működő klímáról szóló monológ kerül majd be a közösségi médiába tervezett videóba. Kezet fogott egy hazafelé tartó nyugdíjassal is, de addigra már alig tudott beszélni a melegtől, ezért csak hallgatta a bácsit, aki arról mesélt neki, hogy az alacsony nyugdíja miatt heti kétszer Pestre jár be dolgozni a vonattal, amin rendszeresen k*rva meleg van.
Füreden már várta a klímás kormányzati autó, úton Pest felé a következő uniós csúcshoz készült felkészítő anyagot kellett volna tanulmányoznia, de nem igazán tudott rá odafigyelni, újra meg újra eszébe jutott a bácsi a vonatról, és valami olyasmire gondolt, hogy most még itthon van dolga.
Már a kórház bejáratánál megcsapta az a forróság, amit a bent várakozó betegek és az ott dolgozók egész nap éreztek. Útközben természetesen zakót váltott, abban beszélgetett a kórház főigazgatójával és ígért neki gyors segítséget a klímahelyzet megoldásában. Miközben távozott, észrevette, hogy egy begipszelt karú beteg, akit hűtött műtő híján négy napja nem műtöttek meg, csúnyán néz rá a kávéautomata mellől. Több mint harminc éve politikus, hozzászokott a mérges tekintetekhez, most mégis azt érezte, hogy ez a szavazópolgár jogosan dühös rá.
Másnapra kész volt az Országos Klímaterv. A két illetékes miniszter utasításba kapta, hogy magyar vonaton és magyar kórházban nem működő klíma már pedig nem lehet, azonnal el is különítették az ehhez szükséges forrást a költségvetésből. A szokásos kommunikációs cég közbeszerzés nélkül kapta meg a „A kormány megvédi önt a melegtől” és a „Magyarország nem Afrika” feliratú, szándékosan félreérthető kék plakátok készítésének feladatát, a Miniszterelnöki Kabinetirodában már dolgoztak azon, hogyan kössék össze a hőhullámokat Brüsszellel és a Soros Birodalommal, egy kormánypárti elemző pedig kontextus és hiteles adatok nélkül arról beszélt minden egyperces híradóban, hogy a Gyurcsány-kormány alatt mennyivel többen haltak meg a nem klimatizált kórtermekben, vasúti közlekedés pedig talán nem is volt a baloldal regnálása alatt. Csak a Megafonnak felejtettek el szólni, ők továbbra is arról beszéltek, hogy a magyar kórházakban igenis működnek a klímák, a miniszterelnök pedig jól teszi, ha Moszkvában harcol a „békéért” ahelyett, hogy az országgal foglalkozna.
Néhány hét múlva azonban eltűntek a címlapokról az elromlott klímákról szóló hírek. Az utasok újra használni tudták a vasutat, és el sem párolognak közben, a kórházakban újra műtöttek, és a meleg miatti halálozások száma is csökkent. A gazdasági minisztériumban egy lakossági klíma pályázaton dolgoztak, ügyelve arra, hogy a legszegényebbeket kizárják belőle, klímát pedig csak bizonyos cégektől vásárolhassanak a családok. Nem lett tehát más hely az ország, csak legalább egy kicsit kevésbé volt rohadt meleg, jobb lett a forró nyár közepén magyarnak lenni.
A miniszterelnök azonban nem volt elégedett. Klímamissziója nem került címlapra sem a BBC honlapján, sem a Reuters-ben, sem a Der Spiegel-ben, a Politico-n, de még a Népszavában sem, és nem ítélte el miatta az Európai Parlament.
Azon gondolkodott, hogy mikor találkozhat legközelebb Putyinnal.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. július 19-i adásában hangzott el.
