A lovakat megülik, ugye?
18/10/2025 09:31
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A "kengurutól" a lóvasútig vezetett időben visszafelé a legutóbbi Galaxis kalauz. Útközben azt is megbeszéltük, hogy mit jelent a női biciklisnadrág ma, és mit jelentett a XIX. század közepén.
Az előző héten leszálltunk a magas velocipédről, és most átültünk egy ló vontatta járműre.
Katona Attila folytatta a bicikli evolúció felvázolását, amelyet a velocipédnél hagyott félbe előzőleg. A 337. epizódban az úgynevezett kengurut mutatta be, amely már lánchajtású volt, de külsőre még a velocipédre hasonlított. Szóba került, hogy hazánknak van egy kétszeres velocipéd világbajnoka, Halápi Sándor személyében.

Az interjúból az is kiderült, hogy a múlt század eleji bringák működési elvükben már nem sokban tértek el a mai járgányoktól. A Debreceni Kerékpár Múzeum alapítója elmondta, elsősorban növelték a kerékpárok meglévő tudását, például több váltási lehetőség lett.
A beszélgetésből kiderült, hogy a XX. század elején már gondoltak a női felhasználókra, és a Weiss Manfréd Gyárban kifejezetten a hölgyek ízléséhez, méretéhez, adottságaihoz kialakított drótszamarakat is gyártottak.
Addigra persze kellett valamit kezdeni a ruházatukkal, hogy az ne veszélyeztesse az épségüket. Ami nem volt könnyű menet, hiszen akkoriban még a lovak megülésére készített nyeregből is különbözőt használtak férfiak és nők, hogy utóbbiak eleget tehessenek az erkölcsös lábtartással kapcsolatos társadalmi elvárásnak. Hiába volt az balesetveszélyesebb.
Anna királynőnek jár a nagy köszi, aki lényegében a ruha védelmében szorgalmazta, hogy a női lovas mindkét lába egy oldalra kerüljön.
A 16. századra a nőknek szánt ülés a málhanyereghez vált hasonlatossá, és már egy szarv egészítette ki, amelyet Medici Mária helyezett át annyira, hogy biztonságosabban lehessen lovagolni, még ebben a kitekert pózban is. Nem mellesleg a kengyelt is ő vezette be – írja Oswald Barbara történeti áttekintésében a lovasok.hu oldalon.
Az amazon nyeregnek is nevezett, már két szarvú csoda egészen az 1930-as évekig apró változtatásokkal, de alapjaiban megmaradt. Ezen a második világháborút követő évek változtattak, amikor egyre több nő szerette volna hangsúlyozni a női egyenjogúságot.
Oszwald Barbara beszámol arról is, hogy néhány évtizede több fejlett európai országban újra divat lett a dámanyereg.
Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna már eredetileg is, ha nadrágot húznak a dámák, és kényelmesen ülik meg a lovat. Úgy, mint hamarosan a biciklit, amelynél nem volt opció, hogy egy oldalon tekerjenek mindkét lábukkal.
Három szakaszra bonthatjuk a nadrágban bringázás történetét. Időben visszafelé haladva: A harmadik a ma is ismert, illetve viselt darab, ami az aerobic divattal érkezett. A második az úgynevezett nadrág. Merthogy jó ideje tudják a kerékpárosok, hogy abban kerekeznek, amiben akarnak. Az első pedig az a darab, amely a 19. század közepén jelent meg és a feminista nézetekhez kötődött. Azt hazudta magáról, hogy szoknya, csupán a szokásosnál rövidebb volt, és egy bő nadrágot rejtett. Ez volt a bloomer, amelyet 1851-ben az Egyesült Államokbeli Elizabeth Smith Miller tervezett. A ruhadarab a nevét azonban a projektet elsőként támogató Amelia Jenks Bloomerről kapta.
Európában erre még jó ideig nem volt szükség, hiszen a városi közlekedésnek évtizedekkel később vált résztvevőjévé a kerékpáros nő.
Hogy mikor és miként lett közlekedési szempontból is az egyik legfejlettebb város Pest-Buda, erről beszélgettünk az adás zárásaként.
Pontosabban éppen csak körülnéztünk a múlt század fordulójának Magyarországán Dr. Kalocsai Péter város- és közlekedéstörténésszel, egyetemi docenssel. A korszakkal és járműveivel a jövő héten ismerkedünk meg részletesebben.
A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025. október 15., szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
