Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Mészáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
Adatszabadság – Józsa Márta jegyzete
A szabadságunk bizony az átlátható adatkezelésen, és az érdemi adatnyilvánosságon is múlik majd – írja Józsa Márta jegyzetében a koronavírus- és a HIV-statisztikák hiányára is alapozva.
Széfkulcs – Józsa Márta jegyzete
28/07/2024 16:18
| Szerző: Józsa Márta/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Ahogy ez errefelé szokás, ki egy nádast, ki egy partmenti telket, ki egy szállodát visz haza, aztán kiabálhatunk utánuk.
Ordít Almádiban a strandon a hangosbemondó, bizonyos – mondjuk így - Sróf Lujzát keresnek, egyre határozottabban kérik, hogy vigye vissza a pénztárba a nála levő széfkulcsot. Nem tudom, ki hogyan járt pórul a kulcs hiányában, mi lehetett a széfben: lakáskulcs, autókulcs, pénz, családi ezüst – és kinek hiányzott egész délután a tartalma. Miért tűnt el vele együtt Lujza, mi lehet vele, vajon ki akart tolni valakivel, vagy csak eltévedt, átúszott a túlpartra, reméljük, hogy nem lett rosszul, vagy ha mégis, akkor megtalálták szerencsésen.
A Balatonon amúgy nem könnyű manapság megtalálni valamit, mi már két éve nem jártunk arra. Egyszerűen nincs kedvünk, nem visz rá a lélek arra, hogy lassan mindenütt azzal a tudattal egyem meg a főtt kukoricát, hogy az a pénz is valamelyik csókost gazdagítja. Időnként készülnek is térképek arról, hogy milyen a partmenti létesítmények tulajdoni felosztása, Mészáros, Mészáros, Tiborcz, Tiborcz, ezek váltakoznak.
Hanem Almádiban van egy kedves kis strand, két évtizede jártunk oda, nincs felfújható gumivár, diszkózene, csend van meg egy kis kocsma mindazzal, ami kellhet ilyenkor: fröccs, víz, sör, keszeg és még süllő is. Most is elindultunk rutinosan oda, a kapuban ült egy talán kínai asszony, igen erőteljesen rázta a fejét, és mondta, hogy card, card. Nem volt világos, hogy milyen kártyát kér rajtunk számon a helyettesíthetetlen vendégmunkás, aki tiszteli az országunkat és nem veszi el a munkánkat, mert semmilyen nyelven nem tudtunk vele szót érteni.
Hanem jött azután egy tolmács, vagy abban a pozícióban szereplő ember, aki azt mondta, hogy ide bizony nem mehetünk be, mert idéntől csak annak a szállodának a vendégei használhatják, amelyet – hogy s hogy nem Mészáros Lőrinc vett meg. Úgyhogy talán lehet reménykedni abban, hogy a széfkulcs előkerült, Sróf Lujza jobb belátásra tért, és nem meglépett egyszerűen a családi ezüsttel. Ahogy ez errefelé szokás, ki egy nádast, ki egy partmenti telket, ki egy szállodát visz haza, aztán kiabálhatunk utánuk. De nem kiabálunk, mert nincs hangosbemondónk, mert igazából nem is arra a strandra akartunk menni – hogy győzködjük önmagunkat – és minden rendben van így. Ha mégsem, akkor jön majd a kínai rendőr, és intézkedik. Mi pedig maximum aggódunk Lujza áldozataiért, megállapítjuk, hogy milyen bölcsen tettük tavaly, hogy messziről elkerültük a magyar tengert. Amelyet – mondani szokták – minden magyar embernek legalább egyszer meg kell egyszer néznie. Ez egy időre most megtörtént, elég is volt.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2024.július 25-i adásában hangzott el.
