Hogy melyik disszonancia? Hát a kognitív! - Szénási Sándor jegyzete
Rohadt fárasztó lehet Fehér Ház-i sajtósnak lenni, naponta száznyolcvan fokos fordulatokat közvetíteni a média felé, a teljes kognitív disszonancia állapotában kaparni azért, hogy az elnök jól jöhessen ki a maga által előállított zűrzavarokból.
Totális kontroll, nulla bizalom – Kárpáti Iván jegyzete
A Revolut kriptoeszközöket használó magyar ügyfelei számára a kereskedés megállt. A vásárlás, az eladás, a ki- és befizetés, minden befagyott. Aki időben akart volna kiszállni, most nézheti, ahogy az árfolyam esetleg éppen esik, tehetetlenül. Egy valós piacon ez elképzelhetetlen lenne, de itt nem a piac döntött, hanem a politika.
Nem büntetik a Pride vonulóit. Végre marad idő komoly ügyekben is nyomozni – Dési János jegyzete
Eddig, ahogy néztem, a Nemzeti Nyomozó Irodára testálták volna a Büszkeség napi szabadságpártiak vegzálását. Oké, kicsit sokan voltak, de jobb, ha tanulnak abból, mit szabad, mit nem – gondoltam eddig.
Délibábok – Józsa Márta jegyzete
A kormány friss döntése szerint az iskolás csoportok díjmentesen juthatnak el a debreceni Közlekedési Múzeumba. Amely egyelőre látványterveken létezik, egy autópálya melletti szántóföldön lesz belőle valami, ha valaha. Nem mellesleg nem is jár oda tömegközlekedés.
Ami kiváltja a magyar FBI eljárását – Dési János jegyzete
Mint az közismert, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a magyar FBI nyomozást indított a Pride ügyében. Mert mi is történt múlt szombaton? Sok százezer ember egy napsütötte délután átsétált a pesti oldalról a budaira. Közben (...) egy kicsit egy szabad országban érezte magát. Ahol a diktátor nem pofázik bele abba, ki kit és hogyan szeret. Nyilván ezt nem lehet annyiban hagyni, bűnösöket kell találni, indul a szigorú vizsgálat.
Kirúgva - Selmeci János jegyzete
Kirúgták őket, de a statisztikában még alig látszanak: a foglalkoztatás csökkent, de tömeges elbocsátásokról nem beszélhetünk. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a munkaerőpiac feszes és stabil. Talán jövőre kirúgják a minisztert.
Nekünk ide Bős-Nagymaros kell! – Józsa Márta jegyzete
Miután Széchenyi István gatyába rázta a Dunát, a különböző rezsimeknek rendre eszébe jutott, hogy itt hömpölyög ez a nagy kék valami, aztán nincs semmi hasznunk belőle. Nagyokat álmodtak, de nem vált be.
A gyanú – Szénási Sándor jegyzete
Bármi lehet egy olyan rezsimben, ahol az autonómiáknak nemcsak az anyagi alapjait verték szét, de a lehetőségét is törvényekkel büntethetik, vagyis ahol minden erővel azt akarják elérni, hogy közösségek, egymással összefogó magánvilágok egyáltalán ne létezhessenek, csak atomizált egyének, akik nem társadalmat, csupán lakosságot alkotnak. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között mindenki gyanakvó.
Valami honpolgár – Józsa Márta jegyzete
26/05/2024 11:45
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
Valaki érdeklődött aziránt, hogy akkor most lesz-e választási vita a királyi tévében, vagy ha nem, akkor miért nem. A miértet hagyjuk, a királyi meg csak szleng, ennyit megengedhetek magamnak. És azt a nyilvánvalóan nem neki címzett, ám trehányság miatt az ő postaládájában kikötött választ kapta, miszerint "Nem tudom, hogy ő ki, gondolom vmi honpolgár. Nem válaszolunk neki." És jól van ez így.
A minap a Blaha Lujza téren figyeltem egy kétségbe esetten telefonáló férfit, nagyjából arról szólhatott a diskurzus, hogy ő este kilenc óra körül elindul Budapestről valahova, és szeretné, ha a célállomáson várnák őt autóval. Mikor érkezel – kérdezhette a vonal másik végén levő ismerős – nulla óra ötvenötkor, vagyis reggel hatkor, hangzott a válasz.
Gondolom, hogy a hívás fogadója éppúgy nem értette, ahogy én sem, a hívó fél ordítva érvelt újra és újra, hogy ide van írva, nulla ötvenöt, azaz majdnem hat. Feltételezem, hogy végül valaki sokat várakozott valakire végül amiatt, hogy nem sikerült értelmezni a nulla-ötvenöt és az öt-ötvenöt közötti apró differenciát. Elvégre csak egy nulla hibádzott.
Tudjuk, hogy a szövegértés és értelmezés nem erőssége az iskolákból szélnek eresztett magyar embereknek, csak az ember ritkán hall ennyire eklatáns példát egy honpolgártól. Magam életemben először használom ezt a mesterkélt, alapjaiban véve talán nem is lekezelő, de valahogy egyre inkább annak ható szót. Szerencsére még idejében kirúgott a NER az egykori Magyar Televízióból, cégnevén ma MTVA-ból ahhoz, hogy bármikor használnom kellett volna. Mondjuk nagy szívességet tettek ezzel, mármint a kirúgással, éppen kerestem azt a frappáns mondatot, hogy mire hivatkozzam, amikor felmondok, talán e szó használata jó indok lett volna.
Történt ugyanis, hogy május közepe tájt – ahogy azt a 444.hu-hoz eljutott egyszerű nézői levél tanúsítja – valaki érdeklődött aziránt, hogy akkor most lesz-e választási vita a királyi tévében, vagy ha nem, akkor miért nem. A miértet hagyjuk, a királyi meg csak szleng, ennyit megengedhetek magamnak. És azt a nyilvánvalóan nem neki címzett, ám trehányság miatt az ő postaládájában kikötött választ kapta, miszerint "Nem tudom, hogy ő ki, gondolom vmi honpolgár. Nem válaszolunk neki." És jól van ez így. Örüljünk, hogy egy honpolgár még fel tudott tenni egy kérdést anyanyelvünkön, hogy az MTVA szakemberei átgondolták, hogy mi a dolguk a mi pénzünkből, mivel tartoznak a közönségnek, az érdeklődőknek, a hozzászólni akaróknak. Azoknak, akik érdeklődnek a köz ügyei iránt.
Igen, ezt a választ vártuk, köszönjük, a vita fejleményeiről azóta magunk is értesültünk, a magam részről derék katona vagyok, várok mindenkit a háború után nulla óra ötvenötkor, azaz hatkor a Kehelyben.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2024. május 23-i adásában hangzott el.
