Testkultusz egykor és ma
13/09/2025 11:30
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
Egy 19. századi, magyar rabszolgalányból lett Afrika-kutató történetétől a reklámokban látható különleges emberi testek szerepéig vezetett a legutóbbi Galaxis kalauz. Útközben azt is kiderítettük, hogy egy európai nagyvárosban megrendezett Pride jellege mit árul el az ott élő közösségről.
Az egyik a modernkori rabszolgavásár volt, ahol az ókort idézve meztelenül adták-vették a rabszolgákat. A barbár szokás részleteit, történelmi előzményeit ismertettük egy adással korábban, így a legutóbbi epizódot egy mesébe illő szabadulás történetével kezdtük. Sass Flóra kalandos életét foglaltuk össze, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után emberkereskedők prédája lett, és attól kezdve igen sokáig az oszmán rabszolgakereskedelem világában kellett élnie. 1859. jelentette a fordulópontot Flórának, amikor is Samuel Baker angol utazó megvette őt. De nem rabszolgának, hanem azért, hogy segítsen rajta. A történetük valóban cselekménydús az esküvőtől az afrikai közös felfedezéseken át a férj lovaggá ütéséig, amely hatására Sass Flórából Lady Florence Baker lett.
Neve nem csak az Egyesült Királyságban vált ismertté, hanem Afrikában is. Erről tanúskodik emléktáblája, amely a Nílus partján, az ugandai Murchison Falls Nemzeti Parkban található.
A második megállóban Petrus Szabolcs jogásszal folytattuk korábban elkezdett témánkat. A prüdéria, szemérem, meztelenség szentháromságot vizsgáló első rész után ebben az adásban többek között az országonként eltérő stílusú Pride felvonulásokról is beszélgettünk. Az Augsburgi Egyetem oktatója szerint a legszélsőségesebb látvány valószínűleg Németországban fogadja a szemlélődőt, miközben a hazai, illetve az olaszországi változat visszafogottabb. Ez azonban nem jelenti, hogy a két utóbb említett országban társadalmilag elfogadottabb lenne a menet. Valójában épp az ellenkező trendet mutatja, tette hozzá Petrus Szabolcs. Németországban a kisebbség kisebbsége vonul fel, és az ott látható transzvesztiták, illetve drag queenek mindenki számára egyértelműen nem reprezentálják a teljes meleg közösséget. Magyarországon és Olaszországban ugyanakkor a megítélése továbbra sem semleges a homoszexuális embereknek, ezért ezekben az országokban valóban az elfogadottságukért vonulnak fel az érintettek és az ügy támogatói.
Az interjú folytatásában jogász vendégünk arról beszélt, hogy az elfogadás miként valósul meg a német nyelvben, ahol különböző neműek a főnevek, és ahol eddig minden foglalkozás egyszerre volt általános, de nyelvtanilag a férfiakra vonatkozó is. Arról a viszonylag új jelenségről számolt be, hogy mostantól mindkét nemű változatot használni kell, ha általánosan értendő az adott szó.
A Pride kapcsán a közszemérem, az öltözködés, illetve a ruha hiánya lett a harmadik megálló, amelyben Debreceni János reklámszakemberrel a rendszerváltás előtti és a jelenlegi reklámokat kezdtük vizsgálni, az azokban szerepeltetett emberi test szempontjából. Egy kozmetikai márka példáján keresztül néztük meg, hogy a jó reklám az emberi test legátlagosabb és legszélsőségesebb formáit együtt alkalmazva képes az elfogadás üzenetét hordozni, és a reménybeli vásárlóban tudattalanul, vásárlásra ösztönző, jó érzést kelteni.
A beszélgetést a következő adásban folytatjuk, többek között arról, hogy miben más, ha az a bizonyos test, amely látható egy hirdetésben, nem akárkié.
A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025. szeptember 10., szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
