Elvárt és büntetett pőreség

Debreceni Jánossal az előző héten tisztáztuk, hogy a reklám nem arra van, hogy agyaljunk rajta. A megfelelő jelzések képesek a megfelelő érzetet kelteni, amellyel a hirdető eléri, hogy végül is – bár nem is azzal a céllal indult el vásárolni – hősünk csak megnézi az üzletben a terméket. Hogy végül is megveszi-e, annak az előmozdítása nem feladata a reklámcégnek.

A reklám a vizualitás fontosságára is rámutat. Ezt kezdtük el körüljárni az előző részben a reklámszakemberrel. Egy testápoló márka hirdetési koncepcióját vettük alapul, amely már jó ideje az átlagos női test szépségét használja üzenetként. Nem olyan rég pedig az átlagos alkatú (értsd nem szupermodellszerű) mellett a testi fogyatékossággal élő nőket is elkezdtek szerepeltetni hirdetéseikben. Mindeközben a testápoló márka bizton állítja, hogy minden nő, tehát velük együtt mi is, gyönyörűek vagyunk.

Szép üzenet, de lehet, hogy mégsem állja ki az idő próbáját.

Ugyanis néhány adással ezelőtt Keszeg Anna kultúrakutató rámutatott arra a külföldön már határozottan érezhető változásra, melynek lényege a testpozitivitás visszaszorulása, és az úgynevezett tradwife, vagyis hagyományos feleség eszményének a megjelenése.

Hogy ennek még nem látjuk nyomát, az Debreceni János szerint természetes, ugyanis a hazai reklámipar bár követi a nemzetközi trendeket, némileg lemaradva teszi azt.

A reklám készítői manapság a szokatlan képi megoldásokkal igen gyakran operálnak. Ezt már a 334. adásban mondta el a Green Room kreatív igazgatója. Két olyan reklámot is vizsgáltunk, amelyben protézissel élő emberek reklámoznak fájdalomcsillapítót, illetve dezodort. És talán elsősorban azért maradt hatástalan mindkét kisfilm, mert nem volt összefüggés a szereplők fogyatékossága és a hirdetett termék között.

Debreceni János továbbá elmagyarázta, miért reklámozzák a női dezodort nővel, míg a férfit férfival.

A beszélgetést a most éppen többeket foglalkoztató Sydney Sweeney – farmer reklámmal zártuk, amely hirdetés váratlanul nagyot szólt.

Egy amerikai reklámszakember azt állítja, a tiltakozó hangok is a kampány részét képezték. Sikeresen, ha azt vesszük, hogy még egy republikánus szenátor is az X-en hozzászólt. És máris a védelmébe vette úgy általában a szép nőket.

Koronként változik, hogy mi az, ami miatt szégyelljük magunkat, és mi az, amit bűntudat nélkül élvezhetünk. Ahogy az is folyton alakul, ki honnan gyűjti be a gátjait, de hogy ösztönösen gyűjtögetjük, amivel korlátozhatjuk magunkat, az elég gyakori.

Réz Anna, erkölcsfilozófus azt vizsgálta elsőként, hogyan viszonyul egymáshoz a meztelenség mértéke és az erkölcsösségé. Az ELTE adjunktusa szerint azért nehéz erre egzakt választ adni, mert abban sincs konszenzus, hogy mely kérdések sorolhatók az erkölcs kategóriájába. Egy Egyesült Államokbeli példát hozott, hogy illusztrálja az eltérő hozzáállásokat. Míg a tanulmány szerint a demokraták csupán két témakört jelöltek meg, a republikánusok öt pontban foglalták össze az erkölcs alapjait. Náluk szerepelt a tisztaság, a szexuális tisztaság is. Vagyis minimum egy megközelítésben az öltözéket, illetve annak hiányát kétségkívül erkölcsi szempontból minősítik.

A következő adásban tovább folytatjuk a beszélgetést Réz Annával.

A teljes műsort meghallgathatják a cikk elején elhelyezett lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)