A koronavírus elérte az űrkutatást is, de a nagy tervek nem vesznek el. Talán nem ezen múlik az Orion űrhajó sorsa.

Időutazásról, fekete lyukakról, relativitáselméletről is beszélgetett Para-Kovács Imre fizikus vendégével, Rácz István tudóssal aki a tér és idő határait kutatja.

Nem mossa tenger a magyar végeket, de a világóceán szennyezettsége nekünk is feladatokat ad. A Magyar Tengerbiológiai Társaság alelnöke nyilatkozott a Klubrádiónak.

Egyszerre két magyar fejlesztésű műholdat (név szerint a SMOG-P-t és az ATL-1-et) juttattak űrbe decemberben az új-zélandi Machia-félszigetről az amerikai Rocket Lab Electron hordozórakéta segítségével, amelyek ezután sikeresen pályára is álltak. Magyarország idáig három műholdat fejlesztett, mindhármat Dr. Gschwindt András villamosmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense vezetésével, akit többek között az első hazai fejlesztésű műhold, a MASAT-1 megalkotásáért 2018-ban Gábor-Dénes életműdíjjal tüntették ki.

Sok mindent gondolhatunk a hódról, de azt, hogy egykor finom ételeket készítettek belőle, no azt talán nem. Kis híján ki is pusztult.

A világvége-elméletek kitalálóinak egyik kedvence a gamma-kitörés, amely elsöpörhetné a földi életet. De mi is az?

A kacsák lábában található szövet kulcsfontosságú szerepet játszhatott a madarak extrém gyors fejlődésében az evolúció során – erre a következtetésre jutottak a Genti Egyetem kutatói a magyar biológus, Prondvai Edina közreműködésével.

Tupten Vanchen láma, a tibeti emigráns parlament tagja arról is beszélt a Klubrádióban, mire érdemes figyelnie a magyaroknak, ha Kínával barátkoznak.