Jogsértés erkölcsi alapon
6/09/2025 17:31
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A ’90-es évek Balcsijától a barbár szokásokat idéző modernkori rabszolgavásárokig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben Petrus Szabolcs jogásszal arról is beszélgettünk, miként viszonyul a jog a morálhoz.
Kiderült, hogy a meztelenség és a hozzá kapcsolódó tevékenységek esetében gyakran többet nyom a latban a szokásjog, mint a jog. Hiába léteznek jogszabályok.
Petrus Szabolccsal tisztáztuk még az interjú előtt, hogy szinte egyidősek vagyunk, így a gyerek- vagy kamaszkori emlékeink a Balatonról elég hasonlóak. A bicikliről főtt kukoricát árusító néni, aki németül is telekiabálta a partot. Mais bitte, a kiégett fű és általánosságban a magyar szövegfoszlányokba keveredő német szavak. És ha az utóbbiak kiindulási pontját megtaláltuk, akkor gyakran szőke fejtetőket láttunk, több generáció képviselőit, és olyan felnőtt nőket, az említett generációk valamelyikéből, akik igen gyakorlatiasan, egy cső formára varrt textilt viseltek, amelynek a felső szélét, egy bele fűzött gumival rögzítettek a nyaknál, hogy alatta kényelmesen át tudjanak öltözni.
Én praktikus megoldásnak találtam a német hölgy akcióját, azonban a 332. epizódban vendégünk rámutatott arra is, hogy Olaszországban, ha valaki így öltözne át a vízparton, igencsak negatívan ítélnék meg.
Petrus Szabolcs régi sztereotípiákat elhessegetve elmondta, az olaszok kifejezetten prűdök, még az uszodában is csak fürdőruhában zuhanyoznak le. Ezzel szemben a németek között az idősebbek igencsak szabad erkölcsűek és nagy arányban választják a nudizást. Szemben a huszonéves korosztály visszafogottságával. Az Augsburgi Egyetem oktatója, aki 15 évet élt Németországban, és most már 5 éve olaszországi lakos, úgy fogalmazott, hogy az átlagos öltözködéshez átlagos mértékű szemérmességünkkel mi vagyunk az arany középút Németország és Olaszország között.
Petrus Szabolcsot különben, mindkét országban érték korábban meglepetések a szokásokat tekintve, de ahogy ő fogalmazott igyekszik alkalmazkodni, mert szerinte, így helyes.
A meztelenség történelmileg jelentős esetei is szóba kerültek a műsor hátralévő részében.
Észak-Koreában a nőknek mindössze a kosztümöt engedélyezik, de még a frizurájukat is csak a megengedett hajviseletek listájáról választhatják ki.
Ugyanakkor létezik olyan példa is, ahol a leendő királynét, Marie Antoinette-t meztelenül adták át a francia udvarnak 14 évesen, hogy leendő új családja már a számára készíttetett francia ruhában láthassa először.
A harmadik példa jogilag a XX. század közepéig elhúzódott, és gyökerei már az ókorban megvoltak. A rabszolgavásár még a XVII.-XVIII. században is működött, és épp olyan barbár módon zajlott, mint az ókorban. Számos helyen kereskedtek emberekkel, nemre, rasszra való tekintet nélkül. A rabszolgákat anyaszült meztelenül, gyakran láncon tartva adták-vették, hogy a leendő vevő megvizsgálhassa fizikai adottságaikat.
A modernkori rabszolgaságból kitörni képes emberekről is hallhatnak a következő adásban. Továbbá beszélgetünk jogász vendégünkkel az országonként eltérő stílusú Pride társadalmi megítéléséről és törvényi korlátozásáról is.
A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025. szeptember 03., szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
