Archívum

Böcskei Balázs politológus újból beült az iskolapadba. Elvégezte a Semmelweis Egyetem nappali, addiktológiai konzultáns képzését. Ezt írta a diplomája átvétele után: „Segítőként meggyőződésem, hogy nincs lineáris út a függőségből, az megannyi megtorpanással, megkérdőjelezéssel, félelemmel és leágazással jár. Egy segítőnek pedig ezek sajátos normalitására kell felkészítenie a gyógyulni akarót, a klienst („az értelmes szenvedés” örömére), és azokat a pontokat és űröket megérezni, amelyek esetén a felépülő függő ismét a biztos, általa ismert, gyors és hatásos megoldások felé nyúlhat. Mert a felépülőtörténetek mind abba az irányba mutatnak, hogy az életben maradás és a józanság nem egymással szemben, hanem egymást feltételezve és megélve adják meg az értelmes élet lehetőségét.

Szalontay Tünde az Arvisura társulatában kezdte pályafutását, aztán hat évet töltött külföldi színházakban, Olaszországban,  Dániában, hazatérése után a Pintér Béla Társulat tagja volt, később pedig szabadúszó lett. A színésznő jó pár éve készül arra, hogy elmesélje saját, krimiszerűen fordulatos, és fájdalmas örökbefogadási történetét. Arról is beszélt, hogy áll most ezzel.

Hevesi Tamás énekest, labdarúgóedzőt születésnapján köszöntöttük és ahhoz is gratuláltunk neki, hogy szövetségi kapitányként megélhette, hogy Európa-bajnok lett a Magyar Cukorbeteg Futbalválogatott!

Ungváry Rudolf író, újságíró, irodalom- és művészettörténész 1956-os szerepvállalása után a kommunizmus internálótáborát is megjárta, április 21-én tartotta meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Irodalmi Osztályának szenior tagjaként székfoglaló előadását. A címe: „A nem fikciós realizmus, avagy Az elveszett hitel visszaszerzése.”

Yengibarian Mamikon szobrász Jerevánban született, az Örmény Képzőművészeti Főiskolára járt, több mint harminc éve él Magyarországon. Pályája kezdetén macskákról formázta a szobrait, majd jöttek a kaktuszok, s a legutóbbi időben a „keljfeljancsi” témaköre foglalkoztatja. Szobrai úgy mutatnak rá a jelenünkre, hogy nem adnak biztos fogódzót, hanem éppen azt jelzik, hogy az élet folyamatos változásban van, ami eddig stabil pont volt, az holnapra más lesz, elvesztünk fontos dolgokat, de vajon találunk-e mást, jobbat helyette?

Az e heti Klubdélelőttben kollégákkal készített korábbi interjúk válogatását hallhatták. 

Csepeli György szociálpszichológus, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar professor emeritusa, 77. születésnapján köszöntöttük.

Juhász Pétert a múlt hétre vártuk, egy családi esemény miatt nem tudott jönni, ezt most bepótoltuk. A téma ugyanaz volt: az Együtt volt elnöke sorra nyeri a bíróságon az Origó és a TV2 elleni pereket, mivel azok folyamatosan valótlanságokat, csúnyábban fogalmazva, hazugságokat állítottak, írtak róla.

Czabán Samu jogász, viselkedéselemző, a jog és a pszichológia kapcsolatának kutatója, egyetemi oktató, nemrégiben tért haza Amerikából, ahol egy hosszabb tanulmányúton vett részt. Tudománynépszerűsítéssel is foglalkozik a Szájensz Szeánsz nevű szervezet kereteiben, aminek egyik alapítója.

Vékás Lajos Széchenyi-díjas jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 2014-től társadalomtudományi alelnöke, az ELTE volt rektora, a polgári jog jeles kutatója, nemrégiben Akadémiai aranyéremmel tüntették ki.

Arany Kovács Rozália egy éves korában került csecsemőotthonba, majd hatévesen nevelőszülőkhöz, évtizedek óta egy nagyon ritka és súlyos genetikai betegségben szenved, állítása szerint  45 éves koráig fogalmuk nem volt az orvosoknak arról, hogy mi baja lehet...

Juhász Péter az Együtt volt elnöke, az „Egymillióan a magyar sajtószabadságért,” vagyis a Milla csoport alapítója sorra nyeri a bíróságon az Origó és a TV2 elleni pereket, mivel azok folyamatosan valótlanságokat, csúnyábban fogalmazva, hazugságokat állítottak, írtak róla.

Lévai Katalin legújabb, Az örökhagyó című könyve egy híres szegedi, a Reök család történetét ismerteti meg velünk. Hogy ki ez a család? Csak két érdekesség: Munkácsy Mihály festőművész leszármazottai, a családfő, Reök Iván pedig királyi főmérnök, országgyűlési képviselő és felvilágosult szellemű nagybirtokos, a gyönyörű, szecessziós Reök-palota építtetője volt.

A Budapest Nagyregény egy 23 fejezetből álló könyv, célja, hogy a főváros elmúlt 150 évét történeteken, kerületi legendákon keresztül mutassa be. Mottója: Egy várost nem a téglák, hanem a benne lakók történetei építenek fel. Vendégünk Vincze Bence költő, a Budapest Nagyregény menedzsere volt.

Csákvári Géza újságíró, filmkritikus, Golden Globe szavazó, a napokban érkezett haza Cannes-ból, a filmfesztiválról. Élménybeszámoló a magyar sikerről, de a korábbi találkozásairól a világsztárokkal is szívesen mesél. Steven Spielberggel, Tarantinoval, Coppolával, Scorsesével...

Született egy dal, egy videóklip, a címe: Lement a függöny. Vajon mik történnek a függöny mögött, erről mesélt Papp János, Papp Janó színész.

Arató Andrást a 70. születésnapján köszöntöttük, ez alkalomból a Klubrádió tulajdonosa, elnöke mini életrajzát beszéltük végig. Születéstől a középiskolás éveken át a komolyzene szeretetéig, illetve megismerhettük a három gyerekét, és Franit, az öt unokáját, azt is megtudhattuk, milyen nagypapa, de természetesen a Klubrádió bírósági pere, perei is szóba kerültek.

Dr. Beer Miklós katolikus pap, író, nyugalmazott püspök, akit 80. születésnapján köszöntünk. Felnőtt életét sokan figyelemmel követhettük, de vajon hogyan jutott el odáig, hogy pap legyen, a nyugdíjazása óta pedig fokozottan a szegények oltalmazója?

Búcsúzzunk közösen a rockzene ikonjától. "Kegyelet" Török Ádám emlékkoncert június 8-án az Erkel Színházban. Vendégünk Németh Alajos Lojzi, aki nemcsak zenésztársa, hanem ifjúkora óta az egyik legjobb barátja volt.

Dankó Dalma, a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum igazgatója egy új kiállításra invitál, ahol a falusi életet mutatják be Szőnyi szemével. Azt, ahogy ő láttatni akarta a szorgoskodó falubelieket, állatokat, vagy akár a mindennapi használati tárgyakat.

Füzesi Éva Svájcban élő producer, rendező saját sorsától motiválva 2013 óta dolgozik egy filmtrilógián, amelynek témája a holokauszt, a Shoah. A Shoah túlélése. Összesen harmincegy túlélő mondta el neki történetét. Töredezve, szüneteket kérve, zokogva, tele fájdalommal emlékeztek... A Shoah kutatása, az áldozatokra való emlékezés, a „soha többé!”, a túlélés lett Éva életének témája. Tartozik ezzel a hatmillió áldozatnak, köztük édesanyjának is, akit soha nem ismerhetett meg.

A veronai buszbaleset 2017. január 20-án éjfél körül, Verona és Velence között történt, az A4-es autópálya 289-es kilométerénél. Az autóbusz Franciaországból, a Szinyei Merse Pál Gimnázium által évente megrendezett sítáborból tartott hazafelé, rajta a gimnázium tanáraival, diákjaival, egykori diákjaival... A busz letért az útról és fékezés nélkül az autópálya szalagkorlátjának hajtott, majd az autópályahíd pillérének csapódott, végül kigyulladt. A balesetben 18 fő vesztette életét. Az egyik áldozat hozzátartozója, Esztergomi Endre kért lehetőséget, hogy beszélhessen a tragédiáról és annak utóéletéről.

Békesi László hosszú utat járt be, míg a Magyar Népköztársaság utolsó kormányának, majd a Horn kormánynak a pénzügyminisztere lett. Lássuk a kezdeteket: 16 éves volt, amikor meghalt az édesapja, attól kezdve az édesanyja egyedül, szerény, szegény körülmények között nevelte. Már középiskolásként rákényszerült, hogy dolgozzon, kiváló tanulóként tehetős, gazdag gyerekeket korrepetált. Némi fizetség ellenében... Így kezdődött, a folytatás a műsorban.

Eifert János itthon és külföldön is az egyik legismertebb fotóművész, tánc-, aktfotói, természetképei méltán meghódították a fotók iránt érdeklődök szívét és lelkét. Eddig 248 önálló kiállítása volt, világszerte háromezernél több csoportos kiállításon szerepelt, több száz díjat, nagydíjat, különdíjat, diplomát érdemelt ki képeivel. A világ 40 országában fényképezett. A 80. születésnapján köszöntöttük.

Frisch György holokausztkutató a Deák téri evangélikus templomban tart előadást. A címe: „A kiskunhalasi tömeggyilkosság /1944. október 11./ és a nemzetszocialisták tömeggyilkosságai Budapest. XII. kerületében, és ezek utóélete napjainkban.”

„A hazai tudomány felsővezetőit egymás után mentették fel az elmúlt hetekben, de nem csak ezért áll a bál magyar tudományban”- állítja Kenesei István nyelvész, professor emeritus, az MTA rendes tagja, 2002 és 2017 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója.

Máthé Erzsi május 8-án, néhány nappal 96. születésnapja előtt, otthonában örökre elaludt.  A Katona József Színház alapító tagja, kétszeres Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, a Nemzet Színésze utoljára 2012-ben lépett színpadra. Tehetségével, temperamentumával, humorával, szakmai alázatával, és összetéveszthetetlen orgánumával felejthetetlen marad a közönség és a színházi világ emlékezetében.

Hegedűs D. Géza, Kossuth-díjas színművészt, rendezőt, egyetemi docenst 70. születésnapján köszöntöttük.

Megtartotta akadémiai székfoglaló előadását prof. dr. Hacki Tamás, fül-orr-gégész, foniáter, egyetemi tanár, sokunk számára az 1962-es Ki mit tud? győztes füttyművésze.

Elbúcsúztunk a legendás televizióstól, a kvízjátékok nagy mesterétől, Vágó Istvántól. 74 évesen otthonában érte a halál.

Dr. Besnyő László költő, producer, író, új könyvének címe: Regék és zene a kínai kedveshez.

Benedikty Béla dramaturgot, szerkesztőt, írót, egykori rádióst a 80. születésnapján köszöntöttük.

Perintfalvi Rita katolikus teológus, hittanár, a katolikus teológiai tudományok doktora nemrégiben megtisztelő felkérést kapott a Deutsche Welle-től: írjon elemzést a pápa magyarországi látogatása kapcsán. Így írt és nyilatkozott erről:

"Mivel Ferenc pápa az argentin felszabadítási teológia képviselője, és mint ilyen, egész életében tanúságot tett arról, hogy Isten a szegények, a kirekesztettek, a bántalmazottak, az üldözöttek és a jogfosztottak oldalán áll, úgy gondolom, hogy látogatása nagyon tudatos döntés. Ennek hátterében az az erkölcsi hanyatlás áll, amely Magyarországon az elmúlt 13 évben végbement.... Azt hiszem, végső soron ez az oka annak, hogy Ferenc pápa eljön. Mert ez az ország egy missziós terület.”

Kutas László szobrász- és éremművész több mint százharminc különféle kisplasztikájából árad a jókedv, a humor, az irónia. Érmeivel jelentős nemzetközi sikereket ért el. Történelmi alakokat, írókat, költőket megidéző szobrai és domborművei szerte a Kárpát-medencében láthatók: Móricz Zsigmond, Jókai Mór, József Attila... Petőfi-szobra például az ukrán fővárosban, Kijevben áll. Két soproni alkotása két nemzeti sorstragédiánkról, a magyarországi németek kitelepítéséről és a holokauszt áldozatairól is megemlékezik. Idén március 15-én, 87 évesen vehette át a Kossuth-díjat.

Az édesapja zsidó vallású volt, születésekor még Reisz Róbertnek hívták, de Rátonyi Róbert néven vált ismertté. A névjegyén ez állt: táncos, komikus. Persze sokkal több volt annál. A prózai szerepekben is remek volt, szinkronizált, könyveket írt nagy szenvedélyéről, az operettről. Idén februárban lett volna 100 éves. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából a Nemzetközi Mensch Alapítvány minden évben megemlékezést szervez és átadja a Mensch, az Igaz ember díját. Idén posztumusz díjban részesítette Rátonyi Róbertet. A díjat a fia, ifj. Rátonyi Róbert zongoraművész vette át.

Groó Diána forgatókönyvíró, filmrendező, munkáiban rendszeresen megjelenik a közép-európai zsidóság, mint téma. Származását ugyanis élete fontos momentumának vallja.

„A zsidóság – életem része; a származásom miatt, és mert izgat ez a kultúra, illetve a még meg nem mutatott területe, ahogy én látom."

Erre példa majd’ minden filmje. Csak néhány a sok Közül: Trapéz címmel a 70 éves egykor SS-tiszt légtornászról készített dokumentumfilmet, a Córesz arról szól, mit kezd a holokauszt utáni harmadik nemzedék a származásával, a zsidóságával, a Csoda Krakkóban az első nagyjátékfilmje, részben önéletrajzi ihletésű, a Regina, a világ első női rabbijáról szól, aki Auschwitzban halt meg 42 éves korában.

Várdy Zoltán Amerikában született, élt, járt egyetemre és dolgozott.  Édesapja révén tehette ezt meg, aki a  pittsburgh-i Duquesne University tanára és az amerikai magyarság egyik legtermékenyebb történésze volt. Várdy Zoltán aztán gondolt egyet, és kalandvágyból „hazajött,” akkor, amikor sokan mentek el Magyarországról. Mit hagyott maga mögött, mi várt itt rá?

Erzsébetváros polgármesterét 2009 februárjában vették őrizetbe, majd helyezték előzetes letartóztatásba. Az erzsébetvárosi ingatlanpanama kapcsán hűtlen kezelés miatt emeltek vádat ellene. A vádpontok közt százmilliós csalástól kezdve kerékbilincsek levetetéséig sokféle bűncselekmény szerepel. Márciusban azonban a Kúria megsemmisítette az összes, őt eddig elmarasztaló ítéletet és kimondta: törvénysértések sora történt.

Az időközben ledoktorált és immáron Dr. Hunvald György néven szereplő egykori politikus így summázta a végkifejletet: „A felülvizsgálati indítványomnak megfelelően hatályon kívül helyezték a büntető ítéleteimet, amelyek az ügyészség 2016-os perújítása nyomán születtek, és megszüntették az ügyészség indítványára ellenem kezdeményezett perújítási eljárást. Hét éven keresztül három bíróságnak, nyolc bírónak és két ügyésznek hiába mondtam és ismételgettem minduntalan, hogy törvénytelen eljárást folytattak le ellenem, nem ért semmit. Hét évet vettek el az életemből.”

Lázadni veletek akartam! Három, Romániában élő fiú Ceaușescu-diktatúra alatti történetét meséli el a színdarab és igen fontos kérdéseket feszeget. Minden elhangzó mondat mögött ott lapul a tegnapi diktatúra árnyképe, és eközben a néző kénytelen magának is feltenni a kérdéseket, ártatlanságról, felelősségvállalásról, megszállottságról, no meg persze a lázadás mibenlétéről. Vendégünk volt a rendező, aki maga is játszik a darabban, Sebestyén Aba.

Török Ádám Fonogram-életműdíjas, Máté Péter-díjas fuvolista, énekes – akit a világ 12 legjobb fuvolistája közé választottak – a május 8-án az Erkel Színházban tartandó életműkoncertjére készült. Április 18-án, álmában érte a halál. Ahogy az utolsó interjújában mondta, igen, elmúlt 75 éves, de lélekben fiatal és hippi maradt. Gőzhajó, Vissza a városba, Kell a barátság című dalai, és újabban, tizenkét év óta Bartók Béla művei, többféle felfogásban feledhetetlenné teszik. „Hé, ember, mondom, ember! Az utat járom én, mert ha nem tudnád, az út királya voltam s maradok én!” –énekelte. Török Ádámot május 12-én fél kettőtől kísérhetjük utolsó útjára az Óbudai temetőben.

Dr. Hamar Péter 1969-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd filmesztétikából egyetemi doktori címet szerzett. Tanított, volt iskolaigazgató, mellette folyamatosan írt, közel száz cikke jelent meg folyóiratokban, irodalmi és filmes antológiákban. Ma már inkább előtérbe kerültek Móricz Zsigmondról szóló kutatásai, és az abból született könyvei, tanulmányai. Nyolcvanadik születésnapján köszöntöttük.

Zalakovács József festőművész, egyetemi tanár Kottáztatás című kiállításának képei a régmúltat, az "Aranykor” hangulatát elevenítették meg. A művész alkotás közbeni feltörő érzelmi világával, amit elrejtett a családi örökségből származó 1900-as évekből származó kották hangjai között.  

Az elmúlt hetek Budapest költségvetéséről, annak tragikus hiányáról szóltak. Arról, hogyan tovább szinte pénz nélkül? Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel erről is beszélgettünk, de kicsit visszatekintettünk a múltra is. Például az amerikai éveire, ott kezdte az iskoláit, hála  fizikus édesapjának, aki ott dolgozott. Miután hazajöttek, már érettségi előtt csatlakozott az MSZP-hez. Vajon diákként mi vonzotta a politikához? Ezt is próbáltuk megfejteni.

90 éve született a Kossuth-díjas író, esszéíró, szociológus, Budapest díszpolgára, Konrád György. Ez alkalomból emléktáblát avattak a tiszteletére, emlékére. Az egyik legjobb barátja, „harcostársa,” Szelényi Iván szociológus volt a vendégem.

Bodnár Zoltán jogász, bankár, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke 1983-tól, amióta lediplomázott nagyon komoly pályát futott be. Tanársegédként kezdte az egyetemen, majd adjunktus lett, majd jöttek a különböző munkahelyek, számos nemzetközi szervezetek, ahol szinte mindenütt csúcsvezető tisztséget töltött be. Különös érdeklődést mutat a kortárs magyar irodalom iránt, fanatikus gyűjtője a kortárs képzőművészeti alkotásoknak.

 Bródy János a napokban ünnepelte a 77. születésnapját, ki nem hagynánk, hogy mi is felköszöntsük. Egy általam szeretett egyik dalának néhány sorával kezdtük a köszöntést:

„Az én országom magyar narancs, éretlen és sárga még fénytől védett belsejében vakító sötétség. Napsugártól hízik lassan, súlyától hajlik az ág, édes gyümölcs lesz, mondják a próféták, de hány évig kell még várni rá, én nem tudom. És mondhatod, hogy álmodom, csak álmodom, hogy eljön majd a nap, amikor mind felébredünk, és annyi rút viszály után, ha élünk, - testvérek leszünk...”

Pósfai Gábor éveken át volt egy francia tulajdonú cégnek az egyik vezetője. Jó ideig elnézték neki, hogy nyilvánosan bírálta a magyar kormányt, annak hatalomgyakorlásának módját, és magát a miniszterelnököt. Hogy miért, ki döntése volt, de gondolt egy nagyot, és odébbállt Ausztriába, jó ideje már ott dolgozik. Így most van rálátása arra, hogy mi a különbség az osztrák politikai korrupció és a magyar, az ottani és az itteni társadalmi feszültségek között.

Büky Dorottya tanár, politikus, a rendszerváltók egyik jeles politikusa volt, országgyűlési képviselő. Egy évvel ezelőtt hosszú és súlyos betegség után hagyott itt minket, a testvére Büky Anna író, hiába szeretett volna, akkor nem tudott nyilvánosan elbúcsúzni Dorkától, akkor még nem volt ereje ahhoz, hogy elmondja, milyen jó testvérek voltak, mennyire tisztelte, amit ezért az országért tett, mi mindent tanult tőle. Most ezt bepótoltuk.

Telihay Péter rendező a színpadon manapság két író segítségével mondja el gondolatait: Arthur Miller és Moliere az ő két segítője. Alapvető értékekről, döntéseink morális felelősségéről, a totális igazság kereséséről, a teremtett jó és a szükséges rossz kutatásáról, a féktelen gátlástalanságról, a kor álszentségéről és hazug értékek leleplezéséről szólnak a darabjai.

Hadházy Ákos politikus, állatorvos, édesapja ugyancsak állatorvos volt, a rendszerváltás után az újjáalakult Kisgazdapárt Tolna megyei elnöke és a megyei Agrárkamara elnöke. Szóval családilag csöppent bele a politikába. 2006 és 2014 között Szekszárdon fideszes önkormányzati képviselő volt, 2013-ban a trafiktörvény végrehajtása és a korábbi helyi és országos korrupciós ügyek elleni tiltakozásul kilépett a Fideszből. 2014-ben az LMP tagja lett, majd 2018 óta független országgyűlési képviselő. Tagja a Korrupcióellenes Szövetségnek, kiemelt figyelmet szentel az európai támogatásokat érintő rendszerszintű visszaélések felderítésének. A  szekszárdi református gyülekezet helyettes kántora.

Drávucz Rita világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, kislánya Charcot-Marie-Tooth rendellenességgel született, ami motiválta, hogy létrehozza a WonderFlora & CMT Alapítványt. Rendszeresen olyan ügyek mellé áll, mint a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációja, az akadálymentesítés, a parasport népszerűsítése. Kislányával 2019-ben a Magyar Parasport Napjának nagykövetei voltak.

Ragályi Elemér operatőr 83 évesen ment el, de filmjei itt maradnak velünk. Sárika, drágám, a Régi idők focija, a Kakuk Marci, a Bástyasétány hetvennégy, a Talpuk alatt fütyül a szél, a Szabadíts meg a gonosztól, a Ripacsok, a Dögkeselyű, a Szirmok, virágok, koszorúk, a Miss Arizona, a Csók, anyu! A nagy generáció, vagy a Herkulesfürdői emlék és az 1945... De ő fényképezte a Queen együttes 1986-os budapesti fellépéséről készült filmet is. A Klubdélelőttben többször is járt, most az egyik beszélgetéssel búcsúzunk tőle.

Segítség, segítek! A Baltazár Színház előadásában két család sorsát követhetjük figyelemmel. Egy kárpátaljai származású kutató orvosnő vak fiával menekül a háború elől Magyarországra, a családot egy magyarországi tudós kolléga fogadja be a lakásába. És vajon mi történik, ha vége a háborúnak és a család visszatérhet Ukrajnába? Vendégünk a darab rendezője, Kováts Kriszta, és az egyik főszereplő, a vak Klabacsek Dániel.

Szalóczy Zsolt fizikus állítja, a növekedésre épülő globális ipari civilizáció korlátaihoz közeledik, a fenntartásához lassan nem marad erőforrás a kizsákmányolt természetben. A megoldást tekintve két alapvető szemlélet áll vitában: az egyik szerint minden erőnkkel a fenntartható fordulatot, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, az úgynevezett zöldenergiákra való átállást kell segítenünk, és megállítani a bolygó további felmelegedését, lehetőleg két fok alatt. Az adaptáció hívei szerint ezzel már elkéstünk; bölcsebben tesszük, ha alkalmazkodunk a változáshoz, visszahúzódunk, és felkészülünk a nagy valószínűséggel hamarosan bekövetkező összeomlásra.

Dr. Csehák Judit édesapja cipész, édesanyja varrónő volt, ő elvégezte az orvosi egyetemet, falusi körzeti orvos lett, majd ahogy mondani szokták, igencsak sokra vitte. Miniszterelnök-helyettes, majd egészségügyi miniszter. Vajon mi történt, hogy majd' húsz éve aztán véglegesen szakított a politikával?

Tóth Tibor felsőlajosi állatkertje állami és mindenféle egyéb támogatás nélkül épült meg 25 évvel ezelőtt. Azóta sem kapnak sehonnan támogatást, pedig jól jönne, hiszen az állatoknak szerencsére igencsak jó az étvágyuk, sokba kerülnek. Ha nincs Tibor kitartó lelkesedése, már az állatkert sem lenne. Most az Év embere díjat kapta meg.

Sommer Katalin március 21-én, az Antirasszista világnapon megkapta a Radnóti Miklós antirasszista díjat. Kati bemutatása így kezdődhetne: 1939. február 20-án született, az apukája textil technikus volt, az  anyukája ugyanott dolgozott az irodában. Az esküvőjük 1935-ben a dohány utcai Zsinagógában volt. Hogy a háborúban mi lett a neológ zsidó család sorsa, és hogyan lett Katiból smink- és maszkmester, milyen volt együtt dolgozni a nagy színészóriásokkal, Bessenyeivel, Sulyok Máriával, Gobbi Hildával, hogy a sok százból csak néhányat említsünk, kiderül a Klubdélelőttből.

Korniss Péter 1967-ben kezdett Erdélyben, Széken fotózni. A célja az volt, hogy megőrizze mindazt, ami aztán az idő múlásával szép lassan eltűnik. Kíváncsi volt arra, hogyan élnek a falusi magyarok az erdélyi településeken, megfigyelte Boldizsár Marit, Balogh Mártont, Dobos Karcsi bácsit, Kali nénit. És fotózta Kati táncát és Mari esküvőjét is. Most ezekből a képekből nyílt kiállítás, Hosszú úton, Szék 1967–2022 címmel.

Fiáth Titanillát sokan a Ludditák zenekar frontembereként ismerték meg, aztán börtönpszichológus, antropológus lett, évekig dolgozott és kutatott magyar börtönökben, nemrégiben viszont messzebbre is eljutott, sőt hónapokat töltött Kolumbiában, az ottani büntetés-végrehajtási intézetekben.

Bojár Gábor vállalkozó, a Graphisoft és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója. Eredeti végzettsége fizikus. Ami a Klubdélelőttben biztosan szóba került: nem az akkugyárakban, hanem az informatikában a jövő, Orbán tudatos stratégiája az oktatás lezüllesztése, az ingyenpénz ártalmassága…

Karsai György dramaturg és Makranczi Zalán színész bemutatója a Pinceszínházban. A címe: Médeia. De ki ez a nő, kegyetlen gyilkos vagy egy elképesztően okos, a férfi uralta világban kiválóan eligazodó asszony? Az erős nő archetípusa? De mi az erő benne? A Médeia név jelentése: férfiasság.

Schell Judit színésznő és Réczei Tamás író-rendező különös kibeszélő estre készülnek. Bánat, életképtelenség, magány, színpadi halál… És vajon mi marad meg saját maguk számára a függöny legördültével, ha a színen úgymond már mindent odaadtak? Mivel távoznak a színházi estéről az alkotók villanyoltás után?

Bóta Gábor szinházkritikus, kollégánk, a Művészbejáró műsorvezetője a napokban megkapta A Magyar Újságíró Szövetség Aranytoll Életmű-díját, aminek természetesen nagyon örült, de viccesen azt mondta: És azért reménykedem abban, hogy talán még nincs vége az "életművemnek."

Tarr Mari véletlenül lett színházi súgó, a férje, a díszlettervező idősebb Tarr Béla kísérőjeként került a Madách Színházba, ahol épp hiányzott egy súgó. Ezt követően 55 éven át dolgozott a színházban. Mesterségéről, valamint a kulisszák világáról és szereplőiről a színház iránt érdeklődők körében rendkívüli sikert aratott Mesék a súgólyukból című estjén mesélt. Tolnay Klári egyszer azt mondta neki: "Mari, te legalább akkora művész vagy, mint mi, csak téged nem lát a közönség." Tarr Mari kilencvenedik évében hagyott itt minket, egy korábbi beszélgetéssel búcsúztunk tőle.

Romsics Ignác történész, egy felmérés szerint a magyar tudományos élet második legtekintélyesebb személyisége, nemsokára betölti a hetvenkettedik évét. Születésnapja alkalmából visszatekintettünk a múltra, például arra, miként lesz egy vidéki parasztgyerekből egyetemi tanár, az MTA tagja, sőt 2020-tól annak egyik vezetője.

Bősze Ádám zenetörténész különös életutat járt be. Lázadó, piros hajú kamasz volt, az énektanára például felmentette az éneklés alól, majd mégis a Zeneakadémián köt ki, végül szerzetes lesz a ferenceseknél. Nyolc év múlva kilép a rendből, zenekritikákat ír egy napilapnak, majd elege lesz az írásból... Hogy hogyan tovább? Például most egy előadássorozatot tart, A zenetörténet legnagyobb bűntényei címmel.

Szőke Szakállra legtöbben a Casablanca című filmből emlékeznek, Józsefvárosban indult a karrierje, 1940-ben Hollywoodban telepedett le, ahol Cuddle néven vált ismertté, majd a Vonósnégyes című kabarétréfájával vált világszerte is ismertté. 140 éve született, állítólag, mert sokak szerint a születési éve bizonytalan. Egy biztos, februárban született és halt meg, most rá emlékeztünk Földvári Gáborral. De ki is Földvári Gábor? Polihisztor, sportember, üzletember, vendéglős, műgyűjtő és mindent gyűjtő, pesti, illetve budai polgár.

Kovács János karmester a magyar zenei élet megkerülhetetlen alakja, több mint negyvenöt éve vezényel a Magyar Állami Operaházban. Rendszeresen dirigál külföldön, első karmestere volt a Szlovén Filharmonikusoknak, 1992-től a Tokiói Filharmonikusok vendégkarmestere, 1998 óta első vendégkarmestere. Egy interjúban vajon miért mondta ezt: a pokol legmélyebb bugyraiba delegálnám a karmestereket és a rendezőket.

Szakonyi Károly, a Nemzet Művésze, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, drámaíró, dramaturg, első novelláját 1958-ban írta Kuzmics fusizik címmel. Rá öt évre megírta az első drámáját, az Életem, Zsókát. Ettől kezdve élete a színház világához kötődik. Betöltötte a 92. évét, egy interjúban azt mondta: „Nem az számít, hány éves az ember, hanem hogy van-e dolga a világban.”

Bokros Lajos közgazdász, egyetemi tanár, a Horn-kormány második pénzügyminisztere, a Közép-Európai Egyetem korábbi vezérigazgatója, professzora. Néhány gondolat, ami biztosan szóba kerül: Oroszország első háborúja Amerika ellen? Miért nem győzhetnek az oroszok Ukrajnában? A csőcselék uralma Magyarországon, az uralkodó elit erkölcsi romlásának természetrajza a huszonegyedik században.

Már húszévesen elhatároztam, hogy nem szabad gyorsan írnom. Viszont nagyon gyorsan gondolkozom – mondja magáról Forgách András. Az író nekilátott egy ismeretlen Proust mű fordításának. Ez valóban nem lesz egy gyors munka.

 „Az elmúlt évek alatt tele lettem keserűséggel, frusztrációval és önváddal is, mert nem voltam már képes jól működni, kimerültem, leértem a gödör aljára... Nem tudom, nem akarom folytatni jelen körülmények között a társulat napi szintű működtetésének szélmalomharcát.” Többek közt ezekkel a sorokkal indokolta a nyilvánosságra hozott búcsúlevelében döntését Szabó Réka, aki húsz éve a meghatározó kortárs táncszínházi társulat, a Tünet Együttes alapítója, vezetője. Volt.

Virág Emese zongoraművész, huszonöt éve korrepetitor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ének Tanszékén, mára docens, emellett neves énekesek kísérőjeként és szólistaként hangversenyezik itthon, de fellépett már Európa számos városában és Torontóban is. Hatszor nyerte el az Artisjus Zenei Alapítvány díját, 12 lemeze jelent meg. Most a kétszeres Oscar-díjas és az idén is jelölt Cate Blanchettet készítette fel a Tár című film szerepére.

Gánóczy Mária festőművésznek az édesanyja, a nagyanyja, a nagyapja, a dédanyja festőművész volt, és a fia is az lett. Mária nem csak a festésnek él, hanem a családjának, a kilenc gyerekének, unokáknak, dédunokáknak, no és a nyelvek szerelmese is, például 95 évesen tanult meg angolul. Magyarországon az elmúlt évtizedekben kevesebb kiállítása volt, mint külföldön, Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban, Párizsban talán jobban ismerik a munkáit, mint itthon.

Pálinkás József atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 2008-2014 között az MTA elnöke. 2001-2002 között oktatási miniszter volt az első Orbán-kormányban. 2014-ben kormánybiztosnak nevezték ki, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelt, 2018-ig az NKFIH elnöke volt. 2020-ban létrehozta az Új Világ Néppártot, melynek közgyűlése a Fidesz által fölényesen megnyert 2022-es parlamenti választások után a párt jogutód nélküli feloszlásáról döntött.

Bátor Tamás operaénekes, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál korábbi igazgatója. 1989-ben a luzerni Stadttheaterbe szerződtette Marcello Viotti, ettől kezdődően egészen 2002-ig külföldön élt, és a világ számos városában (Genf, Luzern, St. Gallen, Bern, München, Augsburg, Hannover, Weimar, Lipcse, Koppenhága, Madrid, Barcelona, Bilbao, Milánó, Róma, Bologna, Prága, Dublin, Baltimore, Portland, Seattle, Tel-Aviv, Monte-Carlo, Tokió, Oszaka, Hirosima) énekelt. Közben közel húsz évig állandó vendégművésze volt a Magyar Állami Operaháznak.

Tahi Tóth László színművész özvegye, Kárászy Szilvia zongoraművész hosszú betegség után, 62 évesen, egy hospice házban, öt évvel ezelőtt elhunyt férje után ment. Szeretett volna nélküle élni, alkotni, koncertezni, hosszú távú tervei voltak, de a férje nélkül nem ment. Szilvia halála után egy másik nagy művésztől, Dunai Tamás színésztől is búcsúzunk. Ahogy a család közleményében áll, otthonában, tragikus hirtelenséggel ment el.

Körner Tamás a magyar komolyzenei élet egyik meghatározó alakja. Két évtizeden át a Budapesti Fesztiválzenekar igazgatója volt, olyan sztárokkal volt kapcsolatban, mint Yehudi Menuhin, Alfred Brendel, Solti György, Kiri te Kanawa, Martha Argerich, Kocsis Zoltán, Fischer Iván...

Spáh Dávid színész, rendező, forgatókönyvíró, sokan még a Família Kft. ikerpárjának egyik tagjaként ismerik, de hol van már a múlt, amikor ő még gyerekszínész volt. Azóta felnőtt férfi lett, egymás után írja a filmforgatókönyveket, sorozatot és színházi darabokat rendez, reklámfilmeket készít, és egyre többet foglalkozik a negyvenes férfiak válságával, kiégésével.

Február elején napokkal korábban jutott hozzá egy kormányközeli kutatócég a KSH által hivatalosan csak hétfőn közölt kiskereskedelmi adatokhoz. Mivel a statisztikai hivatal adatainak akár piacmozgató jelentősége is lehet, a hivatal munkatársait szigorú titoktartási szabályok kötik.

„Gondoljunk csak bele, aki két nappal korábban tudja versenytársainál, hogy mekkora lesz a negyedéves GDP, milliárdokat tud keresni vele a tőzsdén" – mondta Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A volt KSH elnök szerint a kiszivárogtatás nem lehetett a véletlen műve. „Példákkal támasztom alá, hogy a Központi Statisztikai Hivatal már régóta a kormány szolgálólányává szegődött.”

Kertész Péter Jászai Mari-díjas és Aase-díjas színész 1943. február 10-én látta meg a napvilágot. Ahogy mondja, háborús gyerek volt, az édesapját, aki a fronton harcolt, két és fél évesen ismerhette meg. Nehéz, mégis szép életút van mögötte, bármi is történt az életében, egyet biztosan tudott, hogy színész akar lenni, az álma maradéktalanul megvalósult. 80. születésnapján köszöntöttük.

Wolf Kati az Állnak az órák című dalban a békéről énekel. Azt vallja, ez valódi békedal, nem valakivel szemben, hanem a béke mellett, nem a különböző felek, hanem az ember oldalán szólal fel.

Radnóti Zsuzsa dramaturgot, Örkény István özvegyét, 85. születésnapján köszöntöttük. Ahogy az Örkény Színház igazgatója, Mácsai Pál ünnepi köszöntőjében fogalmazott, Zsuzsának köszönhető a színház létrejötte. Ez így is van. De sok más is köszönhető neki, színházi munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll, a Nyílt Fórum egyik életre hívója, megalapította a Kortárs Magyar Dráma-díjat, és férje halála óta gondozza hagyatékát és az életművét.

Egy asszony útjai Ausztáliába és vissza. Vajon Kovács Hédi miért ment el, miért jött vissza, és mit keresett több ezer kilométerre a hazajától? Vajon megtalálta? 

"Amikor születtem, még hajóval keltek át a tengereken, reménnyel és várakozással teli "bugyorral", a kivándorolni vágyók. Akkor még nehéz volt indulni, és ugyanolyan nehéz volt megérkezni. Harcoltam azért, hogy a megmagyarázhatatlan vágyódásomat és soha el nem múló szerelmemet bizonyítani tudjam ennek a nemtelen, de gyönyörű „lénynek", Ausztráliának, és elérjem, hogy a „szerelmei" között lehessek végre. Hét alkalommal cserkésztem be őt, hét alkalommal száguldoztam oda és vissza, hét alkalommal mondtam: "az nem lehet, hogy ne ott éljek..."

Józan László Kárpátaljaról származó színész, az ukrán háború kitörésekor felszólalt a háborúellenes, ellenzéki tüntetésen. Ezt követően egy interjúban ezt mondta: „Kárpátalján körülbelül 120 ezer magyar él, jelentős részük átjött Magyarországra. Az a félelmem, hogy nem fognak mind visszamenni. Ha a háborús helyzet elhúzódik, munkát találnak itt, elkezdenek beilleszkedni. A magyarok száma meg fog csappanni Kárpátalján, ami nem jó, mert fontos a határon túli magyarság. Az ízes beszédük, a kultúrájuk, a gasztronómiájuk mind érték...”

A színész a háború kitörése után egy héttel Warhorlik Zoltán vendége volt az Ötösben. Azóta eltelt lassan egy év...

Lajtai György Kanadában élő operatőrnek kalandos, de annál sikeresebb életút jutott. 1987-ben a  családjával együtt Olaszországba disszidált, ott operatőrként dolgozhatott egy tévénél, majd a Rómában töltött évek után továbbmentek Kanadába. Több mint harminc éve él ott, több alkalommal jelölték Emmy-díjra operatőri munkájáért.

Több díjra is jelölték a 2019-ben debütált Szellemíró (Ghostwriter) című ifjúsági kalandsorozatért.

Varsányi Anna gyerekkorától kezdve színházi ember szeretett volna lenni. Dramaturg lett a Szegedi Nemzeti Színházban, de jelmezt és díszletet is tervez. És drámát ír, körülbelül húszat ez idáig. Most az egyiket Alföldi Róbert megrendezte, a darab szórakoztató látlelet a birkaságról, a hatalommal való viszonyról. Mert nem a polgármester bűne a legnagyobb itt, hanem ahogy a környezete szemet huny fölötte és tűri keresztapaságát.

Peer Krisztián költő 2017-ben tért vissza az irodalmi életbe. Azóta verseiben igen sokat foglalkozik a rendszerváltás elveszett illúziójával, a viharosan alakuló személyes sorsával, és azzal, ami 2010 után Magyarországon történt és történik.

A főnemesi Batthyány családnak megközelítőleg 130 leszármazottja él a világ minden táján, Magyarországon közülük hárman: Bálint, Lukas és Ádám. Az utóbbi felesége Batthyány Schmidt Margit létrehozta a vidéki nők felzárkóztatása érdekében a Magyar Női Uniót, melynek elnöke is lett. Diplomahalmozó és hisz abban, hogy a nők helye nemcsak a konyhában van.

Két évvel ezelőtt, három hét alatt, mindössze 65 évesen vitte el a betegség Götz Anna férjét,  Böröndi Tamást, a Vidám színpad igazgatóját, tulajdonosát. Nehéz örökséget hagyott a színész a feleségére, a színházat, amivel a színésznő erején felül igyekszik megbirkózni. Azóta egymást érik a bemutatók, óriási sikerrel.

Elindult a CEU Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért névre keresztelt programja, amely során ukrán diákok vitatják meg az orosz-ukrán háború kapcsán az igazság és a bizonyítékok problémáját az álhírek világában. Vendégünk volt Trencsényi Balázs a CEU történész professzora, a program ötletgazdája.

Kedves Én- 2. világháborús kamasznaplók a Bálint Házban. Részlet az egyik naplóból: „Elvitték Rezső bácsit és tegnap Gyula bácsit. Én már nem vagyok úgy elkeseredve, Rendületlenül hiszek a JÖVŐMBEN. És ha őszintén vesszük, sajnálom Rezső bácsit, de nem izgat különösebben. A Kálmánt meg a Gyulát szinte nem is bánom. Nem tudom, hogy miért, de így van. Sajnálatot erőltetni nem lehet. És a bombázások sem izgattak, szinte még örültem is, hogy legalább egy kis változatosság van… Nem tehetek róla. Ilyen a természetem.” A darab rendezője: Szenteczky Zita.

Iván Ildikó operaénekes, egyetemi docens, színházban játszik, önálló esteket ad, fest, igazi reneszánsz ember. Születésnapján köszöntöttük.

A botrányos turul szobor után a Hegyvidéki Önkormányzat Mohácsi András képzőművészt kérte fel egy új világháborús emlékműre. Részlet egy vele készült interjúból: „Európában és különösen Magyarországon hagyománya van annak, hogy a nemzetek időnként kiirtják saját lakosságukat. Ha ezzel nem vagyunk hajlandók szembenézni, akkor hazudunk, és ennek a jelképe a köztéri pátosz.”

Iványi Miklós, Iványi Gábor testvére, 2001 óta szolgál Kispest lelkészeként. Felesége tanár, kilenc gyermeke van. Egy olyan gyülekezetet vezet, amely az 1970-80-as években az állami, és az azzal kollaboráló egyházi vezetés üldöztetése miatt elvesztette a templomát, és az utcán tartotta istentiszteleteit hét éven keresztül. Egyháza a holokauszt 60. évfordulóján bűnbánó istentiszteleteket tartott, és emléktáblát helyezett el minden olyan vasútállomáson (35 magyarországin és két ukrajnain), ahonnan deportáló vagonok indultak a megsemmisítő gázkamrák felé.

Az elmúlt héten Ukrajnában járt... "Szétlőtt házakkal, megnyomorított egzisztenciákkal, kulturális emlékek szétlövésével, életüket mentő belső menekültekkel találkozhattunk lépten-nyomon. Az a segítség, amit vihettünk, csepp a tengerben ahhoz az ordító szükséghez képest, amit láthattunk."

A Raoul Wallenberg Egyesület 15. alkalommal díjazta azoknak a civileknek a munkáját, akik a hátrányos helyzetben élők érdekében tevékenykednek. A díjazottak között van Schiffer János jogász, várospolitikus, egykori főpolgármester-helyettes, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete elnöke. Édesapja újságíró, országgyűlési képviselő, nagykövet volt, édesanyja Szakasits Klára textiltervező, emlékiratíró, nagyapja Szakasits Árpád Szociáldemokrata politikus, köztársasági elnök.

De mi lett a szerelemmel? Csehov-novellájából készült darab rendezője Kiss Csaba, az egyik főszereplője Zsigmond Emőke. Az alaphelyzet egy szerelmi háromszög, egy klasszikus „in flagranti”, amelynek különös, groteszk vége van. A kérdés: hogyan tovább? Kinek a sorsát kövessük? A jámbor férjét? A frivol asszonykáét? Vagy a barátét? Ősbemutató lesz a Pinceszínházban

Lázár Eszter kórusvezető, a Magyar Rádió zenei szerkesztője volt 48 évig, a Fészek Művészklub művészeti programszerkesztője több mint húsz évig. A 2011-es Liszt-év alkalmából 10 előadásból álló irodalmi és zenei sorozatot rendezett, a legtöbbet olyan írásos és zenei anyagokból, amiket Ausztriából és Németországból kutatott föl, és nagyrészt először kerültek bemutatásra Magyarországon. 85. születésnapján köszöntöttük.

Dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem professzora, az intézmény tudományos és innovációs rektorhelyettese tavaly ötödször került fel a világ legtöbbet idézett kutatóinak listájára. „2014-ben és 2017-ben a farmakológia és toxikológia szakterületén szerepeltem, míg 2020-ban, 2021-ben, valamint 2022-ben a több tudományterületet együttesen számba vevő, úgynevezett cross-field kategóriában. Szakterületünk a szívinfarktus okainak, terápiájának kutatása. Ezen belül különböző gyógyszerek és terápiás eljárások fejlesztésében veszünk részt  társaimmal.”

Szüts Miklós festőművésszel egy remek interjút olvastam életről, halálról, barátokról, barátságról, a hazai közéletről, politikáról. Csak egy mondat az írásból: „Az utóbbi években sokkal pimaszabb és gátlástalanabb lett a hatalom. Már meg se próbál úgy tenni, mintha jogállamban élnénk...” Folytatás a Klubdélelőttben.

A búcsú félórája:

75. évében elhunyt Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró. 1978 óta élt Magyarországon,  taníthatott az ELTE BTK Filozófiatörténeti Tanszékén, ahonnan ellenzéki magatartása miatt távolították el. A következő években a Yale egyetemen, majd angol és amerikai intézményekben tanított filozófiát. Főmunkatársként dolgozott az MTA Filozófiai Intézetében, 2007-től volt a CEU vendégprofesszora. Egy évvel ezelőtt beszélgettünk itt a rádióban, amikor a Filozófia Világnapja alkalmából életműdíjat kapott.

Mécs Imre 1956 októberében végzős hallgatóként részt vett az egyetemi nemzetőrség szervezésében, november 4. után pedig az ellenállásban. 1957 júniusában letartóztatták, és halálra ítélték. Közel egy év siralomház után az ítéletet életfogytiglanra változtatták, 1963 tavaszán amnesztiával szabadult. Diplomáját csak 1975-ben szerezhette meg. Fejlesztőmérnökként több mint harminc találmányt dolgozott ki, négyszer is megkapta a Kiváló Feltaláló címet. Később kirúgatták az állásából, mert egy volt bajtársa temetésén, 1983-ban forradalomnak nevezte a „sajnálatos eseményeket”. Az 1956-os forradalom halálraítéltje, az SZDSZ alapító tagja, majd parlamenti képviselője, 90. évében hagyott itt minket. Ő is egy évvel ezelőtt volt műsorunk vendége.

Gergely Róbert kétszeres EMeRTon- díjas színész, énekes, színházigazgató  a hatvanadik születésnapján ezt mondta: „Amikor a negyvenest ünnepeltem, azt gondoltam, hogy már elkezdődik valami, amikor az ötvenest, akkor az volt bennem, hogy lassan kifelé megyünk az erdőből, most a hatvanasnál viszont vissza akarnék még menni. Most kezdődik igazán...” Vajon mit gondol a 65. születésnapján?

Szakonyi Noémi Veronika kínai nyelvet és filmezést tanult Pekingben, a filmjét nem is betiltották, inkább korlátozták az egyetemen: nem vetítették le a többiek vizsgafilmjével együtt, mivel kritikus volt az akkori kínai politikával. A rendező itthon  az idei év talán legnagyobb filmes felfedezettje, a nyílt örökbefogadást  körbejáró Hat hét számos fesztiváldíjat kapott.

Egy hetvenes, sármos, hajdan tehetős, rózsadombi és csúcshegyi villával, diplomával rendelkező férfi 14 éve hajléktalan, most éppen egy szükséglakásban húzza meg magát. A neve: Rejtő Gábor. De vajon mi történt, hogy így kettétört az élete?

Egri János a legendás televíziós, jégkorongozó, 87 évesen a mai napig nem szakított a sporttal, olyannyira nem, hogy Finnországba készül, a jégkorong világbajnokságra.

Áron László virtuális színészmúzeumot hoz létre, ahol  feldolgozza az utóbbi öt-hat évtized színészetét, kalandokkal, adomákkal, pletykákkal. De bekukkantunk a titkos naplójába is, ami természetesen jórészt róla, az életéről szól.

Közzétették a legtöbbet idézett kutatók listáját, amelyre idén négy magyar tudós is felkerült, köztük van a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora, Dr. Győrffy Balázs.

Száz éve született Mácsai István, a képeiből kiállítás nyílt a Kiscelli Múzeumban. A tárlat kapcsán a festőművész fia, Mácsai Pál színművész, az Örkény színház igazgatója volt a Klubdélelőtt vendége.

Sopsits Árpád Balázs Béla-díjas színház- és filmrendező, forgatókönyvíró, költő tavaly májusban töltötte be 70. évét. Késve, de nem elfeledve együtt ünnepeltük a születésnapját.

Boros Lajos műsorvezető kétszer született. Egyszer 75 évvel ezelőtt, másodjára akkor, amikor a betegsége, a szívműtétje után öt hétig feküdt kómában. Állítása szerint ez utóbbit csak egy évvel később mondták el neki. Isten éltessen sokáig Lali király!

Illés Fanni világbajnok paraúszó születése pillanatában így szólt az orvos diagnózisa, amit a szülőknek mondott : „Holtan született, sikerült újraélesztenünk. De jobb, ha nem látja. Nincsenek lábai, és a kézfeje sem nőtt ki rendesen. Valószínűleg ülni sem tud majd és szellemileg sem lesz ép. Mint gyakorlott apuka azt tanácsolom, mondjon le a gyermekéről."

Dr. Borbély Zoltánt tizenhárom éven át szóvivőként láthattuk a Legfőbb Ügyészség, majd a Magyar Labdarúgó Szövetség ügyes-bajos dolgaival kapcsolatban nyilatkozni, jó ideje ügyvédként dolgozik. Most a betegsége és gyógyulása kapcsán kért szót, ugyanis egyik percről a másikra lebénult az arca, amiről azt gondolta nem éli túl.

Bruck Edithet 13 évesen, több családtagjával együtt Tiszakarádról hurcolták el Auschwitzba. Túlélte a koncentrációs tábort, majd sok hányattatás után Rómában telepedett le, író lett. Tavaly, a Holokauszt nemzetközi emléknapján fogadta őt Ferenc pápa.

Hetényi Zsuzsa nyelvész, egyetemi professzor, műfordító, az orosz kultúra ismerője. Az orosz - ukrán háború kitörése óta a pályaudvarokon önkénteskedik, mindenben segíti a háború elől menekülő ukránokat. A Kolera-karantén című visszaemlékező írásáért, ami a szovjetunióbeli nyelvtanulásáról és gyógyulásáról szól, elnyerte a nagy orosz tudósról elnevezett Mengyelejev-díjat.

December 23-án életének 83. évében elhunyt Bak Imre Kossuth-, és Herder-díjas festőművész. Kivételes érzékenysége, szerénysége, szakmai alázatossága és következetessége nemcsak a magyar képzőművészeten hagyott mély nyomot, hanem annak nemzetközi ismertségén és piacán is. Egy évvel ezelőtt beszélgettünk vele a Klubdélelőtt műsorában, amikor magyar festmény rekord született egy varsói aukciósház árverésén. 1969-ben festett  absztrakt Orange című festményéért  46,2 millió forintot fizetett egy vevő. Ezzel a beszélgetéssel búcsúzunk a Bak Imrétől. 

„Szaporodjon ez az ország
Emberségbe`, hitbe`, kedvbe`,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.”

(Kányádi Sándor)

Sajgál Erika és Kovács István színészházaspár közös élete majd’ 30 évvel ezelőtt, egy idősek otthonában indult. Ott léptek fel, nem együtt, hanem külön-külön, a harmincas évek ismert szerelmes dalait énekelték. Így kezdődött, a folytatás a Klubdélelőtt műsorában: színházról, filmekről, múltról és jelenről.

Kamocsay Ákosnak, a Neszmély Hilltop főborászának kalandos élet jutott. Az, hogy milyen díjnyertes borokkal büszkélkedhet, nem titok, azt azonban kevesen tudják, hogy az 1968-as Ki Mit tud egyik győztese volt versmondás kategóriában. Azóta is a versek szerelmese, több százat mond fejből, no és a legendás Egyetemi Színpadról, az ottani élményeiről is szívesen mesél mindig.

Szunyogh Szabolcs kollégánkat, a Klubrádió jeles műsorvezetőjét nemigen kell bemutatni. Az elmúlt évek során számtalan könyvet írt, amiből pontosan kiderül az érdeklődési köre, hihetetlen műveltsége, tájékozottsága, de van egy könyve, a régmúltból, amiről talán sokan már el is feledkeztek. A címe: Riporteri titkaimat nem viszem a sírba. Innen indult a beszélgetés.

Dr. Nagy Károly kettős életet él. Pék és háziorvos, ez igen csak ritka párosítás. Éjjel süti a kenyeret, otthon kezdte,  a Kenyérlelke Fesztivál otthonsütés kategóriáját kétszer is megnyerte, aztán beült az iskolapadba, péknek tanult, azóta sorra nyeri a profik között is a versenyt. Nappal háziorvosként dolgozik, már több mint negyven éve.

Mondok Yvette opera-énekesnő 2007-ben szerezte énekművész diplomáját. A szoprán életében a 2014-es év hozta el a fordulópontot. Ekkor figyelt fel hangjára a világhírű zongoraművész és karmester, Vásáry Tamás, akivel számos alkalommal közös koncertet adtak, emellett több oratórium-előadás szoprán szólistája volt, melyet a világhírű művész vezényelt. Az énekesnő sokszor lépett fel külföldön is. Kínában, az Egyesült Államokban, Kanadában - az egyik legcsodálatosabb szerepe az Éj Királynője.

Bozóki András egykori kulturális miniszter, a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének professzora és a CEU Demokrácia Intézetének tudományos munkatársa. Fő kutatási területe a demokratizálódás, a demokratizálódás megszüntetése, a politikai rendszerek, az ideológiák, a közép- európai politika és az értelmiség szerepe.

Szakály György Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész koreográfus, balettmester, Örökös Tag, Mesterművész, balettigazgató, születésnapján köszöntöttük.

Száraz Miklós György író, azt tartja, az a jó világ, amelyikben az irodalom, a zene, a festészet, a szobrászat, az építészet, a művészet a fontos. (Na, most nem éppen ezt a világot éljük, ezt csak én teszem hozzá.)

Balázs Péter közgazdász, diplomata, a Közép-európai Egyetem (CEU) professor emeritusa, az intézmény Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) igazgatója, a Bajnai-kormány volt külügyminisztere. És nem utolsósorban hat gyerek édesapja.

Horn Gábor közgazdász, tanár, egykori politikus, a Republikon Intézetet fenntartó Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke. Iskola alapító, mi másról beszélgethettünk volna, mint a hetek óta tartó tanársztrájkról, tüntetésekről, oktatásról és a jövő nemzedékéről.

Búcsúzunk Dr. Valki László nemzetközi jogásztól, 2022. november 29-én este egy balesetet követő hosszú betegség után, életének 82. évében elhunyt. 2006-ban járt a Klubdélelőttben, akkor születésnapján köszöntöttük, most ezt a beszélgetést ismételtük meg.

Váradi Juli – mit is mondhatnék róla, évtizedek óta kollégák vagyunk, nagyon szeretem őt, a műsorait is, például a Dobszerdát – megrendítő beszélgetései írókkal, művészekkel, építészekkel, táncművészekkel, zenészekkel hétről hétre ott tartanak a rádió előtt. Most végre el is olvashatjuk ezeket az interjúkat, megjelent ugyanis a Dobszerda című könyve, benne 22 beszélgetéssel.

Köves József író most megjelent könyvének címe: Szemenszedett irodalomtörténet, elolvasókönyv. Vajon mit jelent ez utóbbi? Egy biztos, a könyv szerzője sajátos, szemenszedett nem igaz, kissé pimasz történeteket írt meg a novelláiban Ady Endréről, Babits Mihályról, Krúdyról, Karinthyról.

És a végén megismételtünk egy régebbi beszélgetést. Dr. Forgács József, a nemzetközi szociálpszichológiai szakirodalomban: Joseph Paul Forgas) magyar származású ausztrál szociálpszichológus, 22 éves korában emigrált Ausztráliába. Egyik úttörője volt azoknak, akik vizsgálták az érzelmek sokrétű szerepét a gondolkodásban, ítélkezésben, emlékezetben, az érzelmi intelligenciában, a neuropszichológiában és az emberek közötti viselkedésben.

A most szombati adás vendége az Orlaiprodukció, és az általa bemutatott színdarabok színészei és írója.

Orlai Tibor közgazdász, egy gyógyászati termékekkel foglalkozó cég alapító- igazgatója, világ életében nagy színházrajongó volt, aztán 15 évvel ezelőtt alapított egy magánszínházat, az Orlaiprodukciót. Olyan kezdeti sikerek fűződnek a nevéhez, mint a Hat hét, hat tánc, a Férfi és Nő,  Esőember színpadi változata.  Múltról, jelenről és a jövőről már a Klubdélelőttben mesélt.

Molnár Piroskának az életben nem adatott meg, hogy nagymama lehessen.  A Jaj nagyi! című darabban a Kossuth díjas színésznő, a Nemzet színésze viszont belekóstolhat ebbe a csodálatos szerepbe, feladatba.

Maros András író, drámaíró, forgatókönyvíró tanulmányait Hollandiában, az USA-ban, Angliában és Magyarországon végezte, de van egy közgazdász diplomája is. Dolgozott betanított munkásként, takarítóként, volt angolnyelv-tanár, matematikatanár, utcai hegedűs, utcai furulyás, újságárus, festő-mázoló, teniszező, teniszedző, teniszütő-húrozó, sportszertáros, kínai bolt áruszállító sofőrje, tolmács, és most az Orlaiprodukció három darabjának a Redőny, a Tok Tok és a  Balkon írója. Főszerepekben: Schruff Milán.

Két fiatal azt érzi, mintha egymásnak teremtették volna őket. Életük aztán más-más pályán fut, a kapcsolatukat csupán romantikus levelek jelentik, amelyeket rendszeresen írnak egymásnak. A szerelmük levelekben lángol fel ismét, szakad meg, majd éled újjá. A négy évtizeden át írt sorok között két teljesen különböző egyéniség rajzolódik ki. Vajon beteljesülhet valaha ez a szerelem? Kiderül a Love letters előadásból, Hernádi Judit és Gálffi László ragyogó színpadi játékából.

László Lili, Rohonyi Barnabás és Paczolay Béla jól tudják, mi zajlik egy pszichiátriai rendelő várószobájában. A Tok tok előadás próbáin, majd azt követően az előadásban alaposan kibeszélhették ezt, majd megtapasztalhatták.  

És újból Orlai Tibor, rengeteg meglepetéssel!

Magyar Bálint egykori oktatási miniszter és az SZDSZ egykori elnöke messziről érkezett annak idején a politikába, bár ha mélyen kutakodunk a felmenők között, találunk egy-két politika iránt érdeklődőt. Édesapja Magyar Bálint színháztörténész, színházigazgató, édesanyja, Siklós Olga színházi dramaturg volt, aki illegális kommunistaként fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Apai nagyszülei Magyar Elek lapszerkesztő, újságíró,és a nemesi származású Kürthy Berta, akinek a nagyapja szemerei Szemere Bertalan (1812–1869) miniszterelnök volt. Magyar Bálint jó ideje felhagyott a politizálással egy interjúban így nyilatkozott: Amit politikusként véghezvittem, vagy aminek részese lehettem, azt nagyjából ledózerolták. Ennyiben, ami az országgal történik, az fokozottan a személyes történetem is...”

Az egykori tulajdonos, József nádor is megirigyelhetné, amit hatvanpusztai majorsága romjaiból emelt az Orbán család – sok-sok milliárdból. A közel félórás, Hatvanpuszta drága titkai című dokumentumfilm alkotói annak jártak utána, mit érdemes tudni a miniszterelnöki beruházásról, a főhercegi birtok átalakulásáról. Vendégünk volt az egyik alkotó, Gergely Márton, a HVG felelős szerkesztője, újságíró.

Mészöly Kálmán 61-szeres válogatott labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, az egyetlen magyar, aki játékosként és szövetségi kapitányként is világbajnokságon szerepelt, 81 évesen, hosszú betegség után hagyott itt minket, egy vele készült születésnapi beszélgetéssel emlékeztünk rá.

Bencze Ilona tanárnőnek készült, aztán úgy alakult az élete, hogy közgazdasági technikumba ment, hogy érettségi után dolgozhasson. Kellett a kenyérkereső a családba. Hogy mégis hogyan lett színész és rendező, arról a 75. születésnapját ünneplő művész mesélt.

Turi Lajos, Lui neve az idősebbek fülében ismerősen cseng, volt idő, amikor úgymond sztár volt, utoljára tavaly, rendezvényeken lépett fel, énekelt. De a nagy nyilvánosság elől már régebben eltűnt. Most a Klubrádió technikusaként dolgozik, kollégánk.

Hodosán Róza soha nem akart politikus lenni.  Darvason született egy 12 gyermekes szegény családban, édesapja földműves, állattenyésztő, édesanyja napszámos, majd konyhai főzőnő volt. Róza szociológusnak tanult, amikor kapcsolatba került a demokratikus ellenzékkel, ami azzal járt, hogy minden lépését besúgók kísérték. A Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) egyik alapítója, nyolc éven át országgyűlési képviselő volt. 1998 óta politikai szerepet nem vállalt, az SZDSZ tagja maradt 2009. július 13-ig.

Zalán Tibor költő, író, drámaíró, dramaturg az 50. Tokaji Írótáborban az irodalmi közélet jelenlegi állapotára hívta fel a figyelmet. „Én azt gondolom,  nem dolgunk a magunk visszafelé magyarázása. Nem a mi dolgunk, hogy most azt bizonyítsuk, hogy a 80-as években ellenállók voltunk vagy sem, hogy a felmenőink itt voltak vagy ott voltak, így neveltek minket vagy úgy. Magánügyként határoltam el magamat ettől Tokajban is. Inkább az lenne a dolgunk, hogy arról beszéljünk, most hogyan élünk és látunk – ahhoz képest –, és például a fiataloknak milyen a helyzete a mi akkori helyzetünkhöz képest. Vagy, hogy most is mennyire reménytelen, illetve valóban az-e?"

Monspart Sarolta, a Nemzet sportolója, tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok, az  első nő Európában, aki három órán belül futotta le a maratoni távot tavaly áprilisában ment el. Most novemberben, a születésnapján a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség első alkalommal adta át a Monspart Sarolta-díj a tájfutásért elismeréseket. Vendégünk a férje, Feledy Péter újságíró, tévériporter.

Havas Judit irodalomtörténészt, előadóművészt születésnapján köszöntöttük, de az ünneplés mellett szó volt Szabó Magdáról, aki tizenöt évvel ezelőtt, 2007. november 19-én halt meg és Judit öt évvel ezelőtt csinált egy verses hangoskönyvet: Ágaskodj újra, ész címmel, bemutatta Az ajtó monodrámát angol felirattal New Yorkban, San Franciscóban.

Hatházi Fanni rendező Majdnem jó című dokumentumfilmje Bartakovics Balázsról szól. Hogy ki ő? Menedzser diplomával a zsebében az ENSZ-nél kezdte pályafutását, majd egy neves magyar civilszervezet pénzügyi igazgatója lett. Francia barátnője szintén az ENSZ munkatársa, két közös gyermekük van, Budapest egyik legjobb részén élnek. Mindezek ellenére Balázs nem boldog, úgy érzi, valami hiányzik az életéből. Mindent megpróbált, hogy elterelje a figyelmét arról, hogy ami másoknak álom, az neki teher. Két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy gyökeresen változtat az életén: otthagyta a pénzügyi igazgatói állását, és egyszerű biciklis futár lett. Vendégünk volt a rendező és a film szereplője.