Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Mészáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
Adatszabadság – Józsa Márta jegyzete
A szabadságunk bizony az átlátható adatkezelésen, és az érdemi adatnyilvánosságon is múlik majd – írja Józsa Márta jegyzetében a koronavírus- és a HIV-statisztikák hiányára is alapozva.
Arató András: Bábeltől Brüsszelig
19/02/2023 10:18
| Szerző: Arató András/Klubrádió
Jól bírtam, talán tizenhét másodpercig. A "hol vagyunk már attól, amikor Hillary Clinton ideküldött egy jó barátot, Goodfriendet; Bidenéknek is van humora, mert egy présembert, David Pressmant küldték újabb nagykövetnek" – a közönségében derültséget kiváltó mondatocska után lekapcsoltam, mint Médiatanács a 92.9-et, pedig úgy általában nincs problémám a stand up comedy műfajával.
(szombaton délben, évértékelő előtt)
Ha történések leírásának tekintjük, bizony a Bibliában hemzsegnek a horrorisztikus események, jellemtelen figurák, próbatételek, bosszú vezérelte csapások; olyan fogadások, történetek, amelyekben az egyik fél vagy eleve tudja a végeredményt, vagy képes azt döntően befolyásolni – haragjának amplitúdója csak rajta múlik, akár a végtelent is meghaladhatja, a mérték pusztán fantázia kérdése.
Ha tanmesék füzéreként értelmezzük, akkor – távolságot tartva a megírt történetek konkrétságától – sok-sok erkölcsi és gyakorlati tanulságot vonhatunk le belőle és építhetünk be mindennapi cselekedeteink, döntéseink motivációs rendszerébe. Természetesen mindenki úgy tekint erre az alapműre (is), ahogy értékrendje, hite, világfelfogása szerint jónak tartja. Csak ne várja el másoktól az övével azonos értelmezést, egyszerűbben szólva, ne legyen kötelező.
Mindamellett (szerintem) a legnagyobb kitolás mégiscsak a bábeli megtorlás volt. Látszólag a legsúlyosabb következmény a nyelvek sokasága, a "tudomány mai állása szerint" hat-nyolc ezer egymástól inkább többé, mint kevésbé eltérő idiómát használunk verbális és írásbeli kommunikációs eszközként, komplikáltabban fogalmazva hat-nyolcezer olyan csoportra oszthatjuk az emberiséget, amelyek tagjai a másik halmaz tagjait csak tolmács útján értenék meg. Ez a probléma, ha nem is egyszerűen, de megoldható az ún. nyelvtanulás útján. A globalizált világ azt bizonyítja, hogy ezen a gondon az emberiség túltette magát, nem itt van a kutya elásva, valójában fölösleges volt a bábeli építkezésnek az idiomatikus úton történő megzavarására ekkora energiát fordítani.
Hanem főleg az azonos nyelvet beszélők kölcsönös értetlensége bizonyítja, valóban kár volt a kötőszavak, személyes névmások és névelők kombinációjával, igekötők és ragok kreálásával ennyit bíbelődni. Ma már súlyosabb a helyzet, mint a torony építése idején, különösen azon a nyelvterületen, amelyiken a toldalékok uralma nehezíti a honi kommunikációs eszköz elsajátítását mások számára. Azaz nálunk. Ha azok a felületek, amelyek üzenetek közvetítésére szolgálnak, központi kézben vannak, akkor ugyanis új távlat épül a szavak értelmezésére.
Nézzünk egy példát a helyzet érzékeltetésére. Vegyük górcső alá a "liberális" melléknevet, nem szem elől tévesztve, hogy használható egy mondat alanyaként is, mintegy főnévi értelmet adva neki. A liberális eleve gyanús, nem ősi magyar szó, idegen eredetű, vagyis nyelvi migráns. Gyanús, nem úgy, mint a meggymag, másnaposság, nemzet, szék szavaink. Habár ezeknek is jó lenne alaposan utánanézni…
A szótőnek nem kétségesen erős kötődése van a szabadság fogalmához, akár angol (liberal), akár latin (liberales) bevándorlónak tekintjük, tartalma a szabadságot, az emberek egyenlőségének tiszteletét írja le. Ámde. Vegyünk egy méltán, vagy méltatlanul súlyosan népszerűtlen figurát, elsősorban politikusok alkalmasak az ilyen "küldetésre", kössük össze a liberális jelzővel, és meglátjuk, megfelelő társadalmi környezetben a jelző megkezdi önálló életét, és már önmagában is szitokszóvá válik. A megfelelő talaj a tudatlanok (kiműveletlen fők) frusztrált tömege, amelynek egyedei boldogan látják az önmaguk tehetségtelensége, lustasága és természetesen istenként tisztelt vezére helyett másban a sikertelenségük okát. Ha eddig eljutottunk, akkor a következő lépés az immár megvetett melléknévhez jelzős szerkezetbe helyezni azokat a személyeket, entitásokat, amiket a hatalmunk kiteljesedéséhez akadálynak tekintenek. Lehetnek ezek például a hanyatló Nyugat, Zelenszkij, Soros, Brüsszel, Amerika. Kiegészítésül behozhatunk olyan elemeket, amikről a közönségünknek megalapozott feltételezésünk szerint fogalma sincs, mint például a gender, globalizáció, föderáció vagy éppen a rovarok mint fehérjedús táplálék. Fontos, hogy vélt vagy valós sérelmekre és nagy hagyománnyal bíró előítéletekre alapozzunk.
Évértékelésre készül a miniszterelnök. Az ő naponta megjelenő nyomdafesték-hordozója vezércikkében az Európai Uniót és az USA-t most éppen a gonosz birodalma eposzi jelzős szerkezettel illette, a néhai Szovjetunióhoz hasonlatosnak minősítette, liberális gyűlöletkultuszról, háttérhatalomról zagyvál. Legyinthetnénk, írjon annyi ostobaságot, hazudjon, amennyit csak bír, csakhogy ami a Párt lapjában megjelenik, az a következő fordulat előkészítését szolgálja. (Tán még) emlékezünk, amikor pártkongresszus, vagy központi bizottsági ülés előtt a Népszabadság vezércikkben fejtegetett valamit, az az "esemény" után a Párt és egyben a Magyar Népköztársaság hivatalos politikájává emelkedett.
Ma délután a miniszterelnök évet értékel. Nagy kérdés, ki hogyan érti majd a mondatait.
*
Délután, évértékélés alatt
Belenéztem, nem kevés kockázatot vállalva ebéd után.
Jól bírtam, talán tizenhét másodpercig. A "hol vagyunk már attól, amikor Hillary Clinton ideküldött egy jó barátot, Goodfriendet; Bidenéknek is van humora, mert egy présembert, David Pressmant küldték újabb nagykövetnek" – a közönségében derültséget kiváltó mondatocska után lekapcsoltam, mint Médiatanács a 92.9-et, pedig úgy általában nincs problémám a stand up comedy műfajával.
Átfutottam a média által már közhírré tétetett vezér-mondatokat: "Nyugaton mindenki a háború pártján áll… A háború pártiak szerint Oroszországot le kell győzni… Brüsszeliták még nem adták életüket, de magyarok már adták… Mi nem szállítunk fegyvert, nem szakítjuk meg a kapcsolatot Oroszországgal, és a pénzzel is csínján bánunk… Maradtunk ketten: Magyarország és a Vatikán. A társaságra nem lehet panasz… Életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni."
Viszont: "…a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára. Túlságosan keleten, a nyugati világ keleti szélén vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla. Beljebb persze könnyebb lenne, de a történelem ezt a luxust nem adta meg nekünk."
Ennyi talán elég is. Gondolkodó ember számára nevetséges kísérlet annak az ellentmondásnak az igazolására, hogy benne vagyunk a NATO-ban, méghozzá önkéntesen, miközben megvetjük, utáljuk. Mindenki más megy szembe a forgalommal, csak mi nem. Ám nem kizárt, a bábeli hangzavarban mégis hatásosan működik.
*
Este, évértékelés után
Inkább nem venném el a szakértők kenyerét, sokba kerül az manapság.
Annyit azért csak rögzítsünk, hogy van jó is a miniszterelnök beszédében. Az, hogy nem mondott semmi újat.
