Mészáros a börtönben is keres - Dési János jegyzete
Az "épít magának" esetünkben annyit tett, hogy a „Mészáros“ nevű fényvisszaverő felület egy igen jelentős közpénzes melóba tenyerelt bele megint.
Ne sprashivay! - a külügyminisztérium darálójának nyílt levele Selmeci János jegyzetében
Négy különböző munkakör képviselője volt az asztalnál: egy miniszter, egy államtitkár, egy irodavezető és egy orosz gyártmányú iratmegsemmisítő. A miniszter, az államtitkár és az irodavezető székeken foglaltak helyet, az iratmegsemmisítő az asztalon darált. Elfogtam a nyílt levelét.
Leomló bástyák - Rózsa Péter jegyzete
Elképesztő milyen gyorsan omlanak le ennek a 16 évnek a bástyái. Az is elképesztő – bár ez igen erős magyar értelmiségi hagyomány –, hogy ezzel együtt hogyan jelentkeznek a huhogók, a még el sem kezdett reformok azonnali bírálói.
A görénykurzus vége - Szénási Sándor jegyzete
Az első reakció persze a kussolás, amint azt a TV2 Tények című műsora oly szépen előadta: öt nyögvenyelős perc a választásról, aztán baleset, sorozatgyilkosság, ha több idejük lett volna, még a pitypangok is kinyílnak náluk.
A másik serpenyő - Kárpáti Iván jegyzete
Nézzük, mi van a másik serpenyőben! A magyarok Szlovákiában egy földrajzilag hosszan elterülő, de vékony sávban élnek délen. Ahogy keletre haladunk egyre szegényebb, lemaradó térségekben, ahová a szlovák állam nem sok forrást juttat.
Ábrándos szemekkel a rendszerváltás felé - Dési János jegyzete
Ilyet még nem láttam: sok tízezer fiatal és mérsékelten fiatal ünnepelt. Idegenek öleltek meg más idegeneket, boldogan, akik mégiscsak mi vagyunk, pacsit adtunk egymásnak, miközben a tömegben lassan araszoló autók a "mocskos Fidesz" esetleg a "ruszkik haza" ütemére nyomták a dudát.
Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete
Ezt az eredetileg a nukleáris láncreakció kialakulásra használt fizikusi szakkifejezést társadalmi kontextusban arra a küszöbértékre használjuk, ahol egy kisebbségi vélemény vagy viselkedés hirtelen széles körben elterjedtté válik. Választási összefüggésben a végre valóban megképződött ellenzékre. Itt állunk most, ebben a pillanatban még nem tudjuk, hol is. Mindenesetre órákra egy eddig meg nem tapasztalt jelenség előtt.
Vizsga előtt – Kárpáti Iván jegyzete
Holnap van az a pillanat, amikor a politika végre visszakerül oda, ahová való: az emberek kezébe. Legalább egy napra. Nincs magyarázat, nincs kifogás, csak Te vagy, meg az a papír. A történelemben még soha nem azok döntöttek, akik otthon maradtak.
Gyurmademokrácia – Hardy Mihály jegyzete
2/12/2023 15:11
| Szerző: Hardy Mihály
Most már a látszatra sem adnak. Vittek és visznek mindent, ami csak mozdítható. A bankokat, az autópályákat, a kis- és nagyvállalatokat, a teljes médiát, a független állami szervezeteket, az ügyészséget, a bíróságot, a járást és a megyét, az alkotmányt, mindent. Hardy Mihály jegyzete az Esti gyorsban.
Elsőre ez jutott eszembe, amikor egy szélsőjobbos közreműködéssel a kormánypárt ismét elkezdte átgyúrni a fővárosi választási szabályokat, alig hét hónappal az önkormányzati választások előtt. A magyar demokrácia, ha még van ilyen egyáltalán, így is ezer sebből vérzik. Megnyomorult, csúf torzó lett belőle, össze-vissza kaszabolták a sarlatánok, már csak a lélegeztetőgép tartja fenn benne az életjeleket. Úgy tűnik, már nem sokáig.
Hol vannak már azok az idők, amikor a hatalom birtokosai még ügyeltek a látszatra, amikor még elbábozták, legalább a saját közönségük számára, hogy itt még a jog és a tisztesség érvényesül a hatalomgyakorlásban? Emlékeznek még az Élet és Irodalomban megjelent 2001-es cikkre, ahol a tokaji szőlőbirtok ügyében tartott „nem-taggyűlés” taggyűlésen Orbán Viktor még azt javasolta szőlőbirtokos feleségének és üzlettársainak: próbálják meg úgy belőni a kért állami támogatásokat, hogy ne nagyon lógjon ki a lóláb, ne ők nyerjék a legtöbbet. Pedig akkor „mindössze” 41 millió forintról volt szó, nem tízmilliárdokról. 22 év nagy idő, sok víz lefolyt azóta Bodrogon, meg a Dunán is.
2002 után nyolc szűk, ellenzékben eltöltött idő, sivatagi bolyongás elég volt ahhoz, hogy a leendő diktátorban kiérlelődjön az elhatározás, ilyen hibát még egyszer nem követhet el az életben. Ha egyszer sikerül megszerezni a hatalmat, azt soha, semmilyen körülmények között nem engedheti ki a keze közül! Vagy a karmaiból. A mesterterv elkészült és 2010 óta dermedten szemlélhetjük, ahogy maradéktalanul megvalósul az orbáni maffiaállam. Ahogy polip módjára kiszivattyúzza az életető erőt az egész magyar társadalomból.
Most már a látszatra sem adnak. Vittek és visznek mindent, ami csak mozdítható. A bankokat, az autópályákat, a kis- és nagyvállalatokat, a teljes médiát, a független állami szervezeteket, az ügyészséget, a bíróságot, a járást és a megyét, az alkotmányt, mindent. Annyira, hogy még a Holdról, sőt néha még Brüsszelből is látszik.
Ilyen körülmények között nem is értem, hogy mi szükség volt erre a mihazánkos színjátékra a választási törvény megbuherálása körül. Egyszer így, másszor úgy, ahogy a pillanatnyi hatalmi érdeknek megfelel. A szélsőjobbos politikai pribékek pedig boldogan elvégzik a rájuk osztott hentesmunkát, akár egy kis könyvdarálásról van szó, akár ha a fővárost kell visszaszerezni a narancsos diktátor számára. Egyszerűbb lenne az úgynevezett alaptörvénybe szimplán beleírni, amúgy türkmén mintára, hogy Magyarország örökös miniszterelnöke Orbán Viktor és kész. Csak nehogy a végén még én adjak ötletet egy kis további alkotmányozáshoz…
Hardy Mihály jegyzete a Hetes Stúdió 2023. december 2-i adásában hangzott el.
