A világ olyanná vált, mint a falusi kocsma, ahol a legények alaposan felöntöttek a garatra.

Többértelmű, fura szó. Orbán rendszerében a kerítésnek mind a két értelme használatban van.

Ha a Corvinus oktatóiban akad szakmai és oktatói önbecsület (s ez az egy, amiben biztos vagyok, hogy akad), akkor most első lépésben nem sztrájkot szerveznek, s nem öt percig érdekes tiltakozást, vagy két percig sem érdekes aláírásosdit, hanem közösen, elegánsan, udvariasan, de a létező legnagyobb határozottsággal kérdeznek majd rá a Corvinus vezetőségénél az elbocsátás valós és tényleges okaira és részleteire.

A Momentum EP-képviselője Gyurcsány Ferencben és a DK-ban véli megtalálni a pártja kitörési pontját.

A rólam szóló állításait összességében a racionális kívánalmakat és elvárásokat semlegesítő, illetve azokat felülíró politikai előítéletesség determinálta, amit a "Hibás argumentumok, avagy hogyan ne érveljünk" tankönyvbe illő fejezetében felvonultatott súlyos érvelési hibák egész sora bizonyít, s aminek feltűnő sokasága egy ilyen rövid cikk esetén úgyszólván a Guiness Rekordok Könyvébe kívánkozik.

Ez a mondás lett az orbáni akarnokság, "csakazértisség" verbális szimbóluma. Amelyik kormányzati intézkedést bírálja az ellenzék, vagy bárki más, azt megvalósítják, akár még nagyobb léptékben, mint az eredeti tervben szerepel.

Ma már Brüsszel nem képes lőni, csupán fütyörészik, azt meg éppúgy leszarhatjuk, mint a magaslesi golyóit.

A haza bárhol lehet, csak éppen ellenzékben nem, történjék bármi is a lengyel választásokon.

Jó lenne végre felismerni: ezek nem zsenik, hanem lopott pénzzel teletömött, öntelt, nagypofájú ám intellektuálisan roppant szürke nímandok.

…mondhatta volna Jaroslaw Kaczynski pártelnök és miniszterelnök-helyettes 2023. október 15-én, a lengyel parlamenti választás éjszakáján, amikor a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS ) székházában megszólalt hívei előtt. Mozgalmas volt az ezután következő hét, mesés koalíciós ajánlattal.

"Amikor egy-egy újabb botrány kirobbant, azt gondolhattuk, azt már biztosan nem lehet elsimítani, agyonhallgatni. Aztán napok múlva kiderült, vagy nem indult nyomozás a rendőrségen, vagy maga a főügyész fogta vissza az embereit a kutakodástól."

A választások hatása a lengyel állami médiára ismerős lehet.

Kicsoda-micsoda ez az Azahriah, talán Arató András mondata végére kiderül.

"Vologya, de jó volt veled itt beszélgetni egy nyugodt helyen, ahol nem tartóztatnak le téged, mint körözöttet valami mondvacsinált háborús bűntett ürügyén, hisz’ katonai műveletről beszélünk, no de száz szónak is egy a vége, gyerünk a kantinba, mert kihűl a kacsa, a világbékét könnyebb megoldani, ha teli a pocak, legyen az bármekkora is." Arató András egy mondatba sűrítette a "következetes" Orbán Viktor vélt gondolatait találkozójáról az orosz elnökkel.

"Úgy szerepel a tankönyvekben, hogy nemzetünk egyik legbecsesebb piros betűs, állami ünnepnapja a vérbefojtott forradalom 67. évfordulója. Ha ez így volna, akkor ezen a napon Magyarország mai miniszterelnökének az ország főterén kellene sok ezer ember és a hivatalos nobilitások jelenlétében méltatnia az egykori „pesti srácok” hősiességét, kalapot emelni az életükkel fizető férfiak és nők, idősebbek és fiatalok emléke előtt."

Ha most megkérdezik tőlem, mi hát a megoldás, őszintén válaszolok: fogalmam sincs. Csak annyit tudok, hogy legelébb mindig érdemes és szükséges felismerni a dolgok valódiságát, esszenciáját, ugyanis e felismerés nélkül csak ködszurkálás zajlik, s jószándékkal telve csak tragédiákat, katasztrófákat okozunk, vagy legalábbis azokhoz járulunk hozzá. Vagyis a felismerés, a tudás az első lépcsőfok.