Csalás vagy ámítás – Minden, amit nem mertél megkérdezni a bizalmatlanságról…
12/07/2025 20:10
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A techpesszimizmustól, a közös félelemben elkövetett árulásokon át, a magyar történelmi regények narratívájának vizsgálatáig vezetett a legutóbbi Galaxis kalauz. Útközben Szalay Álmos pszichológus segítségével kiderítettük, hogy a bizalom velünk született képesség-e.
Vagyis a pozitív hozadékok után most azért a negatív tapasztalatokat, és azoknak a lelkünkre gyakorolt hatását sem hazudtuk el.
Szalay Álmos, pszichológus a globális problémák – mint például a technológiai változások és a mesterséges intelligencia – egyre erőteljesebb jelenlétéről beszélt, valamint arról, hogy ezek miként hatnak az emberek bizalmára, személyiségjegyeire és társas kapcsolataira. A példák között szerepelt a deepfake technológiától való félelem, a catfishing jelensége, valamint az AI által írt szövegek iránti bizalmatlanság. Szó esett arról is, hogy bár egyesek technológiaoptimisták, a társadalmi reprezentációk – például az, hogy az AI használata csalásnak számít-e – még erősen formálódnak. A személyiségtípusok pedig jelentősen befolyásolják, ki hogyan viszonyul az újdonságokhoz és a mesterséges intelligenciához.
A pszichológus elmondta, hogy a szorongóbb, bizalmatlanabb, neurotikusabb emberek gyakrabban mutatnak technofóbiás reakciókat, különösen az idősebb generáció körében, míg a fiatalabbak jobban felismerik a hamis vagy gépi tartalmakat, így kevésbé bizalmatlanok. Kiemelte, hogy a fiatalabb generációk eleve ügyesebben igazodnak el a digitális világban, míg az idősebbek gyakran kulturális távolságot vagy technikai lemaradást élnek meg.
Az oktatási rendszer nehézségeit is szóba hozta Szalay Álmos, különösen a tanárok felkészültségének hiánya és a diákokkal szembeni technológiai szakadék miatt.
A tulajdonság leírása után, annak eredetét is megvizsgáltuk; vagyis, hogy minek „köszönhető” általános bizalmatlanságunk, ha éppen az jellemző ránk. Azt, hogy miként alakul ki a személyiségünk vonatkozó része már egészen kora gyermekkortól kezdve, különösen a bizalom és az autonómia élményei befolyásolják. Erik Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete mentén Szalay Álmos bemutatta, hogy az első hat életévben meghatározó tapasztalatok (például a bizalom kialakulása, a kezdeményezés képessége vagy az önállóság megélése) miként alapozzák meg a későbbi életszakaszokban szükséges kompetenciákat. A szülői környezet szerepe kulcsfontosságú: a gyerek temperamentuma nem csupán veleszületett adottság, hanem a nevelési válaszoktól is függ, hogy hogyan tudja azt kezelni vagy adaptálni, derült ki a 328. epizódból. A társadalmi elvárások és a családi minták szintén befolyásolják a személyiség alakulását, amely körülbelül a harmincas éveink elejére válik stabillá.
A szakember hozzátette, bár a személyiség alapvonásai – mint például az extraverzió, a barátságosság, vagy a nyitottság – nagyrészt stabilak, az élet különböző szakaszaiban bizonyos tulajdonságok mégis aktiválódhatnak, ha megfelelő helyzetekbe kerülünk. Emellett a családi és történelmi traumák (pl. háborúk, rendszerváltás) jelentősen hozzájárulhattak a kollektív bizalmatlansághoz, különösen a magyar társadalomban, emelte ki a pszichológus. A kulturális örökség, a szólásmondások és történelmi narratívák is azt mutatják, hogy a félelem és a bizalmatlanság generációkon átívelő jellemzőkké válhattak.
A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025. július 9., szerda 15.00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
