Mi szültük Twist Olivért – Józsa Márta jegyzete
Nincs okunk feltételezni azt, hogy bárki levonta volna ennek a két évszázada megírt történetnek a tanulságait.
A magyar gyerek az új migráns, én pedig fel vagyok b... - Selmeci János jegyzete
Mindenki tudja, hogy szörnyű dolgok történnek az állami gondozott gyerekekkel, és tudjuk, hogy ezeknek egy részét éppen azok tussolják el, akiknek ezekre a gyerekekre kellene vigyázniuk.
A háromszázalékos csapda - Rózsa Péter jegyzete
A kormány magánberuházásokat minősít nemzetgazdaságilag kiemeltté? A Szilas-park nevű vállalkozás ennek az állatorvosi lova.
Hulladékok - Szénási Sándor jegyzete
Trump mintha csak arra emlékezne, ami a fejében motoz, a külvilág csupán zaj a számára.
Megbuktak? - Selmeci János jegyzete
Nekik a védtelen gyerekeket megillető biztonságnál, és a korábbi áldozatoknak járó elégtételnél sokkal fontosabb volt, hogy őket senki se tehesse felelőssé az államra bízott gyermekek bántalmazásáért, és a Szőlő utcai botrány ne veszélyeztesse a választási győzelmüket.
Csak tömören, kevesebb dumát – Szénási Sándor jegyzete
Az ég szerelmére, hiszen egy félfordulat már megtörtént, a rezsim és az ő ura egyre nyíltabban, egyre durvábban fenyeget, egyre kevésbé csomagolja nemzeti érdekbe a saját érdekeit, igaz, a hamisítás, a csalás, a gátlástalan hazudozás, sőt a társadalomnak szóló hízelkedés is ott marja, roncsolja a társadalom maradék ítélőképességét. Márpedig a hazugság lehet pusztítóbb, mint a verőlegények vicsorgása.
A géniusz megint megcsinálta! - Selmeci János jegyzete
Hát ez is sikerült, a külpolitika géniusza, minden idők legfurfangosabb magyar miniszterelnöke végül összehozta az országnak, amit egyetlen régiós ország vezetője sem tudott; több pénzt fizetünk be a magyar költségvetésből az Uniónak, mint amennyit kapunk tőlük. Na de hogy?
Minden törvényt át lehet írni, hogy a törvénytelenség is védhető legyen -Rózsa Péter jegyzete
Megismétlődik most ez is, amiből levonhatjuk azt a következtetést, hogy bármi áron, bármilyen jogi csavarral, jogsértést kiküszöbölve tisztességtelen törvény módosításokkal a hatalom bebetonozására készül a Fidesz.
Csak az igazat írjuk - Dési János jegyzete
21/10/2024 18:03
| Szerző: Dési János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Dési János jegyzetében 1956. október 21-i újságokból ad lapszemlét.
Ötvenhat emlékének fideszes átírása nem most kezdődött, amikor O2B elkezdett a megadásról hadoválni. Már 2012-ben beleverték a forradalom emlékét hitelesen ápoló 1956-os Intézetet a Széchenyi könyvtár alá, majd 2019-ben a fideszes történelem átírásra szakosodott Veritashoz csapták, ahhoz, amelynek vezetője az egyik első magyarországi zsidók elleni tömeggyilkosságot könnyedén idegenrendészeti eljárásnak nevezte.
A forradalom emléke fontosabb annál, mint hogy politikusokra és zsoldosokra bízzuk. Kicsit merüljünk el mi is most a múltban. Megnéztem az 1956. október 21-i újságokat ebből egy kis lapszemle. Már csak azért is, mert egy magunkat mostanában vigasztaló bon mot szerint Gerő Ernő 1956. október 23-nak reggelén még nem sejtette, hogy ez a nap más lesz neki, mint a többi. Pedig, ha olvasott újságot, láthatta (volna), hogy valami itt készül.
Meglepő módon, akkor még léteztek megyei lapok. A Délmagyarország, Szeged városának és járásának a lapja ezzel az első oldalas címmel jelent meg: „ELLENZÉKI LAP? Az utóbbi hónapok, hetek során egyre sűrűbben jelent meg a Délmagyarország hasábjain a Vitafórum-rovat. Értelmiségiek, munkások, parasztok, funkcionáriusok, írók és újságírók fejtették ki nézeteiket különböző művekről, tényekről, jelenségekről, elméleti kérdésekről. Ezek a viták már nem az unalmas és szánalmas, mindenben egyetértő viták voltak, mint évek hosszú során a sajtóban, amikor a hozzászólók csupán helyeseltek. Ma már igen helyesen, a nézetek, elképzelések, gondolatok csapnak össze, cserélődnek ki. A mai viták az élet különböző problémáit vetik fel.(...) Most, miután végre hallatja a nép a szavát, és helyet kap a sajtó hasábjain, az újságírók és külső cikkírók tolla nyomán is, akkor egyesekben különös gondolatokat, szavakat váltanak ki a bátrabb véleménynyilvánítások. Az utóbbi napokban felelős vezetők szájából hallottunk ilyen véleményeket: „Túl szenvedélyesek az újságírók cikkei”, „túlhajtja a sajtó a dolgokat”, „ellenzékivé vált a Délmagyarország”, s mintegy betetőzéseként, pénteken felelős szegedi tanácsfunkcionárius szájából hangzott el: „Lázít a Délmagyarország, lázítanak az újságírók”. (...) Vajon lázítóak-e azok az írások, amelyek a tanács munkájáról megjelentek? Igen. De az emberséges ügyintézés érdekében, az embertelen bánásmód ellen lázítanak!”
A híres és fontos irodalmi Újság első oldaláról: „A sztálini iparosítási program – minden eddigi koncepcióink alapja – a mi számunkra végképp használhatatlanná vált, akárhogy is alakítgatjuk, alkalmazgatjuk a mostani magyar viszonyokra. Nemcsak arról van szó (amire ugyan már hat-nyolc éve is rájöhettünk volna), hogy mi nem vagyunk Szovjetunió, a földkerekség egyhatodát birtokló nagyhatalom, bővében százféle természeti kincsnek... ez már közhely, ha nem vontuk is le belőle bátran az szükséges következtetéseket, mostanáig sem.(...) A kommunizmushoz – mondta Sztálin – ennyi és ennyi vas, acél, szén, olaj, villamosenergia, stb. kell. A számítási módszerekről, hogy jutott ilyen eredményekre, nem beszélt, a de most nem is az a lényeg. Hanem a szavaiban kifejeződő egyoldalú mennyiségi szemlélet.” (Varga Domokos)
Nagy Imre elvtárs visszatért - ezzel indul címlapján az Építők lapja október 21-én. De nem a jövőbe láttak azért:
„A könny, amely újból és újból felönti szemünket, amikor a zsarnokság áldozatául esett – mártírjainkat eltemettük –, s máris újabb események is vonják magukra a figyelmet. Ezek is vigaszt és reményt nyújtanak arra, hogy örökre lezárult a múlt és valóban tiszta lap nyílott sokat szenvedett népünk történelmében. Az utóbbi napok egyik ilyen eseménye, hogy a Politikai Bizottság visszaadta Nagy Imre elvtárs párttagságát. Visszatért a munkásosztály élcsapatába az a férfiú, aki legelőször hangoztatta: meg kell nyitni a börtönök és internálótáborok kapuit azok előtt, akik ártatlanul, az önkény áldozatai lettek.”
Nézzük a kommunista fellegvár fellegvári üzemének az ózdi vasműnek a lapját: „Az Ózdi Vasas szerkesztősége is őszintén és mélyen sajnálja, hogy szószólói voltunk sok helytelen irányzatnak. Elhittük a Rajk-pert, terjesztettük azokat a rágalmakat és megtörtént, hogy jogtalanul bántottunk becsületes elvtársakat. A szocialista demokrácia fényénél minden becsületes és jószándékú ózdi dolgozóval fogadjuk, hogy soha többé nem ismétlődik meg a múlt, mindig csak az igazat írjuk. Elítéljük a személyi kultuszt, a dogmatizmust, a törvénytelenség és önkény minden megnyilvánulását, azon munkálkodunk, hogy valóban tiszta lap nyíljon pártunk, egész népünk és Ózd dolgozóinak történetében.”
Csak az igazat írjuk. Csak?
Dési János jegyzete az Estio gyors 2024. október 21-ei adásában hangzott el. Kiemelt képünk: Fortepan / Kieselbach Tamás