Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Mészáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
Adatszabadság – Józsa Márta jegyzete
A szabadságunk bizony az átlátható adatkezelésen, és az érdemi adatnyilvánosságon is múlik majd – írja Józsa Márta jegyzetében a koronavírus- és a HIV-statisztikák hiányára is alapozva.
Karosszék – Józsa Márta jegyzete
21/04/2024 08:01
| Szerző: Klubrádió/Józsa Márta
Most végez az a generáció, amely már kizárólag a Nemzeti Alaptantervnek nevezett kurzusideológia szerint érettségizik. A 112 731 felnőttkorba lépő fiatal egyike sem választhatta már a társadalomismeret, vagy művészettörténet tárgyakat, ellenben szabadon adhat számot belügyi rendészeti avagy honvédelmi ismeretből, bibliaismeretből, vagy akár Hit-gyülekezeti, vagy baptista hittanból is.
Tudják-e, hogy miben halt meg a Buddenbrook-nagypapa? Természetesen Thomas Mann 1901-ben megjelent regényére célzok, mely döntően járult hozzá ahhoz, hogy az akkor már világhírű német író 1929-ben irodalmi Nobel-díjat is kapott. A Lübeckben játszódó történet – alcíme: Egy család hanyatlása – végső soron egy kulturális dekadenciatörténet. A nagypapa által alapított kereskedőházban levő potenciált nem sikerült az utódoknak fejleszteniük. Képtelenek voltak az alapító halála után erőt és invenciót mutatni, a kialakulófélben levő modern kapitalizmus mozgását felismerően és jól használóan működtetni. Persze azután, hogy meghalt a pátriárka, no és miben, kérdeztem. A helyes válasz: karosszékben.
Amiből most idéztem, az egy egyetemi irodalomtörténeti szigorlat belépő tesztkérdés-sorozata volt egyetemista koromban, pontosabban annak egyik kérdése, a következő feladat pedig az volt, hogy hogyan hívják Homérosz kutyáját, most rögtön elárulom, ne is keressék: Argosznak. Ehhez hasonló kérdéssorokkal döntötték el akkoriban, hogy ki alkalmas bölcsésznek – nem volt szó még romkocsmában való merengésről – aki nem tudta a karosszéket, mehetett a levesbe. Az azonban pillanatnyi gondot sem okozott, ha valaki egy sort sem ismert a kortárs szépirodalomból egyetemista lévén – mondjuk Esterházy, Nádas, Hajnóczy, azaz a Péterek voltak azok, akiket akkoriban lázasan olvastunk, meg Petri és így tovább – de őket maximum megemlítette tananyagon kívül egy-egy lelkes, és már akkoriban is méltatlanul alulfizetett tanársegéd, vagy megtűrt óraadó.
Persze mondhatjuk, hogy mi is felnőttünk valahogy, és meg is tanultuk a szakmát, már ha akartuk, aki meg nem, annak sem esett különösebb baja, magam is találkoztam már magyartanárral, aki maximum annyiról értesült az elmúlt ötven, vagy hetven év literatúrájából, hogy létezett Szabó Magda. Na jó, Illyés Gyula, nem lenne hosszú a sor. Felteszem, hogy közöttük, az akkor a teljes Zrínyiászt viszont fejből elszavaló volt eminens évfolyamtársaim közül keresendők azok a kultúr- és oktatáspolitikai szakemberek, akik megalkották az új érettségi kritériumrendszert. Melynek betűje s szelleme szerint idén a matúrafeladatok között már nem lesz érvelés, gyakorlati szövegalkotás, viszont bejön egy irodalmi feladatlap, ahol írókra, műcímekre, kötelezően megtanult memoriterekre, kötelező olvasmányokra is rákérdezhetnek. Most végez ugyanis az a generáció, amely már kizárólag a Nemzeti Alaptantervnek nevezett kurzusideológia szerint érettségizik. A 112 731 felnőttkorba lépő fiatal egyike sem választhatta már a társadalomismeret, vagy művészettörténet tárgyakat, ellenben szabadon adhat számot belügyi rendészeti avagy honvédelmi ismeretből, bibliaismeretből, vagy akár Hit-gyülekezeti, vagy baptista hittanból is.
Gondolom csereszabatos tudások ezek, és mindenképpen hozzájárulnak annak a generációnak a koherens világképhez, amely már a NER második évében lépett az első elemibe. Abban az évben, amikor ők az ábécével meg az egyszereggyel küzdöttek, történt egy s más. A Transparency International azévi, tehát 2012-es jelentésében például ez szerepelt: Magyarországon a korrupció minőségileg új szintre lépett: megjelent egy, a hazánk fejlettségi szintjén általában már nem jelentkező probléma, az ún. state capture, a foglyul ejtett állam jelensége. Az állam – vagy a kormány – foglyul ejtéséről akkor beszélhetünk, ha egy adott terület működtetéséért felelős szereplők, törvényhozók illetve állami tisztviselők nem a közjó, hanem bizonyos magánérdekek logikája szerint alakítják a kompetenciájukba tartozó terület szabályozását, így az egyébként formálisan szabályos és legális döntések egyértelműen bizonyos üzleti csoportok érdekeit szolgálják.
Felteszem, hogy az idei közismereti érettségi tárgyak közül szintén választható állampolgári ismeretek tételsorában mindez nem szerepel. Mármint a Transparency jelentése. Hogy arról ne is beszéljünk, ami az azóta eltelt nyolc általános iskolai, és négy középiskolás évadban ezekkel a fiatalokkal, és persze szüleikkel, nagyszüleikkel történt. A magyar társadalommal. Amelybe – mondjanak erről bármit is a kurzuslovagok – beletartoznak azok a százezrek is, akiknek a gyerekei nem szembesülhetnek az oktatási rendszer szakmaiatlan anakronizmusával. Azért, mert a gyerekeik francia, osztrák vagy brit iskolákban adnak szert az érettségin kortárs és használható ismeretekről. Ők vannak persze kevesen, jellemzően a kurzus kegyeltjeinek a gyerekei, akik aztán el is tűnnek innen a nyugati egyetemekre. És itt vannak azok a tömegek is, kik végképp nem a páholyból nézték végig az elmúlt tizenkét évet, hogy oktatási ciklusban fogalmazzak. Akiket már az oviban kiközösítettek, akik számára tizenhat éves korban véget ért az iskola, akik még kőműves-tanoncok sem lehetnek, mert mondjuk a szüleik nem tudják megvenni a buszbérletet, mert se busz, se pénz, hogy eljussanak a suliba. Ők a munkaerőpiacról tűntek el, örökre talán. Őket biztosan nem háborítja fel a mostani érettségi szisztéma.
Mondhatnók: ők mindezt karosszékből szemlélik, ha volna karosszék. Meg lakás, ahova betegyék.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2024. április 11-i adásában hangzott el.
