A jó Orbán-interjú esete a fehér hollóval – Selmeci János jegyzete
Én azért reménykedek abban, hogy a visszavonuló Orbán Viktor egyszer majd bemegy 8-10 órára egy stúdióba, és elmeséli, hogy miért nem akart minden magyar miniszterelnöke lenni, hogy jól érzi-e magát ebben a megosztott országban, és nem bántja-e, hogy ebbe az irányba vitte a hazáját. Persze, akkor sem fogom neki elhinni, amit mond.
Lehetett volna...! - Rózsa Péter jegyzete
A fenébe, a szomszéd fűje nemcsak zöldebb, hanem az egész környezet szebb, ápoltabb, nota bene gazdagabb. És barátságosabb.
A Bezzeg-nóta - Szénási Sándor jegyzete
A politika jórészt a felejtésről szól. Magyar Péter is szokta gyalulni a rezsimet évtizedek óta kiszolgáló elitet, ami az ő múltját tekintve szintén mókás, mint ahogy Vona memóriazavara is, midőn a régi ellenzék szokásos kesergőjét adja elő, aminek talán a Bezzeg címet adhatnánk.
Orbánnak az nem fáj, ha oroszok gyilkolják a magyarokat
A magyar miniszterelnök nem emeli fel a telefont és nem kérdezi meg: "Vlagyimir Vlagyimirovics, mondja csak, miért is hullanak a magyar fiúk százával a keleti fronton?" Nem kezdeményez szankciókat azok ellen az orosz tábornokok ellen, akik parancsot adnak más magyarok meggyilkolására. Nem követeli, hogy a Kreml vállaljon felelősséget a katonai gépezetének magyar áldozataiért.
Mint két tojás - Dési János jegyzete
Itt van a plakát: Mint két tojás. A képen a tojáshéjból két fej bukkan elő, az egyik szakállas, a másik csupasz képű. Első ránézésre egyáltalán nem hasonlítanak egymáshoz. “Mint két tojás” - ezt azzal próbálja a szerző igazolni, hogy mindkét karikatúra-figura kis ukrán zászlócskát lobogtat.
Bárkik, bárhol – Józsa Márta jegyzete
Ez a sejtelmes jelszava a kormányfő által bejelentett, árnyalataiban szeptemberben ismertetendő lakásvásárlási programnak. A részletek még kidolgozatlanok, de azt tudjuk, hogy egy garantált bérminimumot kereső embernek két és fél évi jövedelme teljes összegét kell félretennie beugróként.
Téglák – Szénási Sándor jegyzete
A digitális köd homályában lapuló gyanús személyeket remélhetőleg kiveti magából a hétezer harcos közösségének immunrendszere, amit már csak az is erősít, hogy maga a klubtulajdonos viszi el neki a hírek esszenciáját.
Szeretkezz, ne háborúzz! – Selmeci János jegyzete
Mi lenne ha a vízparti stégen az esthajnal csendjében a vizet bámulva ölelnénk meg egy meztelen fideszes... vagy legalább csak elfoglalnánk magunkat a politika helyett valami mással, egymással, kicsit jöjjünk le a gyűlölet-szerről...
Nemzeti Múzeum 2222 – Dési János jegyzete
22/07/2024 18:03
| Szerző: Dési János
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Demeter Szilárd azon aggódik, hogy lesz-e 2222-ben (miért pont akkor?) még magyar kultúra. Ezt kell megvédeni a libsibolsi brüsszelista, migráns csürhétől vagy mi. Fogalmam sincs, mi lesz 2222-ben, és csak remélni tudom, ha lesz magyar nyelv és kultúra, amely talán olyan erős, hogy még D. Sz-t is túlélheti, akkor elhelyezik ezt a kiperelt pályázatot egy múzeumban, ahol bemutatják az orbáni rendszerben tenyésző szolgalelkűséget, pitiánerséget, politizáló nagyképűséget, a mindent a politikai haszonszerzés szolgálatába állító világot.
Megérkezett a hét kabaréja. Szerzője a zseniális stand-up komikus és basszusgitáros, minden magyar múzeum főnöke, bizonyos Demeter Szilárd. Demeter fő szerepe, hogy bosszantsa az értelmiséget, hülyét csináljon magából és bizonyítsa azt a régi tételt, hogy a szakértelem régi bolsevista trükk. Ráadásul D. Sz. szerény ember is, hiszen úgy kellett kiperelni az alkotást. Mármint a pályázatát a Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára. Még szerencse, hogy a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete nem hagyta magát és most olvashatjuk ezt a pompás korrajzot.
A pályázatot szemléző HVG azt emeli ki, hogy veretes Orbán idézeteket helyezett el a pályázat elején már, talán sejtve, hogy esetleg végig nem fogják elolvasni. Jó ha már az elején bebizonyítja hűségét és nyaloncságát. “Orbán Viktor miniszterelnök iránymutató gondolatait idézem” – és efféle fordulatok kellenek mint a Rákosi-idézetek az 1952-es Szabad Népnek.
De mindez még csak a hangolás. Ugyan ez egy múzeumi vezetői pályázat, mégis, na mivel kezdődik: a bűnös Nyugat ostorozásával, azzal, hogy ott aztán gender-kultusz van, meg LMBTQ, ami tönkreteszi a világot. És az egyetemi életben sem a teljesítmény számít, hanem a faj és nemi identitás. Ezek kellenek a karrierhez, nem a tudás. Reméltem, hogy a nemváltó óvodások is előjönnek, de ameddig volt erőm elolvasni, azok nem szerepeltek. Ez pedig súlyosan veszélyezteti keresztény Magyarországot, amelynek persze védőbástyája a múzeum. Akkor itt jön egy erős keresztényezés, vagyis felmondja a jeles szerző az összes olyan toposzt a Fidesztől, amely inkább tűnik paródiának, mint komolyan vehető dolognak.
Érvrendszeréből nem hagyja ki az olyan fordulatokat sem, hogy, ha összevonják a múzeumokat – összevonták –, az még a Holdról is látszana. Egy újabb verbális nyalintás a kedves vezető hátsója felé, hiszen az eredeti kijelentés tőle származik. Dehát minden fidesznyiknek Orbán köpönyegéből, esetleg köpönyege zsebéből – kell kikukucskálnia.
Kétségtelen, működik a dolog. D. Sz. ma nagyhatalmú sündisznócska lett, az egész miskulancia feje. Nem lennék most a nyugati egyetemi LMBTQ aktivisták helyében. A Nemzeti Múzeumba is került vezető, szintén jeles férfiú, aki a fejedelmi vővel jegyez közös könyveket. Könyveket mondom.
Demeter azon aggódik, hogy lesz-e 2222-ben (miért pont akkor?) még magyar kultúra. Ezt kell megvédeni a libsibolsi brüsszelista, migráns csürhétől vagy mi.
Fogalmam sincs, mi lesz 2222-ben, és csak remélni tudom, ha lesz magyar nyelv és kultúra, amely talán olyan erős, hogy még D. Sz-t is túlélheti, akkor elhelyezik ezt a kiperelt pályázatot egy múzeumban, ahol bemutatják az orbáni rendszerben tenyésző szolgalelkűséget, pitiánerséget, politizáló nagyképűséget, a mindent a politikai haszonszerzés szolgálatába állító világot. Bunkósbottal a precíziós műszerek világában. Nekünk van igazunk, mert erősebbek vagyunk. Persze D. Sz. csak annyira erős, mint a viccbéli kisegér, aki együtt dübörög a nagy elefánttal.
Mindenesetre én elefánt leszek ebben. Ezt egész biztos, nem felejtem el.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2024. július 22-i adásában hangzott el.
