
A kisember hatalma-Szénási Sándor jegyzete
A cél, hogy a kisember kezdjen rettegni a büntetéstől, ha rosszul lép, szavaz, szól, mert annak van tömeghatása.

Hátramenetben, padlógázzal - Kárpáti Iván jegyzete
A kormány egyensúlyoz: egyik kezével kampányra és saját klánjának gazdagodására szórja a pénzt, másik kezével súlyos kamatra vesz fel újabb kölcsönöket. A jövőt zálogosítják el, mert a jelenben nem mernek szembenézni a valósággal.

Combfix – Józsa Márta jegyzete
Magyarország 37 városában, 340-390 ezer példányban érhetők el ingyenesen a Mediaworks által terjesztett valamik- Gyújtósnak amúgy remekül alkalmasak, magam is sokszor tanúja voltam annak, amikor e kétségkívül praktikus célra gyűjtötték be a példányokat. De hogy bele is lapozzon valaki, és hozzájusson a neki egyenest a Karmelitából dedikált üzenethez, ehhez kell a vonzerő.

A templom egerei – Hardy Mihály jegyzete
Azt már látjuk a számokból, hogy az év elejére meghirdetett gazdasági repülőrajt… hát hogy is mondjam szépen, szóval elmaradt. Pedig a megszokott Választás Előtti Nagy Orbáni Osztogatáshoz iszonyú sok pénz kellene, de a jelek szerint most nincs. Sem euró, sem dollár, de még csak rubel vagy jüan sem.

Kedves melegek, tiltsátok be magatokat! - a kormány nyílt levele a Pride-ozóknak Selmeci János jegyzetében
Ma sikerrel megtiltottuk, hogy az abberál…, izé, magyarságtól idegen életmódotokat népszerűsítő szivárványos zászlókat függesszenek ki azokra az középületekre, amikre soha az életben senkinek eszébe nem jutott buzi zászlókat aggatni, IGEN, KIMONDTAM, de ennél többre nem vagyunk képesek.

Tett és félelem - Rózsa Péter jegyzete
2010-ben egy nemzetközi fórumon azzal érvelt, hogy ne azt figyeljék, amit mond, hanem amit tesz. Azóta ez persze visszájára fordult, mert ma fordítva van.

Straw man - Szénási Sándor jegyzete
Amikor Mészáros Lőrinc azt írja, hogy ha anno elfogadja Magyar Péter ajánlkozását, és alkalmazza a cégeinél, akkor Magyar „focista feleségként” ma is a rendszer része lenne, és repkedhetne a „sokat emlegetett” helikopteren és magángépen, akkor ehhez a mondathoz tényleg egy szalmával kitömött fej illene.

Putyin nevét hiába szádra ne vedd! - Kárpáti Iván jegyzete
Mindenki hibás: Brüsszel, Nyugat-Európa, de főleg a megtámadott országot vezető Zelenszkij. Egyetlen nevet az istenért sem vesz a szájára Orbán: Vlagyimir Putyin.
Gábor György: Lehet-e a Biblia szerint ablakon kirepülni?
15/02/2023 13:58
| Szerző: Gábor György
A szakmányban elkövetett gyilkosságok az utóbbi években gyakorlatilag mindennaposakká váltak Oroszország határain belül és olykor kívül is. Fontos katonai és energetikai intézmények vagy más óriáscégek vezetői repültek ki különféle ablakokon, zuhantak le lépcsőkön vagy hatalmas sziklákról, estek hajóról vízbe... Ennek a hatalomnak a csodálói azok a hazai politikai propagandisták, akik egyébként a nap minden órájában nemzeti érzületre és keresztényi értékrendre szeretik oktatgatni a magyar népet.
Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a Héber Bibliában olvasható tízparancsolatot természetesen a keresztény világ is isteni kinyilatkoztatásként számontartott szent szövegként tiszteli, amelynek igéi zsidók és keresztények, de az egész civilizált világ számára kötelező normatívának számítanak. A „Ne ölj!” ige magyar fordítása hibás, ugyanis a héber eredetiben az áll, hogy „Ne gyilkolj!” Héberül azt olvashatjuk, hogy „Ló tircáh” (azaz: ne gyilkolj), s nem azt, hogy „Ló taharog” (azaz: ne ölj). A súlyos tartalmi különbség a legelemibb nyelvérzékkel is felfogható, s a legmodernebb jogi gondolkodásban is, ilyen vagy olyan formában, a két cselekedet világos jogi definíciók mentén elkülönül, hogy aztán a bíróság ennek alapján mérlegelhessen. Ölni persze korántsem öröm, de a történelemből és a mindennapi életből tudjuk, hogy akadhatnak olyan helyzetek, amikor az ember kénytelen azt megtenni: például törvényes önvédelemből, vagy egy honvédő háború során, etc. A gyilkosság esetében azonban más a helyzet.

Mindezt azért írom, mert a civilizált világban, egy mások által (és feltételezhetően önmaga által is) civilizáltnak tartott emberről, kiváltképp, ha az illető a keresztény hagyományra szokott hivatkozni, s állítása szerint eme értékrend szerint éli az életét, úgy vélnénk, az illető a Biblia fenti sorait evidenciaként tartja számon.
Kivéve persze a magyar valóságban.
Emitt erről szó sincs, minthogy akadnak bőven, akik számára a tízparancsolat civilizációt konstituáló előírása magától értetődő módon alárendelődik a magasabb pártpolitikai érdekeknek, s persze a saját személyes érvényesülésük és gátlástalan megfelelési szándékaik koronként változó kívánalmának.
De hiszen ez érthető, minthogy, ugyebár, mást kívánt anno a Kádár-rendszer, s mást, megannyi hasonlóságuk ellenére manapság az Orbán-rendszer. Mi van ezen csodálkozni való? A rugalmasan hajlékony ember ne kérdezzen, hanem becsületesen alkalmazkodjék. Máshogy nem adatott volna meg neki az MSZMP Népszabadsága, ma pedig nem adatna meg neki a Fidesz összes tévés stúdiója. Csak egy dologra kell ügyelni: e honban valamiért mindig a szovjeteket kell imádni, hogy miért, az már nem is olyan érdekes, egyszerűen feledésbe merült, valahogy mindig így jön ki, s ebben az esetben, még ha változik is a nevük hol oroszról szovjetre, aztán szovjetről vissza oroszra, így is, úgy is előttük szükséges leborulni, ennyi az egész, nem nagy ügy és kész!
Legutóbb egy büszke nemzeti-keresztény televízió polgári hangvételű műsorában a kormánypárt egyik hivatalos bérapologétája sokak megelégedésére jutott arra a következtetésre, hogy ő az oroszoknak drukkol, hiszen az ő kormánya, amelyet szolgál, miniszterelnököstől és külügyminiszterestől, meg a többi visszahangként funkcionáló klóntényezőtől szintén mind elkötelezett szimpatizánsa az orosz kormánynak. Annak az orosz kormánynak, amely gyilkosságok egész sorára ad megbízást, hagyja jóvá azokat, vagy válik csendestársává a bűncselekményeknek. És félreértéseket elkerülendő, én most nem az orosz – ukrán háború katonai áldozataira gondolok, értelmezze a háborút mindenki úgy, ahogy csak óhajtja, s ahogy az a politikai és személyes érdekeivel harmonizál. De nem is azokra a fertelmes bűncselekményekre és tömeggyilkosságokra gondolok, amelyeket a megszálló orosz hadsereg hajt végre nap mint nap a civil lakosság ellenében.

Én azokra a szakmányban elkövetett gyilkosságokra (vagyis nem ölésekre!) gondolok, amelyek az utóbbi években gyakorlatilag mindennaposakká váltak Oroszország határain belül és olykor kívül is. Fontos katonai és energetikai intézmények vagy más óriáscégek vezetői repültek ki különféle ablakokon, zuhantak le lépcsőkön vagy hatalmas sziklákról, estek hajóról vízbe, lettek úgy öngyilkosok, hogy választott módszerükhöz aligha lehetett elegendő egy ember. Likvidáltak több fontos személyt, családostól, férjestől, feleségestől és apró gyerekestől, máskor mamástól és nővérestől, mikor hogy. Akadtak oligarchák, akiket minden fakszni nélkül lelőttek, majd saját medencéjükbe hajítottak be, voltak családok, akiket mind egy szálig kivégeztek, s például az orosz Facebook két vezetőjével felborult a kétéltű járművük, egyenest egy folyóba, ahol aztán megfulladtak.
Vagy mi.
Nem sorolom tovább, szép hosszú a lista, s megállapítható, hogy az olcsó, energiatakarékos, a történelmi hagyományból jól ismert és pompásan bevált defenesztrációnak a tradíciókhoz ragaszkodó orosz világban kiváltképp nagy az ázsiója.
Hát ennek az orosz hatalomnak a csodálói, szimpatizánsai és drukkerei azok a hazai politikai propagandisták, akik egyébként a nap minden órájában nemzeti érzületre és keresztényi értékrendre szeretik oktatgatni a magyar népet, s nem középiskolás fokon taní-tani!
Mentségükre legyen mondva, s igaz, ami igaz, a tízparancsolat fent idézett igéje egyetlen szóval sem tiltja sem az ablakon történő kirepülést, sem a lépcsőn való lezuhanást, de még a tarkón lövést sem, a kétéltű járművek folyón való felborulásáról nem is beszélve.