A sokszínűség minden árnyalata

Az előző adást egy félbehagyott beszélgetéssel zártuk, a szokásoktól eltérően azonban nem ezzel folytattuk. Tartottunk egy kitekintőt épp ennek okán. Egy, az interjúban említett jelenséget kinagyítottuk egy adás erejéig. Az úgynevezett „mintha” játékhoz szükséges képességek mentén kutattunk.

A gyermeki asszociáció, illetve a korosztályonként változó mértékű alkalmazkodásra való hajlandóság jelentette a kapcsolódási pontot a 318. epizód témáihoz.

Április ugyanis az autizmus elfogadásának hónapja. A sztereotípiák és fals információk helyretételének fontosságán túl azért is kapcsolódott a műsorhoz az autizmus spektrumzavarral élők közösségben való működése, együttműködése, illetve általuk a világ használata, mert néhány epizód óta alapvetően az ember asszociációs készségéről, annak esetleges változásáról beszélgetünk.

Az eddigi keresés az organikus változásokra szorítkozott, így a legutóbbi epizódban megvizsgáltuk azokat az eseteket is, ahol egy tudatos változtatással, specifikus fejlesztéssel találkozunk.

Dr. Bohács Krisztina intelligenciakutató szerint nincs két egyforma autizmussal élő gyermek, de a szociális és kommunikációs kihívások sokukat érinti.

Vagyis az említett „mintha” játék nem feltétlenül, de okozhat nehézséget a számukra.

Mielőtt azonban rátértünk választott témánkra, kihasználva vendégünk szakértelmét, általánosságban faggattuk az emberi intelligenciáról, annak az asszociációs készséggel való összefüggéséről és a modern IQ-tesztekről.

Majd visszakanyarodtunk a spektrumzavarral élők képességeinek a fejlesztésére, amelyre speciális módszer létezik. A kutató elsőként azt hangsúlyozta, hogy nem érdemes a gyermekkori vizsgálatot sokáig halogatni, mert minél előbb megvan a diagnózis – 24 hónapos korban már biztos választ adnak a tesztek, tette hozzá – annál előbb megkezdődhet a fejlesztés, amellyel életminőséget javító változásokat is el lehet érni.

Dr. Bohács Krisztina azt is elmondta, hogy a felnőttkori fejlesztés sem haszontalan, még ha nehezebb munka és kisebb mértékű is a fejlődés, megéri, mert már ezzel komolyan javulhat az egyén közösségi élete.

A beszélgetésben kitért az intelligenciakutató az autizmus kialakulásának genetikai és környezeti okaira. Ennek analógiájaként beszélt apáca-tanulmányról, amely egy olyan rendben folytatott kutatás, ahol a nővérek 103-104 évig élnek. Hogy a pontos oka mi, még nem tudni, de az életmóddal bizonyára összefüggésben van, tette hozzá Bohács Krisztina.

Az adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)