Harc a figyelemért
12/04/2025 06:31
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A kihívások fontossági sorrendjének felállításától a kulturális minimumok felismerésén keresztül Indiana Jones macsóságának megvédéséig vezetett a legutóbbi Galaxis kalauz.
Az előző héten már ott tartott aktuális gondolatkörünk, hogy a tudással teli agyunk hogyan képes az egyszerre, vagy gyors egymásutánban érkező újabb infókat feldolgozni, tárolni, esetleg egy olyan polcon tartani, hogy elérhetőek legyenek, ha vélhetően egy utalásról van szó.
Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, a CEU vendégkutatója beszélt arról az előző adásban, hogy a párhuzamosan érkező ismeretek száma ugyan manapság nőtt meg igazán, de a figyelemmegosztás a kezdet kezdetétől jelen volt az ember életében. Kiemelte, hogy könnyen feltételezhetjük erről a képességről, hogy ösztön, hiszen olyan régóta sajátja az embernek, de valójában automatizmus.
Pléh Csaba hozzátette, éppen ezért fontos, hogy megtanuljuk fontossági sorrendbe tenni az érkező eseményeket. Ahogy azt is érdemes megfogadnunk, hogy nem érdemes egyszerre több tevékenységet folytatni, még ha azt is hisszük, hogy képesek vagyunk teljes mértékben megosztani figyelmünket, ugyanis nem feltétlenül nyerünk vele időt, azonban biztosan épp annyi energiát emészt fel, mintha egymás után látnánk neki a feladatoknak.
A 317. epizódból az is kiderült, hogy a figyelemmegosztás kényszere negatívan is hathat ránk. Az egyidejű zenehallgatás és olvasás egyénenként változó eredménnyel jár, ugyanakkor az okostelefonról érkező információkat a legtöbben a pittyegést hallva ellenőrzik, ezzel ki is ugranak gondolatban például egy társasági eseményből.
A pszichológus elmondta, a jövő legnagyobb kihívása éppen ezért annak a módszernek a kialakítása, amellyel felvértezhetjük magunkat az ellen, hogy minden csatorna, médium, felület harcol a figyelmünkért. Visszakanyarodtunk ezzel oda, hogy beengedve a frissebb tudást, nem mi döntünk arról, hogy mit őrizzen meg, vagyis nem biztos, hogy képes leszek egy konkrét asszociációra, hiszen lehet, hogy épp az a tudás hiányzik, amelyet az elménk, a túlterheltséget elkerülendő már kidobott. De az is lehet, hogy soha nem is találkozott az adott ismerettel. Pléh Csaba ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül létezik olyan közös kulturális minimum, amelyet valóban mindenki birtokol.
A műsort prof. Bereczkei Tamás pszichológussal, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia tanszékének oktatójával folytattuk, akivel azt igyekeztünk megfejteni, hogy ha az ember az egyszerre érkező ingerek és infók elől elmenekül, azzal okoz-e magának bármilyen maradandó képességvesztést. Bereczkei Tamás határozottan kijelentette, hogy nem. Több példán keresztül vizsgáltuk a kérdést, és mind a kisgyerekkel otthon maradó szülő társadalomba való visszaintegrálódása, mind a napja nagyobb részében nálánál egyszerűbb emberekkel időt töltő figura, a megfelelő dimenziót minden esetben felismeri, és egyből átvált az agya az éppen megfelelő működési modellre.
A következő héten, az interjú folytatásában professzor Bereczkei Tamás, pszichológussal, a Pécsi Tudomány Egyetem oktatójával arról is beszélgetünk, hogy mit szólna egy a jelenbe csöppenő Neandervölgyi személy az életmódunkhoz.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
2025.04.09., szerda 15.00
Riporter: Timár Ágnes
