Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Arató András: Visszatartások, kitartások
13/02/2023 13:30
| Szerző: Arató András/Klubrádió
Egy el nem hangzott Gulyás Gergely-beszéd és egy gyalázatos vonulás kapcsán Arató András megint klaviatúrát ragadott.
"A magyar kormánynak az EU-val kötött megállapodása azt szavatolja, hogy 2025. január 1-jén egy pedagógus bére átlagosan bruttó 800 ezer forint lesz és két évre rá az egymillió forintot is el fogja érni. Ehhez az európai uniós pénzek visszatartásának meg kellene szűnnie, ez március végén megtörténhet. Sőt, ha tizenhárom éven át nem tartottuk volna vissza magunknak, már régen elérte volna e mesés szintet" – mondta nem pont ezt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Aztán még nem tette hozzá, hogy „nagy szamárság lenne az aranytojásokat a pedagógusok elé vetni, mert a tanároknak kifizetett bért nem tudjuk odaadni a Családnak, ellenben amire igazán szüksége van a hazának a telefontársaság és az autópályák mellé, az egy repülőtér, kínai játékvasút, orosz atomblokkok, térdmagasságú kilátók. És a ’stadionokat és szárazelemgyárakat minden faluba’ mozgalomnak is bőven vannak még feladatai. Ami pedig a pedagógusok bérét illeti, az bizony valójában már ma is elérte a milliós álomösszeget. Négyhavonta. A tanerő jövedelme amúgy is szépen követi az inflációt - amennyivel kevesebbet kell most ugyanannyi pénzből a piacról hazacipelni, annyival több energiája marad a nebulók erkölcsének és vallásának mélyítésére, ráadásul sokat pihenhet is, hiszen neki nem kell együtt ugrabugrálni a gyerekekkel a vérbő tornaórákon. A nyári szünetről nem is beszélve. Továbbá elhibázott brüsszeli szankciók, 97 százalék.”
*
A pedagógusok várható meggazdagodásának jó híre nem akadálya a megható megemlékezéseknek február 11-én, amikor a neonyilasok megünneplik az 1945-ös kitörést, amely haditett kizárólag a résztvevők sorsát befolyásolta, meglehetősen kedvezőtlenül. Noha ez az értékelés is árnyalandó Putyin egyik fő propagandista asszonya magvas gondolatai fényében, aki a hősi halál szépségéről rikácsolt a minap, ecsetelendő, hogy az élet véges, mit számít az, ha húsz-harminc évvel hamarabb patkol el az ember. Persze nem ő maga, vagy az istene, hanem azok az ifjak, akiket dicső és hódító hadba küldenek, megvédeni a haza határait, mint egykoron tették azt a magyar katonák nagyjából ugyanott, innen nézvést kétezer kilométerrel arrébb.
Vonulnak hát az úriasan radikálisnak becézettek, de azok is, akik nem szeretik a háborúkat, az antifasiszták, köztük számosan németek. Őket természetesen terelgetik, igazoltatják a rendőrök, néhányukat alaposan megmotozzák, és videófelvételeket készítenek mindegyikükről. Kell az anyag az archívumba, jól jöhet az, ha netán egyszer a mi hazánk nagy barátjának különleges katonai művelete ellen szerveződne tüntetés.
Hanem van ennek a „megemlékezésnek” neve is, amit most ne írjunk itt le. Ne csatlakozzunk azokhoz a Betyársereggel nyilvánvalóan aligha szimpatizáló médiumokhoz, amelyek használják, minthogy sem az öngyilkos akció nem becsületbeli ügy, sem a nácizmus éltetése nem az.
