Út a börtön világába - Hardy Mihály jegyzete
Szögezzük le, hogy amiről tudunk, azt minden jel szerint csak a jéghegy csúcsa, amint egyre újabb és újabb rémtörténetek és videók kerülnek elő kezdem azt gondolni, hogy Dante pokoli jelenetei váltak valósággá – Magyarországon és a magyar hatóságok csendes sunyításával.
Öltönyösök - Szénási Sándor jegyzete
Mármost hülye a rendszer, vagy sem? Ha nem hülye, akkor Kovács-Bunát sem tette volna meg megbízott igazgatónak a Szőlő utcában, de ha már, a debreceni tökig sáros igazgatóhelyettest aztán végleg mellőzte volna. De nem. A NER láthatóan büszkén vonul, pocsolyából szarba lép.
Amikor elfogynak a szakemberek - Kárpáti Iván jegyzete
Amikor elfogynak a szakemberek, nem megoldást keresnek, hanem trükköznek. Szabályokat hajlítanak, felelősséget tolnak lejjebb, orvosokat vezényelnek át saját szakterületüktől távol, sokszor írásos garanciák és megfelelő bérezés nélkül. Ha baj van, a felelősség az övék. Ha működik, a vezetés pipálhatja a spórolást.
Gazember, aki a verést helyesli - Dési János jegyzete
A verés fontos eleme a hagyományok láncolatának. Nehogy már az államra bízott gyerek kimaradjon ebből a közös nemzedéki élményből. Twist Olivért is verték, mégis milyen híres lett. Le a belpesti kényeskedéssel és sipákolással. Fenékig.
Mi szültük Twist Olivért – Józsa Márta jegyzete
Nincs okunk feltételezni azt, hogy bárki levonta volna ennek a két évszázada megírt történetnek a tanulságait.
A magyar gyerek az új migráns, én pedig fel vagyok b... - Selmeci János jegyzete
Mindenki tudja, hogy szörnyű dolgok történnek az állami gondozott gyerekekkel, és tudjuk, hogy ezeknek egy részét éppen azok tussolják el, akiknek ezekre a gyerekekre kellene vigyázniuk.
A háromszázalékos csapda - Rózsa Péter jegyzete
A kormány magánberuházásokat minősít nemzetgazdaságilag kiemeltté? A Szilas-park nevű vállalkozás ennek az állatorvosi lova.
Hulladékok - Szénási Sándor jegyzete
Trump mintha csak arra emlékezne, ami a fejében motoz, a külvilág csupán zaj a számára.
Arató András: Ütnek, vágnak, rúgnak, harapnak, pedig...
10/02/2023 15:58
| Szerző: Arató András
Már megint a mi Kedves Vezetőnk és önálló, felelős beosztásban robotoló munkatársai járnak elől tapintatból, önfeláldozásból, mutatnak példát demokráciából az egész hanyatló Nyugatnak.
Hát mutassanak nekem még egy olyan országot, amelyikben hét miniszter egyszerre mond le az egyetemek autonómiájáról! Ráadásul önkéntesen, szinte fogantatása pillanatában, még a csírázás előtti állapotban adták föl nemzetközi hírnévvel, elismeréssel, sőt, a horizonton halványan felderengő Nobel-díj egyáltalán nem reménytelen esélyével kecsegtető tudományos pályájukat. És még az irigység sem tartotta vissza őket e nemes cselekedettől, pedig láthatták, mily ígéretesen kezdte meg tanári pályáját régi kollégájuk, Deutsch professzor a Milton Friedman Egyetem katedráján, a pályabeléptető rendszerek és talán a nemzeti jelképek a futballstadionokban témakörével háttérbe szorítva a kvantummechanikát, mint olyat. Aki mer, az nyer, kockázat nélkül nincs rizikó, ahogy azt Tóth egykori kiképző őrmester mondaná manapság, aki tábornok s kórházparancsnok lenne most, ha nem töltötte volna be a negyvenöt esztendős vénséges öregkort – ott van tehát a bizonytalanság, hiszen ők heten nem tudhatják, vajon képes lesz-e a haza az ő szellemi hozzáadott értéküket pótolni az universitas képlékeny világában. Ki fogja eztán oltani az ifjúság tudásra éhes szomját?
Mi a Béketáborhoz tartozunk, tudtuk eddig is, de olyan jó hetven év után újra hallani is. És akkor is jól cseng ez a mondat, ha sajnos nagyon kevesen vagyunk e szépséges kempingben. Ketten.
As Ukrainian President Zelensky walks up for the family photo with EU leaders in Brussels, they all seem to clap, apart from one: Hungary’s Viktor Orban. #EUCO pic.twitter.com/H2W6yotNzd
— Jack Parrock (@jackeparrock) February 9, 2023
Hanem a legszebb, legmeghatóbb jelenet ma mégiscsak Brüsszelben zajlott. Ott áll Volodimir Zelenszkij az Unióban – tegyünk egy kellemetlen és mégis elkerülhetetlen megjegyzést az öltözetére, mintegy átvéve honunk házelnökének funkcióját, természetesen csak egy pillanatra – szóval pulóvert visel az ukrán elnök, mintha csak háborúban állna. Szinte tolongva érkezik az EU apraja-nagyja, miniszterelnökök és miniszterelnöknők szorongatják egymás után a kezét, lapogatják, átölelik, még puszi is cuppan. Egy, csak egy legény viselkedik tartózkodóan, se jatt, se csók – mit fejez ki ez a nemes gesztus? Tapintatot! Hát nincs ennek a Zelenszkijnek elég baja, azzal is szembesülnie kelljen, hogy még a magyar miniszterelnök is magasabb nála? Büszkék lehetünk rája. Vagy nem?
