„Klubrádió
Publicisztika
A kutya ugat – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A kutya ugat – Szénási Sándor jegyzete

Az Adria Winch 2022-ben 700 000 euró értékben adott el az oroszoknak többek között finn és német gyártmányú alkatrészeket, 2023-ban viszont tulajdonost váltott. Az új menedzsment pedig megesküdött az anyja életére, hogy a rizikók elkerülése érdekében tényleg lemond az orosz business-ről. Persze nem mondott le: a fiókcégeken keresztül ebben az évben 1,2 millió dolláros forgalmat realizált az orosz hadihajó iparral.

Egy kis segítség O.V.-nek – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Egy kis segítség O.V.-nek – Szénási Sándor jegyzete

A helyzet tehát az, hogy Belgium demokrácia, néhány korlátolt, és hatalommal rendelkező polgára viszont a legjobbkor játszott Orbánék kezére, akik most annyi vesztett meccs után újra tematizálhatják a közéletet azzal, hogy lám Brüsszelben a szabadság és az elnyomás erői küzdenek, és nem kérdés, hogy ők minek a mártírjai.

Spárbox – Dési János jegyzete
Publicisztika

Spárbox – Dési János jegyzete

Ez a miniszter körülbelül felméri a helyét a világban és beáll egy ilyen színvonalas üzleti vitába, segédcsendőrnek. Most még csak a kisebb pofonok kiosztása tartozik rá, de bizonyára belejön majd még a verőember szerepébe. Drukkoljunk neki. A Spar meg vegyen bokszleckéket, ha nem tetszik neki a vircsaft.

Couleur locale – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Couleur locale – Józsa Márta jegyzete

Erre itt azt mondanók: megoldjuk okosba’. És azt is tesszük: ha nincs orvos, akkor gyógyíttatunk kézrátéttel, ha nincs iskola, akkor egy határral odébb küldjük a gyerekeket tanulni és így tovább. Miközben egy várbeli teraszon pöffeszkedik vastag tárcájával egy-két fazon, és még ezen is ő keres.

Konzekvencia – Józsa Márta jegyzete

3/03/2024 12:00

| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió

Eddig vérmérséklettől függően mindenki csak a vállát vonogatja vagy éppen a fejét veri falba arra a kérdésre, hogy mi lesz itt.

2024. február 29. Útszélen (2024. február 29., csütörtök 15:00)
48:19
00:00
Műsorvezetők: Józsa Márta Szerkesztők: Józsa Márta

Az a helyzet, hogy mindenből minden is következhet, a múltkor a debreceni kollégám azt mesélte el, hogy hogyan lehet a felelősséget kiterjeszteni egészen kreatív módon. Például a kommunizmus áldozatainak napja alkalmából az jutott eszébe a városi, terjedelmes számú kormánypárti képviselőcsapatnak, hogy az eddigi évtizedes gyakorlattal ellentétben megünneplik e jeles napot. Nagy felhajtás nem volt ugyan, de arra azért kitértek, hogy miután nem voltak ott ellenzékiek, nem lehettek ott olyanok sem, akik vállalják a felelősséget a múltért – lett légyen a léha, felelősséghárító politikus húsz vagy nyolcvan éves, jobbikos vagy momentumos, mindegy, a lényeg, hogy felelőtlenek. Nem határolódnak el sem a kommunizmustól, sem pedig a pdofil-mentegetéstől.

Nem olyan felelősek, mint a pedofilsegító-mosdatók, akik bezzeg tudják, ilyenkor mi a teendő. Mert a következetesség nagy úr, lásd a Nemzeti Múzeum friss igazgatójának pályázatát, kinevezését és ambícióit. Mert ugye elődje, L. Simon László igenis vállalta tetteinek következményeit, minthogy egy percig sem tiltakozott amiatt, hogy váratlanul kirúgták állásából. Abból, amelyre pedig szárnyaló politikai karrierjét cserélte, nem is olyan régen. De hát az igazgatói szék nagyon is billenékeny tud lenni olyankor, amikor birtoklóját maga az ellenzéki szót önkényesen bitorló, könyveket kiválóan daráló asszony saját szájúlag jelenti fel.

Ugye még emlékszünk: a World Press Photo 2023 kiállításon szerepelt egy meleg idősek otthona hétköznapjait bemutató sorozat is. Az intézmény – immár volt – igazgatója, L. Simon László  megköszönte a képviselőnek, hogy ingyen reklámot csinált a kiállításnak. A hatalom nem volt humoránál, a költő-igazgató-vállalkozó politikus repült, mert ez nem egy következmények nélküli ország. Jött az új pályázat, komoly szakemberek indultak a még komolyabb szaktudást és tapasztalatot igénylő pozícióért, a nevető tizedik nyert közülük, akiről nem lehetett tudni azt sem, hogy indul egyáltalán, aztán kiderült, hogy nem egyszerűen a Nemzetinek lesz ő a direktora, hanem kap még  egy teljes múzeum-holdingot is hozzá, jelesül a titkos pályázatról kiszivárgott hírek szerint őfelsége alája tartozik majd a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Nemzeti Múzeum mellett az Országos Széchenyi Könyvtár, a Természettudományi-, az Iparművészeti és a vendéglátóipari múzeum is.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója
 
Demeter Szilárd. Fotó:
MTI/Illyés Tibor
 
 

Oké. A holding szó amúgy angol eredetű, nagyjából birtoklást jelent, az üzleti életben pedig a cégek közti tulajdoni kapcsolatot tükröző, azon alapuló például cég, társaság, jogviszony. Az ilyen tulajdonviszony azt jelenti, hogy az adott cég tulajdonosa több más (különböző profilú) cégnek. Hogy a kultúrában mit jelent, azt nem tudjuk, és azt sem tudjuk, hogy az új csúcsvezér, Demeter Szilárd mit akar e nagyívű birtokkal. Tartok azonban attól, hogy megtudjuk hamarost. Eddig azonban vérmérséklettől függően mindenki csak a vállát vonogatja vagy éppen a fejét veri falba arra a kérdésre, hogy mi lesz itt.

A magam részéről amúgy eddig ennek az egész igazgatópályázatnak egyetlen következményével találkoztam: azzal, hogy elindult a szőröstalpú románozás Demeter nevének hallatán, kollektíve téve felelőssé egy milliós, magyar identitású közösséget egy akarnok Fidesz-kreatúra magatartásáért és tündökléséért. Az érintettek legalább kénytelenek lesznek viselni a felelősségüket. Mindannyian és apelláta nélkül, mint a bizarr kegyelmi ügy miatt lemondott közméltóságok. Konzekvensen levonhatják a konzekvenciákat. 

Bár – ahogy a román közmondás tartja: csak az ökör következetes.