„Klubrádió
Publicisztika
Cifraszűr és alibibeszédek – Neuman Gábor jegyzete
Publicisztika

Cifraszűr és alibibeszédek – Neuman Gábor jegyzete

Véletlenül a köztévé egyik csatornáját néztem, elbambultam. A Hungarikum Díjátadó Gála ment, Navracsics Tibor állt a színpadon. Olyan volt az egész, mintha a '70-es évek valamelyik május elsejéjén ünnepi beszédet mondott volna Korom elvtárs, vagy Berecz elvtárs...

Szegény éhes magyar választó lakomája – Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Szegény éhes magyar választó lakomája

És akkor jött Magyar Péter, aki eddig nem volt rajta az étlapon, bár nem tűnik tökéletesen finomnak, és félelmetesen hasonlít is az egyik korábbi főételre, de a reménytelenül éhes ellenzéki választóknak, akikkel már tényleg minden rosszat megetettek, most reményt ad arra, hogy legalább egy kicsit jól lehet lakni.

Csatamező vagy Lipótmező? – Hardy Mihály jegyzete
Publicisztika

Csatamező vagy Lipótmező?

Az Alapjogokért Központnak sikerült összetrombitálnia Budapestre Európa és a világ politikai söpredékét (nyilván költségvetési adóforintokkal bőkezűen felvértezve), akik kétnapos dzsemborijukkal próbálják megtámogatni a magyar miniszterelnök európai kampányát.

Élünk egy vegyi csík alatt – Szénási Sándor jegyzete
Esti gyors

Élünk egy vegyi csík alatt – Szénási Sándor jegyzete

A chemtrail ugyebár egy vegyi csík, amit nemcsak a katonai, de a polgári repülőgépek is maguk után húznak-vonnak, hogy a belőlük kihulló méreggel megritkítsák a Föld népességét, hogy aztán a maradékot egy szűk elit uralma alá vonhassa. Állítólag nanorobotokat is szórnak, amelyek belélegezve agyvérzést, infarktust, esetleg agysorvadást okoznak, bár ez utóbbi a teória hívei között már post festa.

Pészah – Dési János jegyzete
Publicisztika

Pészah – Dési János jegyzete

Nem kell az egyiptomi szolgasághoz mérni természetesen a helyzetünket, mert haj' de örült volna az az egyiptomi rabszolga, ha csak az lett volna a gondja, hogy elveszik a színházát, meggyalázzák a moziját, birtokba veszik a könyvkiadását, leigázzák az iskoláját, félkegyelmű nyaloncokkal hazudják tele a világot és ellopják még, a... hmm mi is legyen a példa.... Megvan! Ha a fáraó kedvenc gázszerelője a nevére veszi a piramisokat és az egész Nílus partot felparcellázza, lebetonozza és jó pénzért kiárusítja.

Meghosszabbítva – Józsa Márta jegyzete

7/04/2024 16:00

| Szerző: Józsa Márta/Klubrádió

A hatalom főszereplőinek a gyerekeire hatalmas teherrel zúdul majd a valóság. Ezt a terhet is gyermekbántalmazásnak hívják nemsokára.

2024. április 04. Útszélen (2024. április 04., csütörtök 15:00)
51:37
00:00
Műsorvezetők: Józsa Márta Szerkesztők: Józsa Márta
Gondolom nem árulok el újdonságot azzal a hogy szemesnek áll a világ. Amúgy kevésbé közismert, hogy úgy folytatódik a mondás: vaknak az alamizsna. 

Szóval aki észreveszi a lehetőségeket, az boldogul, akinek valami miatt nincs erre módja, vagy kedve, vagy habitusa, vagy lehetősége, az magára vessen, tudjuk Lázár Jánostól is: akinek nincs semmije, az annyit is ér. Amúgy a hatvanpusztai, legújabban még  a korábbinál sokkal nagyobb pálmaházat is kapott alcsúti Dallas és a politikusbukfencekhez is vezető bicskei gyermekintézmény alig tizenhárom kilométerre fekszenek egymástól földrajzilag. Kis ország, kis távolságok, az általunk fizetett pazarló luxus és a szintén általunk fizetett, kétharmaddal megválasztott hatalom által elsikált pedofil bűnözés helyszínei szomszédosak. Ezt persze tudjuk. Azt is, hogy következmények is összeérnek majd egyszer.

 
A bicskei gyermekotthon. Kép:
Globetrotter19 / WIkimedia Commons
 
 

Az elmúlt néhány héten a független sajtó segítségével egy lényegében adminisztratív hanyagság – értsd ez alatt: még a mindent titkossá tenni akaró hivatalnokok sem tudnak minden bűn nyom nélküli eltussolására odafigyelni - szóval ennek következtében beindult a pillangó-hatás. Kialakult a közjogi válság, naponta esnek ki a szekrényekből ilyen-olyan gyerekbántalmazási ügyek tetteseinek csontvázai. És a kutyaharapást szőrével gyógyító sarlatánok a szintén a mi keservesen megkeresett kis adópénzünkből költekeznek.

A propagandacsászárok megint a gyerekekkel kufárkodnak. Akik – legalábbis egyelőre – pusztán áldozatok. Filmek készültek, könyvek íródtak arról, hogy a különböző diktatúrák főszereplőinek gyerekeire milyen drámai sors várt akkor, amikor szembesültek a szüleik múltjával. Azt már sejteni véljük, hogy mit kell átélniük a volt miniszter és volt férje kamaszainak mondjuk ezen a napon az iskolában. Mert remek kármentő ötlet volt a három fiút több milliós nézettség mellett kitenni annak, ami most szüleik közszereplései, szennyesük kiteregetése miatt rájuk vár. És sorban állnak a többiek is. A hatalom főszereplőinek a gyerekei egyszer ki fognak lépni a márkás tornacsukáikból, és feltehetően a legtöbbjük a mindentől elzárt elitiskoláikból is. Hatalmas teherrel zúdul majd rájuk a valóság. Ezt a terhet is gyermekbántalmazásnak hívják majd nemsokára. Egyelőre médiaeseménynek, politikai eszköznek, vagy cinikus áldozatnak.

Pillanatnyilag a Karmelita-gyerekek útját hosszabbították meg Bicskéig. Ami most már e tekintetben is a bántalmazás jelképe lett.