Dallamgyűjtés, kottafejtés
7/06/2025 10:50
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A hangunk értékétől a hátizsákos Liszt Ferencen és a pentaton dallamok titkán át, a fejlett technológia és az emberi szaktudás tökéletes kombójáig vezetett a legutóbbi Galaxis kalauz. Útközben azt is megvizsgáltuk, valójában kikkel, hogyan és mikor kezdődött a népdalgyűjtés.
Az előző héten Pirisi László zeneszerző a technológia fejlődése kapcsán arról beszélt, milyen munkafolyamatokban van segítségére az AI, és hogy továbbra sem érzi, hogy veszélyt jelentene a szakmájára a gyorsan fejlődő mesterséges intelligencia.
A 323. epizódban maradtunk a zene, a technológia és az ember alkotta eredményeknél.
Egy olyan, nyomokban ismert régi történet részleteit ismertük meg, amelyben ember és gép békében és egyetértésben dolgozott együtt.
Egy olyan munkát, amely előre kiszámíthatatlanul az utolsó pillanatban mentette meg közös hagyományrendszerünk egy jelentős egységét.
Kodály Zoltán és Bartók Béla népdalgyűjtéséről mindenki tanult az iskolába, azonban Zelinka Tamás zenepedagógus, a Parlando című folyóirat felelős szerkesztője elmondta a műsorban, hogy a szándék, sőt, maga a gyűjtési kísérlet már a két zeneszerző missziója előtt felütötte a fejét. Liszt Ferenc is meg akarta tenni az utat, és összeszedni zenei kincseinket. Habár nem járt valójában sikerrel. Azonban nem muzsikusok, sokkal inkább írók, költők akarták összegyűjteni azokat a népdalokat, amelyeknek egy apró része a polgárosodással a fővárosba is eljutott. Az Edison tervezte és fejlesztette gramofon a 19. század végén hatalmas segítséget jelentett a gyűjtőknek.
Kodályék szisztematikus vándorlása már rengeteg eredményt hozott. Egyrészt elhozták a vidéki élettől már elszakadt városiaknak, vagy akár egyik tájegységről a másikra a különböző népdalokat. Ami pedig a zeneszerzői életüket érinti, habár sok idejüket és energiájukat elvitte a gyűjtés és rendszerezés folyamata, a megismert népzenei motívumok komoly ihletforrásnak bizonyultak, és gyönyörűen átitatták szerzői munkásságukat.
A Kárpát-medence zenei világának megismerésében Bartók persze a környező népek zenei kultúráját is igyekezett megismerni, és hagyta, hogy minél több különböző hangzás hasson rá. De olyan ismereteket is feltárt, illetve megerősített, minthogy a magyar nép Ázsia felől érkezett. Ezt például az bizonyítja, hogy a körülöttünk lévő országok egyáltalán nem, mi viszont a kezdetektől éneklünk, hangszerrel előadunk pentaton dallamokat, és ez a sajátosság az ázsiai részekre jellemző. Zelinka Tamás további sok érdekességet elmesélt az akkoriban még nem lévő, majd lassan kialakuló, és a jelenlegi akadémiai szintű népzeneoktatásról.
De arról is beszélt, hogy a gramofonhasználathoz hasonlóan ma is van olyan gép, amely nagy segítségükre van a gyűjtőknek. Mivel nemcsak csúnyán írtak a zeneszerzők, de így is kottáztak, amivel feladták a leckét az utókor számára. Liszt Ferenc munkásságának egy nagyobb része például még ezért nem adható ki, mert túl sok benne a bizonytalanság.
A mai kottaíró gépekkel persze nem kerül félreérthető motívum a kottára, így ez a fejlesztés egyértelműen a segítségünkre volt.
A következő adásban viszont már annak járunk utána, hogy mire megy az ember, ha csupán az agya szürkeállományát használja. És az már szinte száz százalék, hogy kifejezetten prózai lesz az adás.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025. június 4., szerda 15:00
Műsorvezető: Timár Ágnes
