„Köszönjük
Publicisztika
Üdv itthon Szájer Józsi, és akkor legalább a buzizást hagyjuk abba – Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Üdv itthon Szájer Józsi – Selmeci János jegyzete

És nem baj, ha így volt, és nem attól lesz rosszabb hely az ország, sőt, ha létezik megbocsátás, és Szájer József közpénzért gondolkodik Európa jövőjén, attól viszont még lehet, ha a választási kampány jegyében születik egy újabb, valamilyen kisebbségi csoportot diszkrimináló törvény.

Járjatok - Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Járjatok - Szénási Sándor jegyzete

A Tiszát támogatók jelentős része szerintem nem gondolja, hogy Magyar Péter feltétlenül jó ember, hogy nincs baj az indulataival, vagy némi pökhendiséggel. Azt sem hiszik feltétlenül, hogy ez a villámgyorsan felépült alternatíva nem omolhat be, vagy a hatalom nem verheti szét.

Aki bele mer nyúlni a közösbe - Dési János jegyzete
Publicisztika

Aki bele mer nyúlni a közösbe - Dési János jegyzete

"Mint közismert, a XII. kerület, amelynek egykori emberarcú polgármestere korábban azt mondta, hogy annak a fideszesnek, aki bele mer nyúlni a közösbe és onnan lopni, le kell vágni a kezét. Mondjuk, számoljuk csak meg Mészáros Lőrinc és haverjai kezeinek a számát, hát egy nyolckezű Siva semmi hozzá képest."

Lomi – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Lomi – Józsa Márta jegyzete

"... e sokszor fesztiválhangulatúvá kiteljesedő ideiglenes kerületi szemétdomb – amelyre a külföldiek lelkesen tudnak rácsodálkozni – arra is megtaníthatná a közönséget: valóban, mennyire sok felesleges tárggyal vesszük körül magunkat – és mennyi olyan van, amit inkább az utcára hajítunk ahelyett, hogy megkeresnénk, kinek segíthetnénk velük. Mondjuk egy kidobott ajtókerettel olyasvalakinek, aki megpróbál saját erőből felújítani egy kulipintyót, de nincs pénze nyílászáróra."

Kardos András: A test beszéde

13/02/2023 15:27

| Szerző: Kardos András

Lehet "szexzongoristának" nevezni Ukrajna elnökét, lehet neki nem tapsolni, csak éppen ezzel az Orbán rendszer kiírja magát Európából, még pontosabban megtagadja azokat az értékeket, amelyeket a magyar történelem (is) a legfontosabbnak tart: megtagadja a függetlenséget, a szabadságot és a szolidaritást. Ugyanis, ha a más szabadságáért nem állok ki, akkor ezzel a sajátomat is idézőjelbe teszem.

Pilhál György, van-é ki e nevet nem ismeri, a következőt írta a Magyar Nemzet címet viselő orgánumba:

 „Aztán miért is kellett volna szolgalelkű tapssal köszönteni a magyar kormányfőnek a topis szexzongoristát? Azért, ahogyan bánik a kárpátaljai magyarsággal? Netán az ukrán nyelvtörvényért? Esetleg a betiltott, meggyalázott nemzeti jelképeinkért? A frontra küldött nemzettestvéreinkért?”

Orbán Viktor az EU-csúcson
 
EU-csúcs
 

Kezdjük az elején. Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt még a magyar kormány sem tagadta le eddig, lévén ez az a fajta tényállás, amit nincs az a manipulátor médiaharsona, mely el tudná tagadni. Igen ám, de akkor jön a következő lépés: a szuverén Ukrajna és annak vezetője voltaképpen saját magát rohanta le, ugyanis az ukránok annyi mindenben vétkesek, hogy csak az a csodálnivaló, hogy Putyin egyáltalán eddig is eltűrte őket a szomszédságban.

Mármost hogyan kell nyelvileg kezelni ezt a kis paradoxont? Mint Pilhál mester megmutatja, könnyedén: Először az ukrán elnököt leszexzongoristázom, utána felsorolom az ukránok összes vélt vagy valós bűneit, majd megdicsőítem Orbán Viktort, aki nem volt hajlandó tapsolni egy bárzongoristának.

A katasztrófa az, hogy ebből a gyalázatos nyelvezetből nincs visszaút. Aki egy agresszió áldozatává vált országról és elnökéről így beszél, akiben szemernyi emberség sincs egy szenvedő nép iránt, aki csakis a saját vélt vagy valós sérelmeit képes egy ekkora katasztrófa idején is felhánytorgatni, annak még akkor sem lesz igaza, ha éppen valaha, valamikor igaza lehetne. Ugyanis Orbán „békepolitikája”, a „magyarság védelme”, olyan fokon agresszorpárti, hogy ezt hiába enyhítgetik időnként. Ez védhetetlen, illetve lehet úgy beszélni ahogyan Pilhál mester teszi fentebb, lehet „szexzongoristának” nevezni Ukrajna elnökét, lehet neki nem tapsolni, csak éppen ezzel az Orbán-rendszer kiírja magát Európából, még pontosabban megtagadja azokat az értékeket, amelyeket a magyar történelem (is) a legfontosabbnak tart: megtagadja a függetlenséget, a szabadságot és a szolidaritást. Ugyanis, ha a más szabadságáért nem állok ki, akkor ezzel a sajátomat is idézőjelbe teszem. 

Lehet bárkit bárminek hívni, lehet televízióban, újságban gúnyolódni-gyalázkodni, még az is lehet, hogy ennek a gyűlölet-gúnykacajnak van közönsége is. Ettől még Orbán testbeszéde az EU-csúcs felvételein, akkor is az, ami: egy a helyét a világban nem lelő, magányát dacos keménységgel leplező ember tévelygése, és hiába a bátorság látszata, hiába Pilhál, Bencsik vagy Bayer erőlködő gúnykacaja, az ő cikkeik éppen úgy, mint Orbán testbeszéde: árulkodó. Elárulja a diktátor és kiszolgálói magányát. Elárulja, hogy a gyűlölet és a gúny gyalázatos nyelve pirruszi győzelem csupán: ahogyan történelmi léptékben Putyin nem nyerhet, ugyanúgy nem nyerhet Orbán sem. Lehet ideig-óráig szembe menni a szabadság és a demokrácia, a szolidaritás és a részvét értékeivel, de, mint azt éppen a Nyugat történelme mutatja: hosszú távon ez nem megy, mert ezeket az alapértékeket átmenetileg zárójelbe lehet tenni, de mindig lesznek nagy emberi közösségek, népek, akik újra és újra a szabadságot és a demokráciát választják a diktatúra helyett.  

És amely világban Zelenszkij Ukrajna bátor vezetőjeként lesz számon tartva, és ahol igenis taps jár neki és nem gúnykacaj.