Reggeli gyors

Először csak isteni dopping volt

13/02/2019 11:31

| Szerző: Kovács M. Veronika/Klubrádió

A mai kakaó- és csokoládé univerzum történetéből porciózott a Merőkanál, a csokisuli végén pedig jutalomfalatot osztott.

2019. február 13. Reggeli gyors-részlet/Merőkanál (2019.02.13./7. heti adás)
05:14
00:00
Tej-, keserű-, fehér, töltött és töltetlen, és Gombóc Artúr hosszasan tudná sorolni még: a Merőkanál témája a csokoládé volt. Évente több kilót megeszünk belőle és holnap, Valentin-nap alkalmából több tonnányit adunk ajándékba.

Vércsoki

Vannak dolgok, amiket szinte mindenki tud a csokiról. Mondjuk azt, hogy finom. Meg, hogy afrodiziákum. Meg, hogy Latin-Amerikából származik, először az azték és maja kultúrák hódoltak neki. Eleinte misztikus italnak tartották, a papok bizonyos szertartások részeként több liter „kakaót” is magukba döntöttek.

A ma használt név közvetve a maja xocoatl szóból származik, aminek jelentése keserű víz: Eredetére az egyik magyarázat az, hogy a kakaót nem az íze, hanem nagyrészt vallási okok, illetve pszichoaktív tulajdonságai miatt fogyaszthatták, miután rájöttek, hogy az ital ellenállóvá tesz és csökkenti a fáradtságot. Az aztékok a kakaóbabot pörkölték, őrölték és az őrleményből vízzel italt készítettek, amit vallási ceremóniáikon vérrel keverve fogyasztottak. A XVIII. századi botanikus, Carl von Linné istenítette a kakaót, ezért adta neki a Theobroma, azaz az istenek eledele latin nevet.

Szegény apácáknak jutott eszébe

Tehát egykor a csoki egész más volt, mint amit mostanában eszünk-iszunk. Még az a csoki sem hasonlít a maira, amit – hála a hódítóknak a spanyol dámák kortyolgattak mise közben, hiszen az akkoriban leginkább még vízzel hígított kakaóbab-őrlemény volt. Szilárd csokoládét először az 1700-as években apácák készítettek Mexikóban, ahol egy kolostor nővérei úgy igyekeztek közösségük számára pénzt gyűjteni, hogy csokoládé-szeleteket csináltak és azokat árulták.

Más források szerint azonban egy holland kémikus találta fel azt a módszert, mellyel a kakaó zsírtartalma, azaz a kakaóvaj, a megőrölt kakaóbab szemekből kivonható, és így csinált szilárd csokit 1847-ben. A XIX. században viszont minden megváltozott: a század elején a csokigyártás még csak kis mennyiségeket érintő iparág volt, a század végére azonban a technika és a feldolgozási módszerek fejlődésének köszönhetően a mai csokoládétól alig különböző étcsokoládé is megszületett.

Mondhatni, mindenre jó

És hogy mi mindenre jó a csokoládé? A The Telegraph egyik régebbi cikke szerint a minőségi csokoládé elfogyasztásának tíz pozitív, és az orvostudomány által is alátámasztott hozadéka van. Egyrészt jót tesz a szívnek és a vérkeringésnek, mivel segít visszaállítani az erek rugalmasságát, és megakadályozza, hogy a vérsejtek a véredények falához tapadjanak. Aztán csökkenti a szélütés kialakulásának esélyét. És ásványi anyagokban gazdag, főleg a káliumhoz, cinkhez és szelénhez hasonló, jótékony hatású ásványi anyagokban.

Csökkenti a „rossz” koleszterin szintjét, valamint növeli a „jó” koleszterin előfordulását a szervezetben. Jó a bőrnek, hiába ijesztgetett minket a nagyi a csoki pattanásnövesztő hatásával, emellett jót tesz a várandóság alatt, mert csillapítja a stresszt, sőt, az ilyen anyukák gyerekei többet mosolyogtak, mint a csokoládéval nem élő társaik csemetéi. A csokitól jobb lesz a közérzetünk, jobban működik az agyunk, a benne lévő flavanolok hatásának hála, amivel kapcsolatban kimutatták, hogy az idősebb emberek memóriazavarait is enyhíthetik.

A végére két furcsaság: a kakaó javíthatja az inzulinérzékenységet, tehát a mértékkel majszolt étcsokoládé segíthet megelőzni a cukorbetegség kialakulását. És akár hiszik, akár nem, segíthet a fogyásban. Egy Will Clower nevű neurológus szerint, ha étkezés előtt húsz perccel egy kocka jó, értsd: magas kakaótartalmú, keserűcsokit hagyunk a nyelvünkön szétolvadni, agyi hormonjaink olyan jelzéseket küldenek a szervezetnek, hogy tele van a gyomrunk, így állítólag kevesebbet fogunk enni.

A csoki viszont kényes jószág: árt neki a 18 fok feletti hőmérséklet, a pára, a levegő, az idő múlása. Ideális esetben 14 fokon, száraz helyen, légmentesen zárható tárolóedényben ajánlott tartani. De az is jó, ha a csokit hűtőszekrénybe tesszük, zárt műanyag vagy fém edényben. Ilyenkor fontos, hogy fogyasztás előtt 20 perccel tegyük ki szobahőmérsékletre.

Jutalomfalat

Aki nem nyersen akarja enni, az süssön egy finom csilis-csokis kekszet, alább a recept.

Kell hozzá: 115 gramm vaj, 200 g cukor, 2 nagy tojás, 220 gramm liszt, 50 gramm kakaópor 1,5 teáskanál sütőpor, egy csipet só, egy mokkáskanál chilipor. 1 mokkáskanál őrölt fahéj. A szobahőmérsékletű vajat habosítsuk ki a cukorral, egyenként keverjük el benne a tojásokat, adjuk hozzá az összekevert száraz hozzávalókat és tegyük be egy fél órára a hőtőbe. Csináljunk belőle diónyi gombócokat, tegyük őket egy sütőpapapírral bélelt tepsibe, majd 180 fokon, 12-15 perc alatt süssük készre. Akkor jó, ha közepe még kicsit puha, de a széle már kezd megszilárdulni.

Jó étvágyat és majszolást kíván a műsor szerkesztője, Kovács M. Veronika.

Címlapfotó: Flickr.com

Mérőkanál/Reggeli gyors
2019. február 12., kedd
A Reggeli gyors rovatának hangfelvételét a cikk elején kattinthatja!