Luxizással a kipusztulásért

Korábban már a kreativitásról beszélgettünk Dr. Naderi Szima humánetológussal, coach-csal. Vele folytattuk a 320. epizódban, de alapvetően más, a szakmájához kapcsolódó kérdésekről esett szó. Először általánosabb megközelítésben a humánetológiáról. A tudós elmondta, hogy eredetileg a vadon élő állatok magatartását vizsgálták a tanszéken, és Csányi Vilmos ötlete nyomán kezdtek – több, mint 20 éve – kifejezetten kutyákkal foglalkozni. Nem mellesleg elsőként, megteremtve ezzel egy új kutatási területet.

Dr. Naderi Szimával beszélgettünk a kutyák lehetséges jövőbeli beszédkészségéről, illetve arról az állításról, miszerint a kutyák egy 2-3 éves gyerek szellemi szintjén vannak. Utóbbit ugyanis éppen interjúalanyunk kutatta doktori dolgozatához.

A humánetológia természetesen az emberi viselkedésre fókuszál. Ennek eredményeként olyan információkat szereztek, amelyek az emberi faj megjelenésének kezdeti korszakáról árulkodik. Azok a tevékenységek, reakciók, mondta el a biológus, amelyek minden kultúrában megtalálhatók, mint például az üdvözlés egyes formái, bizonyítják a közös eredőt.

Dr. Naderi Szima humánetológus a legutóbb már említette az úgynevezett DISC tesztet. Ebben az adásban a társadalom, illetve a kisebb közösségek dinamikáját, a csoport tagjainak alá-, fölérendeltségét is elemezte az említett teszt mentén.

Az embereket személyiségük szerint négy csoportba rendező modell a viselkedési stílusokat az extraverzió és introverzió, illetve a feladat és kapcsolat fókusz tengelyek mentén különbözteti meg. A mozaikszó a domináns, a befolyásoló, a stabil és a szabálykövető szavak angol megfelelőinek kezdőbetűiből született. Az elnevezések mellé pedig egy-egy színt is társít.

Egy munkahelyi közeg működésével, valamint az adott munkahelyre való bekerülés módjával példázta Dr. Naderi Szima, hogy miért fontos bizonyos tulajdonságokat figyelembe vennie egy adott cég HR munkatársának, ha állásinterjún hallgat meg potenciálisan új munkatársakat.

A beszélgetésben továbbá kitértünk az átalakult férfi és női szerepekre, és az ezekből fakadó pártalálási nehézségekre; a túlfogyasztásunk veszélyeire, valamint a szükséges világszintű összefogásra, amely nélkül szerinte nem állítható meg a folyamat, hogy tönkre téve a környezetünket, a saját fennmaradási esélyeinket csökkentsük. Erre mondta el a humánetológus a feltűnésre törekvő paradicsommadarak esetét, amelyek a szaporodási ösztön miatt könnyebben válnak több állat prédájává.

Ezt egy evolúciós túllövésnek nevezte. Szerinte jelenleg ebben a csapdában vergődik az ember is. Azzal a különbséggel, tette hozzá Dr. Naderi Szima, hogy a paradicsommadarakkal ellentétben mi tisztában vagyunk a helyzettel, még sincs látványos törekvés a változtatásra.

És mindez az extra léptékű technológiai fejlődés korában, amely újabb evolúciós lépcsőfoknak tekinthető. Már csak az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e a továbbiakban kontrollálni, vagy túlnő minket az AI, hangsúlyozta a kutató.

A teljes adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)