Altáji magasművészet
30/08/2025 06:57
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A bikini forradalmától középkori obszcén templomdíszeken át a Himba törzs füstfürdőjéig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben Ridovics Anna művészettörténész többek között beszélt egy olyan fapipáról, amely faragott témája szerint a legkevésbé sem papi.
Aktuális témafolyamunk, leegyszerűsítve a pőreség, és az esetlegesen körülötte rendezett parádé újabb állomásaihoz érkeztünk a 331. epizódban.
A ruhátlanság mögötti okokat kezdtük gyűjtögetni, és elsőként egy viselettörténeti összefoglalót hallhattak arról, miként jött létre, és alakult át a XX. század folyamán a fürdőruha.
A modernkori, már nyilvános fürdésre szánt felszerelés az 1910-es években született meg, habár kevéssé tért el egy tokától bokáig jégertől. Innen valóban csak javulhatott a helyzet. És javult is. Az adásban sorra vettük azokat a fordulópontokat, amelyek az adott korban megreformálták a strandra szánt viseletet. Ilyen volt az 1920-as évek sportmániája, ami életre hívta a jellegzetes, combtőig érő dresszeket; vagy az 1946-os Párizsi Divatbemutató, ahol megismerte a világ a bikinit; majd a csípő- és klasszikus fazonok korszakai után a Baywatch ihlette túlszexualizált darabok, amelyek napjainkra visszatértek.
Mivel a meztelenség elfogadásának hullámzása, ahogy a divatban, úgy más művészeti ágakban is megjelenik, a folytatásban erre hoztunk példákat.
A legkülönbözőbb tárgyakat, épületdíszeket elemezte Ridovics Anna művészettörténész, aki tanulmányában például olyan XIII. századi templomról írt, amelyen hátsójukat mutogató szobrok és vízköpők vannak. A Magyar Nemzeti Múzeum szakmuzeológusa elmondta, a rontás ellen kerültek a templomra a faragványok, és bár ma már sehogy nem jön össze a hit és a babonaság, akkoriban a népi vallásosság még beszűrődött az egyház életébe.
A beszélgetésben említett egy varázslónőt, aki szintén a meztelenségben bízott, mint mágikus erőben, amikor egy háborúban a csatatérre rohant, és felfedte a csupasz fenekét az ellenség előtt, hogy így babonázza meg őket. Nem sikerült. Legfeljebb a figyelmüket vonhatta magára. Ő maga pedig hősi halált halt.
A történet kapcsán a műsorban szóba került néhány népcsoport, amely különböző okokból, de végeredmény a győzelem elérése érdekében ledobta a textilt, mielőtt elindult a csatába.
Szó esett a Berserkerekről, a fékevesztetten harcoló viking csapatról vagy éppen piktekről, akiket gyakran Észak-Skócia vaskori őslakosainak leszármazottjaiként írnak le, és meztelen harcmodoruk oka szinte biztosan az volt, hogy az egész testet borító tetoválásukat láttassák.
Ridovics Annával további pajzán tárgyak vizsgálatával folytattuk a beszélgetést. Előkerült a XVIII. századból egy fapipa, amelyre egy teljes életképet faragott a művész; egy vásári jelenetet, ahol többen leskelődnek egy kukucskáló doboznál, amiben egy férfi – újra csak – a hátsóját mutogatja.
A muzeológus kiemelte, a reneszánsz idején vált jellemzővé, hogy karneváli időszakban (vagyis az ünnepek idején) szinte bármit lehetett, és a humor forrása mindig a testiség volt. Ezt örökíti meg Innen jó pár kisebb szobor a korszakból. Miközben a magasművészetben olyan alkotások születtek, mint Michelangelo Dávid szobra.
A meztelenség kérdése történelmi és földrajzi viszonylatban is előkerült a műsorban, és olyan természeti népekről is szó esett, mint például a Namíbiában élő Himba törzs, amelynek női tagjai meztelen felsőtesttel élik mindennapjaikat.
A teljes adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025. augusztus 27., szerda 15:00
Műsorvezető: Timár Ágnes/Klubrádió
