Arató András: Marine Le Pen beugrott Orbánhoz
Le Pen a kolostorban járva összefutott az intézmény zárdafőnökével, aki szíves örömest idegenvezette az arra tévedt turistát. Különösen büszkén mutatta meg a bútorzatot, amivel elkápráztatta a vendégét: ha egy egyszerű apácazárda refektóriumában ily gyönyörű terített asztal várja a novíciákat, milyen lehet az életszínvonal Hatvanpusztán? Nyugi, Marine, Magyarország jelene francia hon jövője!
G.Gy.: A népszámlálás elutasított válasza
"Sokféle megfontolás tarthatta vissza mindazokat, akik válasz nélkül hagyták a népszámlálási kérdőív említett rubrikáját, a bizalmatlanságtól egészen a vallás átpolitizáltságából eredő félelemig."
Arató András: A jó apa
A türelmes szülő hagyja a gyermekét, hadd próbálkozzon, nem veszi ki a kezéből az irónt, amikor egy cica vagy épp a Colosseum lerajzolásával próbálkozik. A mi apánk is ilyen, de most a paciencia végső határáig jutott, midőn imígyen szólt: „Gyurka, te nem vagy képes a kezeléséhez, pedig megmondtam neked, akkor játszhatsz tovább a közpénz jellegét elvesztett pénzemmel, ha egyszámjegyűvé redukálod év végéig az inflációt!"
Jeszenszky Géza: Zsákutcás magyar külpolitika
Kísért, sőt már itt van a nyakunkon a Bibó István által zsákutcásnak nevezett magyar történelem. A balsorsból kikerülve a balítéletek, a rossz döntések fenyegetik újra nemzetünk jelenét és jövőjét.
Gábor György: Hurrá, eltaláltuk!
Egyes egyházi vezetők úgy járnak-kelnek, forgolódnak a párt- és állami vezetők társaságában, mint az 1950-es évek kommunista rendszere által életre keltett szép emlékezetű békepapság intézményének harcos egyházi aktivistái, erre a célra kiszemelt és jól teljesítő papok, lelkészek, rabbik.
Rényi András: Rendhagyó nekrológ
A Szabadság-klub politikai publicisztikáknak, nem nekrológoknak fenntartott rovat. De talán nem blaszfémia, ha a halálhírrel mégis itt és így hozakodom elől – mert az elhunyt iránt érzett tiszteletem oka bizony nem független e rovat szellemétől.
Arató András: Ki a diplomata?
Hazánkban az életszínvonal tovább emelkedik. Elkészült a tihanyi mintagazdaság, ahol jól látható, hova jutott a munkásosztállyal szövetséges parasztság. További fejlesztésre persze lenne mód, ugyanis egyelőre a Nemzet Jachtja nem tud közvetlenül a téesz-épület mellett kikötni. És az imperialisták sem alszanak, megtagadták a vízumot jeles hazánkfiától, aki fontos küldetésben vállalhatna részt, ha eljutna a tetthelyre. Elmondaná az Appalache- és a Sziklás-hegység között lakóknak, amit a műveltebbje magától a miniszterelnöktől már jó ideje tud: a világot Donald Trump hivatott megmenteni.
Csillag István: A korbácsfonó
A tengerkorbácsolás meg folytatódhat tovább, hiszen a jó nép – ha már nem fussa kenyérre – kajolja a demagógiát, a koncra váró oligarchák meg előre örülnek, ha néhány multi ennyi szakszerűtlenség után bedobná a törölközőt és ők – a főnök jóváhagyásával – megvásárolhatnák (szarért-húgyért) üzleteiket.
Arató András: Páva, tükör, tánc
16/02/2023 10:50
| Szerző: Arató András/Klubrádió
Toby, a páva rommá csipkedett egy békésen parkoló, csillogó felsőkategóriás autót, mert a jármű oldalán táncot ropó tükörképét ellenséges ügynöknek vélte. Azonban, ahogy Arató András jegyzetében rámutat, tudunk olyan páváról is, amelyik időnként táncol és egyben a bálterem közönségéhez képest ellenséges ügynöknek is tekinthető.
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren innen, a La Manche csatornán túl, Leicestershire és Derbyshire határán Toby, a páva rommá csipkedett egy békésen parkoló, csillogó felsőkategóriás autót, ezért jogerősen kizárta őt a P+R igénybevételéből a helyi hatóság. Az esemény helyszíne nem érdektelen, mert ha Pannóniában, Fejér és Veszprém megyék, pardon, vármegyék határmezsgyéjén történik a dolog, akkor a vármegye-házra való fölszállással fejeződik be, hírrel hirdetéssel, hogy „másképpen lesz holnap”. De nem itt történt, úgyhogy továbbra is „várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.”
Kissé elkanyarodtunk a cselekmény fonalától, térjünk hát vissza Britanniába.
A díszes madár férfias tettét az motiválta, hogy a jármű oldalán táncot ropó tükörképét ellenséges ügynöknek vélte. Feltételezésének helyessége vagy téves mivolta nem igazolható egyszerű logikai úton, minthogy tudunk olyan páváról is, amelyik időnként táncol és egyben a bálterem közönségéhez képest ellenséges ügynöknek is tekinthető, következésképpen önnön tükörképét látva alaposan feltételezheti, hogy ellenséggel van dolga. Ugyanakkor csalódnia kell annak, aki a pávának elhiszi, fölismervén cselekedeteinek morálisan erősen megkérdőjelezhető minőségét, önkéntesen változtat a magatartásán, még ha visszavonja is hét szépen tollasodó társát a fiókák nevelésének kulcspozícióiból. Nincs az a páva, amelyik önként felszámolja magát.
Toby esetében valójában az evolúció pillanatnyi állapotának megfelelő viselkedéssel van dolgunk. A hím pávák a táncukkal a nőstények figyelmét akarják magukra vonni, a konkurenciával pedig meg kell küzdeni a legjobb, vagy legalábbis a legjobbnak vélt gének továbbadása érdekében. Tobynak volt esélye a győzelemre, ám sajnos a jármű nem állt odébb időben. Igaz, döntetlennél rosszabb eredményre így sem kellett számítania. Noha a saját tükörképében vetélytársat látó fellépés nem vall különösen nagy intellektusra, mégis értékelnünk kell, hogy nem egy vélt vagy valódi elefánttal, netán egy farkassal hepciáskodott. Ahogy a mondás tartja, a pocakos páva a halálom.
Hanem van még egy különbség Toby és egy másik, a tánc iránti szenvedélye révén közismert páva között. Toby ugyanis a saját tollaival ékeskedik, maga növesztette őket a saját tehetségével.
