Parti Nagy Lajos az SZFE-ről: Hívják a tankvezért a rezsim emberei!

Talán a felháborodás a reménnyel együtt hal meg, vagyis utoljára. Akármennyire is próbálja magát kivonni a napi közéleti harcokból, mert írni akar, dolgozni, és nem akarja a napjait azzal tölteni, hogy lila legyen a feje, most egyszerűen úgy érezte, valamit csinálni kell – indokolta a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) „ledózerólása” miatt írt tiltakozó nyílt levelét Parti Nagy Lajos író. A szeptember 1-jei levélhez, amelyet, mint írta, mélységes és tehetetlen felháborodásában indított útnak, a mai napig több mint háromszáz magyar író, irodalmár, műfordító és művész csatlakozott. Parti Nagy szerint pillanatnyilag „ennyi tud lenni a cselekvés”, a következő fázis pedig talán az lesz, hogy ezek az írók odamennek az egyetemhez „vécépapíral és versekkel”.

A levél szimbolikus gesztus, ami felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar orodalom és művészet nem kis része azt gondolja, nagyon-nagyon gáz és tragikus, ami az egyetemmel történik. Mint megjegyezte, első körben azokat tudta megszólítani, akikkel valamiféle kapcsolata volt egy délután alatt, vagyis a szerinte legjelentősebb magyar írószervezet, a Szépírók Társaságának tagjait, illetve barátait, ismerőseit. Aztán persze fontos, hogy ki hogyan "szolidarít" tovább, szerinte az aláírók nagyon figyelnek, és ha hívják őket, szükség van rájuk, továbbra is kiállnak az egyetem mellett – tette hozzá.

Az író szerint a hatalom úgy beleásta magát a mostani helyzetbe, hogy egyszerűen megoldhatatlanná tette. Mint egy tank, amelyik ezerrel belecsapódott egy épületbe, és most se előre se hátra nem tud mozdulni. Parti Nagy nem lát más megoldást, mint hogy az Orbán-rezsimből valaki a fejéhez kap, hogy „azért újra kellene gombolni ezt az egész bocskait”.. Az semmire nem megoldás, még a rezsim szempontjából sem, ha új hallgatókkal töltik fel az egyetemet, mert az intézményt új tanárokkal is fel kellene tölteni. Azon kívül az erőszaktétel és az egyetem autonómiájának teljes eltörlése már megtörtént, azon már semmi nem segít.

Parti Nagy szerint a kultúrharc során a kormány most sokkal rosszabb helyzetbe navigálta magát, mint a CEU-nál. Utóbbinak volt hová mennie, az SZFE-nek viszont nincs. Természetesen véresebb és keményebb eszközökkel is véget lehet vetni a a dolgonak, de annak még több kockázata van. „Nézzünk kicsit Minszkre, nézzünk kicsit arébb.” Akinek tehát észnél kell lenniük, azok a rezsim azon tisztségviselői, akik az éjszakájuk legmélyebb óráján csak érzik, hogy itt most kicsit túlságosan előrementek – fogalmazott.

Most az a fontos, hogy ahol lehet fel kell hívni a figyelmet erre a képtelenségre és gyalázatra, illetve arra, hogy azt a helyzetet valahogy meg kell oldani az egyetem lehető legkisebb sérülésével. A Színművészeti úgy is már nagyon nagy sérülést szenvedett ebben az egész cirkuszban. Miközben a történtek arra is példát adnak, hogy a hatalmi döntés elleni tiltakozásként valóban el lehet foglalni egy egyetemet, ki lehet nyilvánítani, hogy nem engedünk és kinyilvánítani, hogy tartjuk magunkat bizonyos követelményekhez, mindenekelőtt az autonómiához.

Ezzel nem könnyű kezdeni bármit is. Hívják a tankvezért! – tette hozzá az író.

Az SZFE körüli konfliktus oka, hogy az addig állami fenntartású intézményt a kormányzat szeptember 1-től alapítványi kézbe adta, anélkül, hogy erről érdemben egyeztetett volna az egyetemmel. A működési modell megváltoztatásával a Színművészetit egy kuratórium irányíthatja a kormányközeli színházigazgató, rendező Vidnyánszky Attila vezetésével, ami azt is jelenti, hogy az egyetem autonómiája lényegében megszűnik, a fontos döntéseket ezentúl politikailag elkötelezett személyek szűk köre hozhatja meg. Parti Nagy Lajos a nyílt levelén kívül szeptember 2-án, szerdán utcai akcióval is kiállt már az SZFE ügye mellett.

 

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!