"Diktatúrában minden mondható, mert a szavak jelentése nem az Értelmező Szótárban van, hanem a hatalom birtokában."

Fogy a tudás megbecsülése, s a felkészültség presztízse, fogynak az alternatívák, a lehetőségek, s vészesen fogy a jövő.

A Szkeptikus Társaság nem a tudomány, hanem a lenézés díját osztotta ki, tehát akkor sincs igazuk, ha igazuk van. Vita helyett laposföldezni mérhetetlenül ellenszenves.

"Azok, akik nem tanulnak a történelemből, csak megismétlik azt." (George Santayana)

ifj. Lomnici professzor esete Szerb Antallal és az SZDSZ-szel.

Ferenc pápa egy elmélkedésében Máté evangéliumát idézi, ahol Jézus ezt mondja a papoknak: "A vámszedők és a prostituáltak megelőznek titeket az Isten országában." (Máté 21,31).  

Nem hoztunk törvényt arról, hogy mindenki nyilvános „illemhelyhez” juthasson anélkül, hogy ennek érdekében hamburgert, pörköltet, bort vagy bármi mást kelljen fogyasztania.

Ha valamely ország erőteljesen egy kizárólagos eladóhoz igyekszik kötni magát, ahogy ezt az elmúlt 13 évben a magyar kormány is tette az oroszokkal, azzal bizony lassacskán már nem a saját, hanem az eladó érdekeit kezdi kiszolgálni.

Tudod mi a különbség a szocialista tervgazdálkodás, és az illiberális gazdaságpolitika között? Hát a terv!

Vannak értelmiségiek, akik angyali naivságot mutatva, megteszik azt a szívességet Orbánéknak, hogy elbábozzák velük a szólásszabadság, a szabad vita látszatát.

Fő az éberség, nertársak, az ellenség nem alszik, aki nem gyanús, az a leggyanúsabb.

És még a dédunokámnak is azt fogom mesélni, hogyan akarták hajdanában danában a sok Elnökök megdönteni a „krajcárjobboldal és melegháború” hatalmát.

Mi lesz a Lánchíd Palotával, miután honunk kilépett a Nemzetközi Beruházási Bank kötelékéből? Visszakérjük az ajándékot? Подарок-ot visszavenni nem elegáns dolog – ám joggal kérdezhetjük: amúgy hova lett itt az elegancia?

Több helyen felvetettem már, hogy ezzel a diktatúrával szemben csakis a NEM, egy Nemzeti Ellenállási Mozgalom tudhat sikerrel fellépni, méghozzá a bibói határolt, vagyis békés forradalom keretében. Egy ideig a civil mozgalmakra, a civil szervezetek hálózatára gondoltam mint alapra, mert az ezerféle szervezet összekapcsolódásában láttam azt a tömegpotenciált, amelyből a NEM kinőhet, hogy aztán egyetlen Néppártként álljon szemben a Fidesszel. Ezeknek a gondolatoknak nem volt nagy hatása, de mára ennél sokkal fontosabb, hogy megannyi tapasztalat birtokában módosítanom kell eredeti elképzelésemet.

Legfeljebb megsértődünk az Európai Unióra, hogy nem ad pénzt további 50 centiméteres kilátókra, pocsolyák és belvizek fölött átívelő hattyú-, páva- és pulykahidakra, mintha tán M.-nél és családjánál jobb helye volna annak a pénznek, s nem ad egy fityinget sem a fideszes egyetemi alapítványokba kilopott-kihordott és autonómiájukban meggyalázott egyetemeknek, pedig Szili Katalin egymillió fölötti havi tiszteletdíjára kell, hogy jusson, a legtöbbet güriző tanársegédnek pedig legyen elég az a kétszázezer.

Szorgos kormányunk fáradságot és a pénzünket nem kímélve tesz meg mindent a tisztánlátásunkért.