Az emberiség utolsó találmánya
21/06/2025 07:01
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A nyelvújítás túltolásaitól a hasonszenvi gyógymódokon és egy Micimackót ért csalódáson keresztül a fennmaradásunkért fejlődő robotokig vezetett a legutóbbi Galaxis kalauz. Útközben azt is megvizsgáltuk, hogy valójában ki szenvedett a szenvedő szerkezettől.
Ismét ki kellett térnünk a népetimológiára, ezúttal az almárium szó kapcsán, ami az armarium (mint fegyverszekrény) latin eredetű kifejezés félrehallásából született, és az új alakkal, új jelentést is nyert (éléskamra, spájz); ahogy a dal is szól Micimackó itt keresett némi ennivalót.
Horváth Péter Iván ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyelvi uzualizmust képviselő szakemberek, ahogy ő is, a szokás alapú használat megőrzését tartja szerencsésnek, tehát, ha a nép valamely szót átalakította és úgy használja, akkor maradjon úgy. Szerinte csak akkor érdemes javaslatokkal beleavatkozni a változtatásba, ha még képlékeny az alkalmazása. Onnan látszik, ha túl későn érkezik ötletével a nyelvész, hogy hiába fogadtatja el hivatalosnak az új verziót is, szélesebb rétegben már a korábbi marad használatos. Így jártak a homeopátia kifejezéssel, amelyet az emberek már megszoktak ebben a formájában, vagyis hiába próbálták azt felülről átnevezni hasonszenvi gyógymódnak. Ahogy a holisztikus jelzőt is már bőven használták, amikor a kissé megkésett nyelvész előállt az egészleges kifejezéssel.
Továbbá a „ronda germanizmust” is felmentette Horváth Péter Iván, ugyanis, mint elmondta, nem ronda és a legkevésbé germanizmus. Ez mára egy nyelvi babona lett. Tévesen német eredetűnek gondolták a nyelvújítás idején. A be van csukva, meg van engedve típusú szórend csupán hasonlít a németre, valójában egy ősi öröksége a magyar nyelvnek.
Elmondta, sok szakember akkoriban fújt az olyan szavakra is, mint a leltár vagy a lőpor, ezeknek ugyanis ige az eleje, és ahhoz kapcsolódik egy köznév, amely megoldás a németben jellemző, a magyar nyelvben nem.
Zárásul még a második nyelvújításról is említést tett Horváth Péter Iván. A folyamat a 20. század első felében zajlott, lényegében a sportújságírásban, amikor megjelentek hazánkban azok a játékok, amelyeknek csak idegen kifejezéseit ismerte a nép, ezért azt használta. Mint például a szöglet helyett akkor még a corner szót. A magyar változatokra pályázatot írtak ki, így végül az újságírók és olvasóik együtt újították meg a nyelvet.
A műsorban innen kanyarodtunk át az olvasás egyre gyakoribb elhagyásának jelenségére. Egy olyan bulvár lap példájával, amely cikkei címe alatt feltünteti azt az időegység, amennyit felhasznál az AI, hogy felolvassa nekünk.
Hogy ez a fejlesztés jó vagy sem, mindenki maga dönti el. Mindenesetre Keleti Arthur, jövőkutató – akivel néhány adással ezelőtt belevágtunk az AI hatásainak elemzésébe – határozottan pozitívan áll a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekhez. Elmondta, a veszélyekkel is foglalkozhatunk; de arról már sok film szól, miként végez az emberrel a robot. Őt a pozitív lehetőségek érdeklik. Fel is sorolt jó párat. Az egészségügyi megoldások mellett, az űrkutatásban betöltendő szerepét is megemlítette, sőt azt a lehetőséget is, hogy ha a fennmaradás módjának kifundálását kapja parancsba, akkor azzal még az emberi faj megmentője is lehet.
A mindennapok szintjén számításba vette a jövőkutató azt a fontos tényt is, hogy bár az AI alkalmas arra, hogy egyre profibban végezzék a „feladatukat” a csalók, úgy véli, ez a fejlődés a bűnüldözést is segíteni fogja, így megmarad az az egyensúly, amelyre az ember, és szerinte hamarosan az MI is törekszik.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
2025.06.18., szerda 15.00
Riporter: Timár Ágnes