Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Arató András: Páva, tükör, tánc
16/02/2023 10:50
| Szerző: Arató András/Klubrádió
Toby, a páva rommá csipkedett egy békésen parkoló, csillogó felsőkategóriás autót, mert a jármű oldalán táncot ropó tükörképét ellenséges ügynöknek vélte. Azonban, ahogy Arató András jegyzetében rámutat, tudunk olyan páváról is, amelyik időnként táncol és egyben a bálterem közönségéhez képest ellenséges ügynöknek is tekinthető.
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren innen, a La Manche csatornán túl, Leicestershire és Derbyshire határán Toby, a páva rommá csipkedett egy békésen parkoló, csillogó felsőkategóriás autót, ezért jogerősen kizárta őt a P+R igénybevételéből a helyi hatóság. Az esemény helyszíne nem érdektelen, mert ha Pannóniában, Fejér és Veszprém megyék, pardon, vármegyék határmezsgyéjén történik a dolog, akkor a vármegye-házra való fölszállással fejeződik be, hírrel hirdetéssel, hogy „másképpen lesz holnap”. De nem itt történt, úgyhogy továbbra is „várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.”
Kissé elkanyarodtunk a cselekmény fonalától, térjünk hát vissza Britanniába.
A díszes madár férfias tettét az motiválta, hogy a jármű oldalán táncot ropó tükörképét ellenséges ügynöknek vélte. Feltételezésének helyessége vagy téves mivolta nem igazolható egyszerű logikai úton, minthogy tudunk olyan páváról is, amelyik időnként táncol és egyben a bálterem közönségéhez képest ellenséges ügynöknek is tekinthető, következésképpen önnön tükörképét látva alaposan feltételezheti, hogy ellenséggel van dolga. Ugyanakkor csalódnia kell annak, aki a pávának elhiszi, fölismervén cselekedeteinek morálisan erősen megkérdőjelezhető minőségét, önkéntesen változtat a magatartásán, még ha visszavonja is hét szépen tollasodó társát a fiókák nevelésének kulcspozícióiból. Nincs az a páva, amelyik önként felszámolja magát.
Toby esetében valójában az evolúció pillanatnyi állapotának megfelelő viselkedéssel van dolgunk. A hím pávák a táncukkal a nőstények figyelmét akarják magukra vonni, a konkurenciával pedig meg kell küzdeni a legjobb, vagy legalábbis a legjobbnak vélt gének továbbadása érdekében. Tobynak volt esélye a győzelemre, ám sajnos a jármű nem állt odébb időben. Igaz, döntetlennél rosszabb eredményre így sem kellett számítania. Noha a saját tükörképében vetélytársat látó fellépés nem vall különösen nagy intellektusra, mégis értékelnünk kell, hogy nem egy vélt vagy valódi elefánttal, netán egy farkassal hepciáskodott. Ahogy a mondás tartja, a pocakos páva a halálom.
Hanem van még egy különbség Toby és egy másik, a tánc iránti szenvedélye révén közismert páva között. Toby ugyanis a saját tollaival ékeskedik, maga növesztette őket a saját tehetségével.
