Game over - Józsa Márta jegyzete

Győzelmi jelentés következik. Magyarország, vagy a kormánya, vagy leginkább a miniszterelnök személyesen legyőzte a szegénységet. Nyilván azt, amelyet Gyurcsány-Soros meg az egyre tágabban értelmezett baloldal hagyott ránk. Utóbbi alatt azt a több millió embert kell érteni, aki nem Orbán pártjára, vagy pártjaira szavaz, ezért értelemszerűen ki van felejtve a nemzetfogalomból.

Állampolgárként is másodrangú persze, legalábbis ami az ellátásokat illeti. Mert ugye akinek ugye jól fizető állása van, következésképpen jó adózó, az élhet a családi adókedvezménnyel. Jó állása pedig annak van, aki legalábbis nem szól be, csinálja, amit mondanak neki, nem tüntikézik, nem kockáztatja az egzisztenciáját. Ha pedig saját lábon álló vállalkozó volna, akkor jó esélye van arra, hogy nem kap állami megrendelést, nem nyerhet közbeszerzést és így tovább – mármint akkor, ha tüntikézik és felszólal –, továbbá tudjuk, hogy az adóhivatal is kitüntetett szeretettel fordul ahhoz, aki azt merné képzelni magáról, hogy független a NER-től.

A jövőben a kormányfői prognózis szerint azoknak a száma is jelentősen csökken majd, akik megpróbálják kikerülni azt az életpályamodellt, amelyet kívánatosnak tartanak számukra, reszkessenek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók amiatt, hogy nem tanultak tisztességes szakmát. Az irodista és a fogalmazó nem tudom, mit takar pontosan, biztos nem a vízfejűre duzzasztott és párhuzamos funkcióktól hemzsegő államapparátus szürke eminenciásairól van szó. A jogászokat értem, semmi probléma, csak a jogállamot kell felszámolni, és mehetnek is az akkumulátorgyárba dolgozni, könnyített körülmények közé. Mármint úgy könnyített, hogy a munkavédelmi előírások a sorozatos balesetekről szóló hírek ismeretében alighanem jóval lazábbak, mint mondjuk egy nyugati tulajdonú termelőegységben, de valamit valamiért.

A programozókat és egyáltalán, a billentyűzetet, a digitális forradalom megannyi lehetőségét használók kiebrudálása esetén az még csak oké lenne, hogy innen is számos szorgos kéz szerelné össze a nem tudom mit, de akkor ki maradna vajon arra, hogy telekukorékolja az összes létező kommunikációs csatornát a propagandával? Szóval ezen még a meghirdetett munkaalapú társadalomban is el kellene elmélkedni.

Gondolom, éppen ezen elmélkednek mindazok, akik – ezt már ki is lehet jelenteni – nem kapnak családi pótlékot. Tudjuk, hogy az ezen a néven futó összeg nagyjából és naponta gyerekenként egy-egy liter tejre futja, esetleg minden másnap egy kiflire. Most divat a bezzegromániázás, azért szólok, hogy ott a magyarországi összeg két és félszerese jár gyerekenként, és azért ott sem rózsás a szociális helyzet.

Visszatérve a sorosgyurcsányista szegénység orbáni felszámolására, a szakértők azt mondják, hogy valóban van egy réteg, akik az átlagosnál valamennyivel rosszabbul éltek 2010 előtt, és az új kurzusban, értsd: a válság után, továbbá az uniós pénzek betalicskázásának korában picit fennebb kapaszkodtak. De ennek megvolt az ára: a legsérülékenyebb társadalmi csoportokat hagyták az út szélén. Nem keveseket: egy-másfél millióra tehető azoknak a száma, akik az átlagjövedelem alig felét, esetleg hatvan százalékát osztják be napról napra. És ugyanúgy huszonhét százalékos adót fizetnek a boltban, mint az a néhány, aki már bekerült a világ dollármilliárdosai közé, öten vannak ők egyébként, gázszerelőstül.

Gondolom ők nem reszketnek, meg sem fagynak a hidegben, különben is jön a nyár. Jön június, reszkessen, aki akar, különös tekintettel az irodistákra, a programozókra és a fogalmazókra. Eszébe ne jusson senkinek, hogy például az államapparátust, azt, amely a bölcs vezető elképzeléseit valóra váltja, szóval azt is ők éppen működtetik. És végképp nyugodtan dőljön hanyatt egy neki tetsző focimeccsen a VIP-páholyban az a jogász, aki amúgy a szakdolgozatában a lengyel Szolidaritás-mozgalommal és a társadalmi önszerveződéssel foglalkozott anno. Bár lehet, nem ártana neki, ha szétnézne, és leporolná, beleolvasna, na, vajon mi lehet benne?

Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2024. április 27-i adásában hangzott el.