„Klubrádió
Publicisztika
Isten, Haza, Család – Neuman Gábor jegyzete
Publicisztika

Isten, Haza, Család – Neuman Gábor jegyzete

A Fidesz-KDNP együttesen és teljes egyetértésben úgy gondolja, hogy kegyelem-ügy le van zárva, a felelősöket megbüntették, és mindenki sétáljon tovább, nincs itt semmi látnivaló. Majd hoznak olyan törvényeket, Lázár nagy sajnálatára fölakasztani nem lehet ugyan a pedofilokat, de évtizedekre ki lehet vonni őket a forgalomból, és akkor folyhat tovább ennek a tejjel-mézzel folyó Duna-Tisza köze tájának a felvirágoztatása.

Kinek az országa? – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Kinek az országa? – Szénási Sándor jegyzete

Végignézve a lista nyilvánosságra került részét, a ráció, vagy nem vendégmunkásnyelven fogalmazva a józan ész szikrája nem feltétlenül villan fel, de lássuk be, a komikum mögött a magyar kormány féltő szeretete lapul, a hazai, kvalifikált munkahelyek védelme, leszámítva a honatyasági segédmunka érthetetlen tilalmát. És ezért hálásnak kell lennünk.

A sovinizmus ötven árnyalata – Hardy Mihály jegyzete
Publicisztika

H. M.: A sovinizmus ötven árnyalata

Az érzékeny fülűek ma is kihallhatták a nagyorosz sovinizmus minden árnyalatát Vlagyimir Putyin (amúgy főállású háborús bűnös) beszédéből. A sovinizmus mind az ötven árnyalatát, amit csak egy pusztuló birodalom fel tud vonultatni.

Nemcsak matek – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Nemcsak matek – Szénási Sándor jegyzete

Anna Arutunyan, a CNN elemzője szerint Ukrajnának kell engednie, és nem a Nyugatnak döntésre jutnia, mi lesz abból, ha Putyin győzelemmel vonul le erről a sakktábláról, a nagyszájú Nyugat pedig megalázottan. Az orosz birodalmi álmok dagadnak tovább, és ezek, mint a kelt tészta, idővel mindig kifutnak a teknőből. Ez az elemzőnek eszébe se jut. Ő úgy számol, hogy egy 37 milliós nép nem győzhet le egy 143 milliósat, és ha Kijevnek nincs félmillió új regrutája, hát tegye fel a kezét, már bocs.

Szerelvényünk a vakvágányon zavartalanul vesztegel – Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Szerelvényünk a vakvágányon vesztegel

Az új köztársasági elnök már eddigi munkája során is mindenben megfelelt a központi akaratnak, alkotmánybíróként is a vezér akaratával egyezően csapott el népszavazást, ellenzéki beadványt és mindent, a helyére lépő jogtudós pedig szintén a vezért és kormányát szolgálata igen jó pénzért minden olyan ügyben, amikor jogvita támadt a nemzetközi porondon.

Menza – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Menza – Józsa Márta jegyzete

Soha sincs korán ahhoz, hogy felnőttnek tekintsenek, ám most úgy látszik, ahhoz sincs késő, hogy felnőttként gondolják azt rólunk, hogy ne tudnánk választani tényleges, és nem kamu alternatívák közt.

Vákuum – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Vákuum – Szénási Sándor jegyzete

Ahol józan ember nem állítja, hogy az ellenzék pont olyan elviselhetetlen, mint a hatalmi elit, mert ez nyilvánvalóan hülyeség, viszont mindkettőt dettó utálja, ott a térfogatnyomás olyan alacsony lesz, hogy valami feltétlenül ki fogja tölteni a teret, a mi esetünkben ez a se nem párt, se nem szervezett civil mozgalom, ami az influenszerek laza csoportját jelöli.

Az én csokigate-em – Józsa Márta jegyzete

11/02/2024 12:12

| Szerző: Józsa Márta

A Lázár János vezette építési és közlekedési tárca utasszámlálást rendelt egy cégtől félmilliárd forintért. A pénzt egy vállalat kapta, de az utasokat a kalauzok számolták. Ingyen. Azaz nem egészen ingyen, fejenként egy-egy teljes doboz csokit kaptak cserébe.

2024. február 11. Útszélen-részlet (2024.02.08. Józsa Márta jegyzete)
03:07
00:00
Általános iskolás koromban afféle okostojásnak számítottam. Egy napon a magyartanárnőm diszkréten félrehívott és elmondott valamit, amit megesketett, soha senkinek sem szabad elmondanom. Arról volt szó, hogy volt a suliban egy alsós tanító néni, akinek sehogy sem sikerült letennie az úgynevezett véglegesítő vizsgát, ha még egyszer megbukik, akkor ott kell hagynia az iskolát. Piri néni, a tanárom azt mondta, tudja, hogy nekünk szükségünk van pénzre, legyek szíves korrepetálni a tanító nénit nyelvtanból és matekból, kifizeti, de tényleg senkinek egy szót sem.

Tél volt, a tanító néni fent lakott a hegyen, heti kétszer felkutyagoltam hozzá, és bár volt gyakorlatom a korrepetálásban, eléggé megszenvedtem vele. Nyilván azért is, mert kínos volt mondanom neki, hogy dehát Margit néni, már megint nem tetszett megtanulni rendesen a szorzótáblát. De azért alakult minden rendjén. Én nem beszéltem, oktattam, ő pedig azt mondta, hogy majd a sikeres vizsga után fizet. Sikerült is.

Mentem fel hozzá a hegyre a béremért, ő pedig nagyon köszönte a profi munkát. Mondta, hogy én tényleg nagyon tehetséges vagyok, és azt is mondta, hogy nincs pénze, de ad nekem, hálája jeléül egy szép nagy doboz csoki bonbont. Csalódottan hazasétáltam, kinyitottam, meg akartam örvendeztetni a testvéreimet, kiderült, hogy nincs benne semmi csoki, a bonbonok helyére diót tett. Arra már nem emlékszem, hogy avas volt-e a dió, de arra igen, hogy sokat gondolkoztam azon, helyesen cselekedtem-e. Mert így bűnrészes lettem abban, hogy Margit néni ezzel a hozzáállással tovább taníthatja a kicsiket. Szólni viszont nem szólhattam, tanúm nem volt, és különben is a némasági fogadalmat meg kell tartani. Ez volt az első csokigate, amelyben szerepeltem. A szereplők közül ma már én vagyok az egyetlen, aki emlékezhet rá.

Fogalmam sincs, hogy e következmények nélküli régióban ki fog még emlékezni arra a csokigate-re, amelyből Hadházy Ákos csemegézett, amikor arra az infóra bukkant, miszerint a Lázár János vezette építési és közlekedési tárca utasszámlálást rendelt egy cégtől félmilliárd forintért. A pénzt egy vállalat kapta, de az utasokat a kalauzok számolták. Ingyen. Azaz nem egészen ingyen, fejenként egy-egy teljes doboz csokit kaptak cserébe. A márkáját és az árát is tudnia 2560 skatulyányi édességnek.

A megbízó cég félmilliárdot kaszált rajta, a munkát elvégzőknek pedig megédesedett egy-egy napjuk. Azt nem tudjuk ugyan, hogy annak tudatában számláltak-e a kalauzok, hogy mi volt a valódi cél. Jelesül azért volt mindenre szükség, hogy a sűrűn látogatott nyereséges vonalakat elkülönítsék a gazdaságtalanoktól. Utóbbiakat a hírek szerint bezárni, előbbieket pedig privatizálni szándékoznak. Hogy ki lesz az a tőkeerős vállalkozó, aki a vasútbizniszben is okosabb Mark Zuckerbergnél, az csak sejteni bátorkodunk.

Ezúttal ez lesz a csoki, az ingyenmunka és a folyamatos hallgatás ára.

Azért remélem, hogy a kalauzok dobozaiban legalább tényleg csoki volt, még ha gondolom, keserű is. Végül is a gyerekkorom óta, mondják, megváltozott egy rendszer, ezt innen is látni.

Józsa Márta jegyzete az Útszélen című műsorunk 2024. február 8-i adásában hangzott el.