Szótőkék – A nyelvújítás száz éve
14/06/2025 09:27
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A népetimológiától egy támadó bronz bikán keresztül a Horger-törvényig vezetett a legutóbbi Galaxis kalauz. Útközben azt is megvizsgáltuk, mennyire volt magasztos a teátrista hivatás a 17. század második felében.
Horváth Péter Iván, nyelvész, tolmács, szakfordító volt a műsor vendége, aki a folyamat módjáról, körülményeiről, eszközeiről mesélt. Az 1770-es évektől 1872-ig számítjuk ezt a Kazinczy Ferenc fémjelezte fontos kulturális fejlődést, amelynek fő oka az volt, hogy bár a magyar nyelv jelen volt; a parasztság például csak ezt használta, de sajnos nem túl nagy választékossággal, az értelmiségi réteg pedig attól szenvedett, hogy magyarul nincs elég szava, szófordulata, és ezáltal nem tudja magát olyan szofisztikáltan kifejezni, mint akár németül.
Fontos szerepe volt a kezdeményezésben annak is, hogy ekkorra már határozottan megjelent a nemzeti öntudat kérdése, amely egyre fokozódott, míg végül az 1848-as forradalomban csúcsosodott ki.
A nyelvész olyan eszközöket sorolt, mint a tükörfordítás, az elvonás vagy a szóösszetétel. Ezekkel a módszerekkel, szisztematikusan haladtak Kazinczyék, hogy megreformálják az anyanyelvet, és egy egységes köznyelvet alakítsanak ki. De ekkor született meg rengeteg szakma hivatalos szókincse is.
A beszélgetésben előkerült, hogy Kossuth Lajos alkotta az eredeti német kifejezésből tükörfordítással az alaptőke szót. De például a tőzsde szó eredetét is megismerhettük. Horváth Péter Iván elmondta, a tőzsérek, vagyis a marhakereskedők közös helye kapta ezt a nevet, több szó átalakításával, és mindössze annyi a különbség az eredeti szóösszetétel és a mai jelentése között, hogy már részvényekkel boltolnak, nem jószágokkal.
Ennek kapcsán nem mehettünk el amellett szó nélkül, hogy a New York-i értéktőzsde előtt éppen egy bika szobra áll. Spoiler! Nem azért, mert kapcsolódna a magyar kifejezéshez.
Az adásból ugyanakkor rengeteg érdekesség derült ki a Támadó bika névre keresztelt fenevadról, amely 1989 óta jelképe a Wall Streetnek, valamint mementója a 2 évvel korábbi fekete hétfőnek.
A rövid kitérő után folytattuk a nyelvújítás sztoriját. Szóba került például a nyelvi purizmus eszménye, amelyet igyekeztek megvalósítani Kazinczyék, habár mára tudjuk, hogy a nyelv tisztaságának (vagyis az idegen szavak szókincsen kívül tartásának) nincs túl sok értelme, hiszen épp úgy működik a nyelv, mint az egyes közösségek, minél elfogadóbb, minél több tagot integrál, annál izgalmasabb és diverzebb lesz a kifejezések teljes palettája.
Természetesen ekkor elsősorban nem erre figyeltek, de az eddig sorolt praktikákkal végeredményben 10 ezer új szó vert gyökeret a magyar szókincsben.
És mivel ezzel még nem értünk a végére a nyelv alakulásának, innen folytatjuk a következő héten Horváth Péter Iván, nyelvésszel.
A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025. június 11., szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
