Egy zurfin elvesztésétől a mesterséges intelligencia alkotta zeneművekig

Dr. Naderi Szima, humánetológussal, mondhatni, negatívan zártuk a beszélgetésünket az előző adásunkban. Ő ugyanis a mértékletesség fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint arra a tényre, hogy épp ezzel nem törődik az emberiség. Továbbá vázolta, hogy az AI feletti kontroll veszteségünk jelenti majd az evolúció következő lépcsőfokát, aminek eredményeként, ha még mindig nem tudunk leállni a túlfogyasztással, akkor majd a természet leállít minket.

Miközben több mint érdemes megfontolni a humánetológus intését, a 321. epizódban elsősorban a technológiai fejlődésben rejlő pozitív lehetőségekre fókuszáltunk. Arra, hogy mi mindenre lesz képes vagy képes akár már most is a mesterséges intelligencia.

 

Keleti Arthur, Kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója ugyanis sokkal optimistább a témát illetően. Szerinte a megfelelő használattal jelentősen emelheti az életünk minőségét, elég, ha csak arra gondolunk, hogy képes lesz a rák vagy más súlyos betegségek gyógyítására akár néhány éven belül, köszönhetően annak, hogy exponenciális gyorsasággal fejlődik.

Kiemelte, hogy már most olyan pontossággal ismeri fel az AI az emberi érzelmeket, ahogy sok embertársunk sem.

Keleti Arthur ennek kapcsán hozzá tette, egyre több olyan munkakör van, amelynek betöltésére tökéletesen alkalmas a mesterséges intelligencia.

Mielőtt folytattuk a beszélgetést a szakemberrel, tettünk egy kitérőt. Megvizsgáltunk egy olyan szakmát, amiről eddig azt gondoltuk, csak ember végezheti.

Szalay Álmos, pszichológus elmondta, valójában már jó ideje dolgoznak a szakemberek az úgynevezett terabotokon, vagyis terápiás chatbotokon. Az 1950-es években elkészült Eliza, a beszélgetőgép, amit hamarosan pszichoterápiás feladatok elvégzésére fejlesztettek tovább.

A pszichológus elmondta, hajlamosak vagyunk bármit könnyen antropomorfizálni, ezért hamar emberként kezelünk egy – különben külsőleg is az emberre hasonlító – gépet. Ez kihozhat egyesesekből egyfajta felsőbbrendűségi érzést, de ugyanígy kötődéshez is vezethet. Habár sajnos egyoldalú kötődéshez, hangsúlyozta a szakember. Ezt támasztotta alá egy idei kutatás is, amelyben a tesztalanyok többsége a humán terapeutával szemben a mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetést tartotta hatékonyabbnak.

Ugyanakkor vannak fenntartásai Szalay Álmosnak azzal kapcsolatban, hogy az AI teljeskörűen át tudná venni egy pszichológus munkáját. Bizonyos feladatkörök elvégzésére már most is alkalmas szerinte, és a megfelelő felügyelet mellett egyre több mindenre lesz alkalmas, de az emberi faktor – akár a hibáival együtt – elengedhetetlen „kelléke” a terápiának.

Szalay Álmos maga is gyakran használ mesterséges intelligenciát a kezelései kiegészítéseként, sőt szabadidejében szívesen ismerkedik az entitás képességeivel, és használja is azt, például zenekészítésre.

Egyik művét, amelyet az AI generált az ő utasításaira, be is mutattuk az adásban.