Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Mészáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
Adatszabadság – Józsa Márta jegyzete
A szabadságunk bizony az átlátható adatkezelésen, és az érdemi adatnyilvánosságon is múlik majd – írja Józsa Márta jegyzetében a koronavírus- és a HIV-statisztikák hiányára is alapozva.
Nagycsütörtök - Józsa Márta jegyzete
31/03/2024 12:01
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
Most olyan időket élünk – és persze az azóta elmúlt több mint kétezer évben nem először, azt is mondhatnám, hogy jellemzően többnyire nem olyan időket élünk – amikor az emberség és az alázat volna a sorvezetőjük azoknak, akik a hatalmat birtokolják.
Nagycsütörtök. Megmosta tanítványai lábát. Talán tudják, kire gondolok. Ez az üzenet gyerekkorom óta megfogott, kis túlzással azt is mondhatom, hogy engem azok az emberek érintenek meg igazán, akik képesek erre, vagy kinézem belőlük. Most olyan időket élünk – és persze az azóta elmúlt több mint kétezer évben nem először, azt is mondhatnám, hogy jellemzően többnyire nem olyan időket élünk - amikor az emberség és az alázat volna a sorvezetőjük azoknak, akik a hatalmat birtokolják. És tulajdonképpen mindegy is, hogy öröklés, bitorlás, vagy választói akarat volt az, ami miatt a nyakunkra kerültek. De hogy itt vannak az hétszentség. Most például napok óta arra kényszerítenek valamennyiünket – ha akarjuk ha nem, elvégre mindenki benne él valamilyen kommunikációs buborékban – hogy kövessünk egy családi drámaként előadott kommunikációs felépítményt, amelyben az egyik fél messiásnak, vagy legalábbis Grál-lovagnak, vagy mindkettőnek adja elő magát, a másik pedig egy bulvárcsapással tárja a nemzetközösség elé saját történetként a jogvédők családibántalmazásról szóló példatárának gondosan megfogalmazott alapeseteit. Az egy dolog, hogy mindketten a hatalom közelségétől, vagy közelmúltbeli közelségétől veszíthették el saját emberi méltóságukat, és mára – szándékuktól függetlenül – megmutatták a maguk módján azt, hogy mit tett velünk ez a másfél évtizede gondosan és ördögien konstruált rendszer. Az meg egy másik dolog, hogy nem csak a saját gyerekeiken, környezetükön, hanem óhatatlanul mindannyiunkon komoly sebeket ejtenek az ő vagdalózásaik is. A mi méltóságunkon is. Ez a történet, elő- és utóéletével együtt bemocskolta az egész társadalmat, ha még használni szabad egyáltalán ezt a megtépázott fogalmat. Ami mindösszesen azt jelentené, az én ízlésem szerint a lehető legtágabban, hogy olyan emberek összessége, akiket a közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk – megkülönböztet más csoportok tagjaitól. Megkülönböztet, és nem elidegenít.
Minden nagycsütörtökön elolvasom Dsida Jenő versét, tegyék Önök is inkább ezt. Idézem az utolsó néhány sort:
Körülnéztem: szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt és hideg sötét volt,
Péter aludt, János aludt, Jakab
aludt, Máté aludt és mind aludtak...
Kövér csöppek indultak homlokomról
s végigcsurogtak gyűrött arcomon.
