Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Kadétok – Józsa Márta jegyzete
11/08/2024 06:07
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
Ha egy gyermekvédelmi dolgozó nem tud megnyugtató választ adni arra, melyik bárban koktélozza el a százkilencvenezres fizuját, akkor fel is út, le is út? Ha nevelőszülő volt, akkor eresztheti szélnek gyerekeket?
Kivel él együtt és mióta? Milyen ingatlana, illetve háromszázezer forintot meghaladó ingósága van? Melyik szórakozóhelyet látogatja havi, heti és napi rendszerességgel? Mit gondolnak róla szomszédok?
Az idézett mondatok egy kérdőívből származnak, minden bizonnyal azt gondolnánk, hogy titkosszolgáknak, kémeknek, esetleg politikai csúcsvezetőknek, netán tábornokoknak kell vállalniuk azt, hogy a hatóság számára ennyire átláthatóak legyenek, csökkentvén a nemzetbiztonsági kockázatot. Nos, nagy a tévedés. most éppen a gyermekvédelmi dolgozóknak kell ezekre és ehhez hasonló kérdésekre kötelezően válaszolniuk.
A papírokat július tizedikén kapták kézhez, egy hónap állt rendelkezésre a kitöltésükhöz, augusztus kilencedike, péntek a leadási határidő. Alapos indok esetén – gondolom, ha valaki nem tud megnyugtató választ adni arra, hogy melyik bárban koktélozza el napi rendszerességgel a havi százkilencvenezres fizuját – kaphat két hét haladékot a válaszra. Ha ezt nem teszi meg, akkor fel is út, le is út, veheti a kalapját, azonnali hatállyal és végkielégítés nélkül ott kell hagynia az állását a gyermekvédelmi intézményben, a nevelőotthonban, ha pedig eddig nevelőszülő volt, akkor eresztheti szélnek gyerekeket. Legalább minden tizedik gyermekvédelmi szakember és nevelőszülő ezt tervezi.
A magyarázat egyszerű, a kormány pénz és szakemberek biztosítása helyett ettől a papírtól reméli, hogy megszűnnek a gyermekbántalmazások, a probléma kipipálva. Ha egy nevelőszülő nem szeretné, ha a rendőrség zaklatná a szomszédait, hogy információkat szerezzen róla, meg hogy bármikor bekukkanthasson a Nagy Testvér a spájzába, hátha talál ott egy-két sört, akkor így járt. Zaciba teheti a háromszázezer forintot meghaladó ingóságát, el is felejtheti azt bevallani, mint némely gondterhelt honatya egy-két budai villát, és irány a nizzai yachtkikötő.
Na de mi legyen a gyerekkel, akik ily módon már sikeresen meg lettek védve a húszéves Suzukiban dölyfölő nevelő szüleiktől? Arról szólnak a szakmai pletykák – amelyeket szokás szerint senki sem cáfol, senki sem erősít meg – hogy majd gyorstalpalón átképzett katonák folytatják a gondozásukat szeretettel. Így legalább az amúgy is az életet nehéz málhával kezdő kölkök iskolásan érezhetik magukat otthon, és otthonosan az iskolákban is, hiszen egy nemrégiben elfogadott törvény szerint bármely ötvenöt év feletti katonát alkalmazni kell a tankerületekben, még akkor is, ha nincs pedagógus végzettsége.
Ideje a gyermekvédelmi törvényt kadétvédelemire átnevezni, és akkor nem is kell tovább gondolkozni. Hogy Weöres Sándorhoz forduljak, mert más abszurdat most nem akarok idézni: Jobbra át, balra át, én masírozok legelöl, temetjük a nagymamát.
2024. augusztus 8., csütörtök 15.00
